szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[oktatas:adatbázis-kezelés|< Adatbázis-kezelés]]

====== Adatbázis-kezelés tananyag ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) 2011, Sallai András
  * Szerkesztve: 2011-2021
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]]
  * Web: https://szit.hu

===== Az adatbázis =====

Mit nevezünk adatbázisnak?

Ha abból indulunk ki, hogy maga a szó adat és bázis szavakból alkotott összetett szó, akkor 
valamilyen adathalmazra gondolhatunk, mint akár egy **papírkupac**. Ez alapján azt mondhatnánk,
az adatbázis **adatok gyűjteménye**. 

Persze, mi sokkal inkább a **rendezett** adathalmazokat tekintjük adatbázisnak, úgy mint egy könyvtár. 
Ha rendezettség igényét fenntartjuk, akkor adatbázis fogalmunkat továbbfejleszthetjük, és azt mondhatjuk az adatbázis az **adatok rendszerezett gyűjteménye**.

Az adatbázis fogalom kialakításánál figyelembe szoktuk venni a **célokat** is. Milyen céllal jött létre az
adatbázis. Ezek után a végső adatbázis fogalmunk így néz ki:

<note>**Az adatbázis az adatok rendszerezett gyűjteménye, amely valamilyen céllal történik.**
</note>

Itt most, elektronikus adatbázissal foglalkozunk. Nézzük meg, mik a hátrányai a hagyományos,
nem elektronikus adatbázisoknak. 

Hátrányok: 
  * nagy helyigény
  * nagy karbantartási igény


===== Az adatbázisok osztályozása =====
Itt most kifejezetten az elektronikus adatbázisokkal foglalkozunk.
Az adatbázisoknak többféle modellje létezik. 

Adat modellek:

  * hierarchikus
  * hálós
  * relációs
  * objektumorientált -- újabb 
  * objektumrelációs -- újabb

Ezekből mi, a relációs adatbázissal foglalkozunk. 

===== Történet =====

1969-ben Dr. Edgar F. Codd, az IBM kutatója leírja a relációs adatbázis elvét. 


{{:oktatas:adatbazis-kezeles:adatbazis_idovonala.png|}}

Néhány adatbáziskezelő rendszer:
  * System R -- IBM
  * INGRES (Interactive Graphics Retrieval System) -- University of California
  * Oracle -- Oracle Corporation
  * DB2 -- IBM
  * dBase -- Ashton Tete -- fájl alapú
  * FoxPro -- Fox Software -- fájl alapú
  * R:BASE -- Microrim
  * Paradox -- Ansa sowtware

===== A relációs adatbázisok alapfogalmai =====

==== Egyed ====

Az adatbázisainkban bizonyos dolgokról tartunk információkat. Egy-egy konkrét dolgot, amiről adatot tárolunk egyednek is szokás nevezni.
Idegen szóval entitás. 

  entitás ≡ egyed



==== Tábla ====

Egy tábla az egyedek leírásait tartalmazza soronként. A táblázat minden sorban 
egy egyedet ír le.

A tábláinknak mindig nevet kell adni. A tábla neve általában lehet többes számban,
mivel több egyedet tartunk benne. De ne legyen rövidítés, legyen egyetlen szó,
ha lehet. 

^  Jármű  ^^^^
^  Rendszám  ^  Gyártmány  ^  Szín   ^  Évjárat  ^
|  ZBC-123  | Opel | piros  | 2013 |
|  GAB-363  | Ford | kék    | 2013 |
|  DBC-343  | Fiat | fekete | 2013 |
|  RBC-223  | Opel | zöld   | 2013 |
|  SDC-243  | Opel | fekete | 2013 |

A táblákban tárolunk:
  * objektumokat
  * eseményeket


==== Rekord ====

Egy példány leírása, tulajdonképpen, annak **tulajdonságai**. 
Egy táblázatban ezek a vízszintes sorok.

Egy rekord, a példa kedvéért, leírhatja egy jármű tulajdonságait,
úgymint egy jármű rendszáma, márkája, színe, évjárata stb.

|  ABC-123 | Opel | piros | 2013 |



==== Mező ====
Egyetlen tulajdonság, amit a táblázatban az oszlopok testesítenek meg. 


^  Márka  ^
| Opel |
| Ford |
| Fiat |
| Opel |
| Opel |
==== Azonosító ====

Olyan mező, amely egy példányt, azaz egy rekordot egyértelműen azonosít. 

Az azonosítóval szemben támasztott követelmények:
  * nem változhat az értéke a példány teljes élettartama alatt
  * egyedi legyen valamennyi rekordban
  * értéke nem lehet NULL


Nézzük meg a járművek táblát. A márka, a szín vagy az évjárat nem lehet egyedi azonosító, mivel 
szó szerint nem egyediek. Másként szólva ismétlődhet, vagyis lehet két járműnek azonos márkája,
színe vagy évjárata. 

^  Rendszám  ^  Márka  ^  Szín   ^  Évjárat  ^
|  ZBC-123 | Opel | piros  | 2013 |
|  GAB-363 | Ford | kék    | 2013 |
|  DBC-343 | Fiat | fekete | 2010 |
|  RBC-223 | Opel | zöld   | 2010 |
|  SDC-243 | Opel | fekete | 2013 |

A rendszám esetleg alkalmas lehet, bár egy járművet a forgalomból kivonva újra forgalomba lehet helyezni. 
Az azonosító mezőt, kulcs mezőnek is hívjuk, illetve elsődleges kulcsnak.




Megjegyzések:

Személyek esetén a személyi szám alkalmas lehet egyéni azonosítónak, a személyigazolvány szám viszont nem,
hiszen egy embernek időnként új igazolványt kap.



==== Idegen kulcs ====
Az adott táblában nem elsődleges kulcs. Az idegen kulcs egy **másik táblában** szerepel
**elsődleges kulcsként**. A másik tábla elsődleges kulcsa és az aktuális tábla 
idegen kulcsa alapján kötjük össze a táblákat. Az idegenkulcsok ebben a formában
a táblák közötti kapcsolatot jelölik.

Vegyünk példaként egy olyan klubbot, amelynek tagjai szeretnénk a űrutazást tenni,
a jegyet pedig jó előre megváltották. Egyik táblában nyilván tartjuk kik a klub tagjai,
a másikban pedig ki az aki már vásárolt jegyet, mikorra szól a jegy stb.
A két táblánk valahogy így nézhet ki:



{{:oktatas:adatbazis-kezeles:urturizmus.png?500|}}


A jegyek táblában, az Utas mezőben, azt tartjuk nyilván mi az azonosítója 
a másik táblában annak a klubtagnak, aki vásárolta a jegyet. Az Utas mező
tehát egy speciális mező, amelyben más táblák elsődleges kulcsai szereplenek.
Ezért az Utas mező a Jegyek táblában az idegenkulcs. 


==== Összetett kulcs ====

Az azonosító két vagy több mezőből áll.

Akkor használjuk, ha nincs olyan mező, amely alkalmas egyedi azonosítónak és valamiért nem szeretnénk ilyen mezőt létrehozni sem.

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:katonak.png?400|}}
==== Táblák áttekintése ====

Nézzük meg mit tanultunk a táblákról.

A tábláknak vannak neveik, azokban mezők és rekordok vannak.

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:tablareszei.png?500|}}

==== Pótkulcs ====

Angolosan surrogate key. 


Legyen egy egyszerű szemelyek tábla:

^  szemelyek  ^^^^
^  szemelyiSzam  ^  orszagKod  ^  nev  ^  foglalkozas  ^
| 1199501081001 | hu | Nagy János | kőműves |
| 1197010051002 | hu | Fizet Géza | pék |
| 2198501081003 | hu | Rol Antal | festő |
| 1199501081004 | hu | Badar Péter | rendőr |
| 1198503301005 | hu | Csipi Gergő | munkanélküli |
| 1198801281006 | hu | Erős István | pincér |

A személyi számot nem tekinthetem egyértelmű azonosítónak, ha nyilvántartás az 
egész földre kiterjed (vagy több országra), mivel más országokban is lehet valakinek ilyen személyi száma.
Az egyik lehetőség, hogy összetett kulcsnak használom a személyi számot és az
országkódot. 

A másik lehetőség pótkulcs bevezetése:

^  szemelyek  ^^^^^
^  az ^  szemelyiSzam  ^  orszagKod  ^  nev  ^  foglalkozas  ^
| 1 | 1199501081001 | hu | Nagy János | kőműves |
| 2 | 1197010051002 | hu | Fizet Géza | pék |
| 3 | 2198501081003 | hu | Rol Antal | festő |
| 4 | 1199501081004 | hu | Badar Péter | rendőr |
| 5 | 1198503301005 | hu | Csipi Gergő | munkanélküli |
| 6 | 1198801281006 | hu | Erős István | pincér |

Az "az" mező értékei nem következnek a személyek adataiból, csak pótkulcsnak vettük fel.


==== DBMS ====

Adatbázis-kezelő rendszer - **Database Management System** - **DBMS**

Adatbázis-kezelő rendszerek
  * MS Access
  * MS SQL
  * MySQL
  * MariaDB
  * PostgreSQL
  * [[http://www.h2database.com/|H2DB]]
  * MongoDB
  * Redis


Ha egy adatbázis-rendszer relációs, akkor használjuk vele kapcsolatban a **RDBMS** rövidítést is,
amely angolul: **Relational DataBase Management System**.


==== NoSQL ====


Típusok:
    gráf
    oszlop
    dokumentum
    kulcs-érték

A NoSQL adatbázisokat nem azért találták ki, hogy leváltsák
az SQL-t. Az SQL öszetett feladatokban nagyon is jól teljesít.
A NoSQL adatbázisokat akkor használunk, ha nincs szükség 
komplex lekérdezésekre.

==== Heterogén DBMS rendszerek ====

A heterogén DBMS rendszerek között az adatcsere egyik lehetséges megoldása az XML.


===== A relációs adatbázis =====

==== A relációs adatszerkezet ====

A relációs adatszerkezet igyekszik úgy megjeleníteni számunkra az adatokat, hogy az
a legszemléletesebb legyen. 

Jellemzői:
  * táblákkal dolgozunk
  * a táblák között kapcsolatok vannak (relációk)
  * minden táblának van neve
  * minden mező egyedi a táblázatban
  * minden egyedről ugyanazt tartjuk nyilván
  * egy táblázatnak nincs két azonos sora

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:relaciosadatbazis.png?500|}}


Ezek után megalkothatjuk a relációs adatbázis fogalmát:

<note>
**A relációs adatbázis olyan speciális adatbázis, amelyben az adatok
névvel ellátott táblákban vannak, amik kapcsolatok
révén összeköttetésben állnak egymással.**
</note>


==== Elsődleges kulcs ====

Fentebb már beszéltünk az azonosítóról és most is erről lesz szó. 
A **relációs adatbázisban** az **azonosítókat** "Elsődleges kulcs" néven 
szokás említeni. 

Ismételjük át az eddig tanultakat:

Egy táblázatban nem lehet két ugyanolyan sor. Ha két sor ugyanazt az egyedet szimbolizálná, akkor
feleslegesen tároljuk két helyen. Ha az ismétlődő rekord egy másik egyedet ír le, akkor nem tudjuk melyik rekord
melyik egyedhez tartozik. Ezért mindig szükség van egy olyan mezőre, amely biztosan
nem ismétlődik, amely alapján egyértelműen azonosítható minden egyed. 
Nézzük meg a mezőket, melyik alkalmas erre a célra. Az így megjelölt mezőt
elsődleges kulcsnak nevezzük. 

A fenti jármű példában, (nem szigorúan véve) elsődleges kulcs lehet például a rendszám, mert biztosan nem lesz két olyan kocsi, amelynek rendszáma egyezik.



==== Kapcsolatok ====

Az adatainkat általában több táblában tároljuk. Ezért meg kell határoznunk a táblák között milyen kapcsolatok vannak.

Például egy tulajdonosnak több kocsija is lehet. Az emberek és a kocsik között kapcsolat van. 
Mivel egy tulajdonosnak több kocsija is lehet, de egy kocsinak csak egy tulajdonosa lehet,
ezért egy a többhöz kapcsolat van közöttük.

Azt néznénk meg ki vezeti a kocsit, akkor a személyek és a kocsik között már több a többhöz kapcsolat van.
Hiszen egy kocsit több ember is vezethet, és egy ember több kocsit is vezethet.



Lehetséges kapcsolatok:
  * egy a többhöz
  * több a többhöz
  * egy az egyhez
===== Tervezés =====

==== Lépések ====

  * logikai tervezés
    * cél meghatározása
    * miről szeretnénk adatokat tárolni - egyedek (entitások) megkeresése
    * milyen tulajdonságokat tárolunk
    * egyedi azonosítók meghatározása
    * normalizálás
    * tulajdonságok típusainak meghatározása
  * fizikai tervezés
==== A cél meghatározása ====

A célok meghatározása talán feleslegesnek tűnhet. Sokszor láttam már azonban, amint 
valaki adatbázis terveinél felesleges dolgoknak készített volna táblát, vagy mezőt.
A célok meghatározása segíti a következő lépésben, ahol meg kell határozni 
milyen tulajdonságokat szeretnénk tárolni. 

Ezért mindig fogalmazzuk meg, milyen célból hozzuk létre az adatbázist.

==== Elnevezések ====

Fontos, hogy adatokat tartalmazó tábláinknak, azok mezőinek megfelelő neveik legyenek.

Nézzük meg a következő két táblát:

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:elnevezesek.png?500|}}


Az első táblában igen nehéz megállapítani mit is tárolunk, miről van szó.
Ugyanaz a második táblában.


==== Példa adatbázis ====

Nézzünk egy újabb adatbázist, ahol a CD lemezeinkről szeretnénk adatokat tárolni.
Elsőre egy a következőhöz hasonló adatbázist állíthatunk össze:

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:peldaadatbazis.png?500|}}

A tábla tulajdonképpen mindent tartalmaz amire szükségünk lesz. 
A számok közötti keresés, azok karbantartása azonban nem egyszerű.
Ha szeretnénk a számok hosszát is tárolni, az megint nehézkes.
Probléma az is, hogy többször szerepel a táblázatban az Edda mint előadó 
és a Magneoton mint kiadó. Ha módosítani kell valamelyik nevet, akkor azt 
nagyon sok helyen kellene megtennünk.

==== A tervezés célja ====

A tervezés célja a fenti problémák megszüntetése. 
A zeneszámok nyilvántartása kezelhetetlen. Az előadókat és a
kiadókat feleslegesen tároljuk többször. Úgy mondjuk: redundánsan
tároljuk. A redundancia azt jelenti felesleg. Azt is mondjuk: az
adatbázisunk redundáns. 

A redundanciát mindig meg kell szüntetni. 
Az adatbázisunkat normálisabb állapotba kell hozzuk.
A redundancia megszüntetése a **normalizálás** folyamata.


===== Adatmodell =====

==== Egyed ====

A fogalmi résznél már volt szó az egyedekről. Fogalmazzuk meg a tervezés szempontjából mi 
számunkra az egyed.

Az egyed egy olyan dolog vagy objektum, amiről adatokat szeretnék tárolni, mert
számunkra jelentőséggel bír.

==== Tulajdonság ====

A tulajdonságokról (attribútumok) is volt fentebb szó. A tervezés során
nekünk egyelőre az fontos, hogy a tulajdonság az egyeddel kapcsolatos
információkat ír le.


==== A relációs adatmodellről ====

Az adatmodell az adatbázis tervét szemléltető ábra.
Nagyon megkönnyíti az adatbázis tervezést, ha tábláinkat 
lerajzoljuk. Az relációs adatmodell táblák és azok mezőinek
rajzolatát értjük.



Általában egy téglalap egy táblát szemléltet,
a téglalapot felosztjuk vízszintesen több részre,
ezek lesznek a táblázat mezői (azon tulajdonságok
amiket el szeretnénk tárolni).

Egy táblázat létrehozása úgy történik, hogy 
feltesszük a kérdést:
  * Miről szeretnénk adatokat tárolni?
Vagyis meghatározzuk az egyedet.

Lehetséges válasz például: "járművek"

Ekkor létrehozunk egy táblát:

<html>
<svg xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1" width="150" height="150">


  <rect width="120" 
        height="140"
  style="fill:none; 
         stroke-width:2;
         stroke:rgb(0,0,80)"/>

  <polyline points="0,20 120,20"
    style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />
   
  <text	x="25" y="15" style="">Jármű</text>

</svg>
</html>

Az egyednek milyen tulajdonságait szeretnénk eltárolni?

Ezeket felírjuk a téglalapban a jármű alatt. 

Szeretnénk eltárolni például a rendszám, szín, gyártmány, évjárat, 
hengerűrtalom.



<html>
<svg xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1" width="150" height="150">


  <rect width="120" height="140" style="fill:none; stroke-width:2; stroke:rgb(0,0,80)"/>

  <polyline points="0,20 120,20" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="35" y="15" style="font-weight: bold;">Jármű</text>

  <polyline points="0,40 120,40" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="5" y="35" style="">Rendszám</text>


  <polyline points="0,60 120,60" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="5" y="55" style="">Szín</text>

  <polyline points="0,80 120,80" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="5" y="75" style="">Gyártmány</text>

  <polyline points="0,100 120,100" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="5" y="95" style="">Évjárat</text>

  <polyline points="0,120 120,120" style="fill:none;stroke:rgb(0,0,80);stroke-width:2" />   
  <text	x="5" y="115" style="">Hengerűrtartalom</text>


</svg>
</html>


==== Kapcsolat ábrázolása az adatmodellben ====

=== Kapcsolatok vonalakkal ===

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_egyhez_ures.png?300|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_tobbhoz_ures.png?300|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_tobb_tobbhoz_ures.png?300|}}


=== Konkrét példákban kapcsolat ===

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_egyhez.png?300|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_tobb_tobbhoz.png?300|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_tobbhoz.png?300|}}


==== Inkscape ====

Az adatmodellt rajzolhatjuk papír helyett Inkscape vektorgrafikus programmal.

Weboldal:
  * http://inkscape.org



==== Dia ====

Adatbázismodell készítéshez program:
  * http://dia-installer.de (Dia - diagramszerkesztő)

Az adatbázismodell készítéséhez a Dia programban a kiegészítő eszköztár választó
legördülő listadobozban válasszuk a "Más lapok ..." menüpontot. Az előugró
almenüben válasszuk az "Adatbázis" menüpontot. Három eszköz jelenik meg a
kiegészítő eszköztáron. 
  * Tábla
  * Hivatkozás
  * Összetett attribútumelem


A táblát létrehozhatunk két kattintással, de hogyan lesznek benne mezők?
A táblán kattintunk jobb egérgombbal, amikor az ki van jelölve.
A "Tulajdonságok" menüpontot választom. Az előugró ablak Attribútum fülén 
tudok mezőket felvenni értelemszerűen.
==== Kapcsolatok a Dia programmal ====

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_egyhez_dia.png|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:kapcsolat_egy_tobbhoz_dia.png|}}


{{:oktatas:adatbázis-kezelés:kapcsolat_tobb_tobbhoz_dia.png|}}
==== Egyéb lehetőség a Dia programmal ====

A Dia programban megadhatjuk az egyes mezők típusait is. 
Megjelölhetjük az elsődleges kulcsokat


{{:oktatas:adatbázis-kezelés:fuvarozas_adabazis-modell.png|}}


{{:oktatas:adatbázis-kezelés:jogaoktatas.png|}}

==== Demolition ====

A Demolition egy járműbontó, amely járművek eladásával is
foglalkozik. Adatbázisuk demolition.


{{:oktatas:adatbazis-kezeles:demolition.png|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:demolition_02.png|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:demolition_03.png|}}

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:demolition_04.png|}}


===== Normalizálás =====
==== A normalizálásról ====

**A normalizálás a redundancia megszüntetése.**

Van egy redundáns CD adatbázisunk, nézzük meg, hogyan normalizálnánk. 

Az adatbázis normalizálásnak jól meghatározott szintjei vannak. Úgyis mondjuk
normálformákkal dolgozunk. Van első normál forma, második, harmadik stb. 

==== Első normál forma ====


Ha minden attribútumnak csak egy értéke van, és van elsődleges kulcsmező.



==== Második normálforma ====

Ha már első normál formán van, és minden nem azonosító attribútum funkcionálisan függő viszonyban van az azonosító attribútummal.

A nem azonosító attribútumok tehát alá vannak rendelve az azonosító attribútumnak. 
==== Harmadik normálforma ====

Ha már második normálformában van, és a nem azonosító attribútumok tranzitíven nem függnek más nem azonosító attribútumtól.

Másként: Minden nem azonosító attribútum nincs teljesen alárendelve más nem azonosító attribútumnak.

===== Anomália =====

==== Beszúrási anomália ====

Ha egy új rekord beszúrása miatt egy már korábban beszúrt rekordot meg kell változtatni. 


==== Törlési anomália ====

A törlés anomália esetén olyan adatok is törlődnek, ami nem volt célunk.

==== Módosításai anomália ====

Módosítási anomália, ha egy adatot több helyen kell módosítani.



===== A CD albumok adatbázis normalizálása =====

==== Kezdés ====

A normalizálást az adatmodellen legegyszerűbb elvégezni.

Ezért az adatmodellen keresztül mutatom be. 

Mint láttuk az adatmodell elkészítésénél egyedeket keresünk, amelyekről információt akarunk tárolni.

Emlékeztetőül lássuk az eredeti adatbázist:

^  Előadó  ^  CD_cím  ^  Kiadó  ^  Zeneszám  ^
| Edda | Edda Blues | Warner Music | Minden sarkon álltam már, \\ Egek felé kiáltottam, Ahová \\ eljutok, A fémszívű fiú, Álom, \\ Ahogy élsz, Elhagyom a várost |
| Edda | Best Of Edda \\ '80-'90 | Magneoton | A szellemvilág, Bűszke Sas \\ Sirály, Egy álom elég, \\ Száguldás, Megint egy balhé, \\ Utolsó érintés |
| Deep Purple | Rapture of the \\ Deep | Record Express | Money Talks, Girls Like That, \\ Wrong Man |
| Sex Action | Jöhet bármi | Magneoton | Kicsit durva, A szerelem kell, \\ Mennyit érsz, Napszemüveg |


Fel kell tegyük tehát a kérdést. Miről akarunk információt tárolni. Jelen esetben az első válaszunk
ez lehet: CD-ről.

Ezek szerint a CD egy egyed. Ennek megfelelően megrajzoljuk a jelenlegi adatbázismodult. 


{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_01.png|}}

Az egyed nevét beírjuk téglalapunk tetejére. Az ábrán látható felsorolásjeleket a Dia program
tette be, azokat nem kötelező berajzolni papíron.

Most írjuk be milyen tulajdonságokat akarunk tárolni. 

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_02.png|}}


Ha a tulajdonságok között nincs olyan ami egyértelműen azonosít egy egyedet, akkor létre kell
hozni egy olyan tulajdonságot amely ezt megteszi. Létrehozunk ezért egy sorszám tulajdonságot,
amelyet cdAz néven veszek fel:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_02_az.png|}}


Ha hozzáadunk a táblánkhoz egy egyedi azonosítót, akkor identity, vagy magyarul 
azonosító nevet adhatjuk neki. De lehet ezek rövid változata is.

| ID | IDENTITY | AZ | AZONOSÍTÓ |

Esetleg a tábl nevét a rövidítés elé tesszük:

| cdAz | zeneszámAz | járműAz | személyAz | alkalomAz |




A zeneszámAz több adatot is tartalmaz. Ez nem felel meg az első normálformának,
ezért tennünk kell vele valamit. Újabb egyedet keresek. Megint feltesszük a kérdés,
mit szeretnénk ebben a zeneszámAz tulajdonságban tárolni? Zeneszámokat. Ha valamiről
információt szeretnénk tárolni, akkor az egyed lesz, vagyis külön táblába tehetjük.

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_03.png|}}


Ebben a formában már a zeneszámok hossza is gond nélkül tárolható.

Most rajzoljuk be milyen kapcsolat van a két tábla között. 

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_04.png|}}



Az eredmény tartalommal együtt

^  CD  ^^^^
^  cdAz  ^  előadó  ^  cdcím  ^  kiadó  ^
|  1  | Edda | Edda Blues | Warner Music |
|  2  | Edda | Best Of Edda '80-'90 | Magneoton |
|  3  | Deep Purple | Rapture of the Deep | Record Express |
|  4  | Sex Action | Jöhet bármi | Magneoton |


^  Zeneszám  ^^^^
^  zeneszámAz  ^  zeneszámNév  ^  zeneszámHossz  ^  cdAz  ^
| 1 | Minden sarkon álltam már | 00:04:35 | 1 |
| 2 | Egek felé kiáltottam | 00:03:52 | 1 |
| 3 | Ahová eljutok | 00:04:02 | 1 |
| 4 | A fémszívű fiú | 00:03:48 | 1 |
| 5 | Álom | 00:04:22 | 1 |
| 6 | Ahogy élsz | 00:03:48 | 1 |
| 7 | Elhagyom a várost | 00:04:05 | 1 |
| 8 | A szellemvilág | 00:05:01 | 2 |
| 9 | Bűszke Sas | 00:04:35 | 2 |
| 10 | Sirály | 00:04:27 | 2 |
| 11 | Egy álom elég | 00:04:42 | 2 |
| 12 | Száguldás | 00:04:25 | 2 |
| 13 | Megint egy balhé | 00:04:12 | 2 |
| 14 | Utolsó érintés | 00:03:48 | 2 |
| 15 | Money Talks | 00:03:52 | 3 |
| 16 | Girls Like That | 00:03:42 | 3 |
| 17 | Wrong Man | 00:04:02 | 3 |
| 18 | Kicsit durva | 00:04:01 | 4 |
| 19 | A szerelem kell | 00:03:29 | 4 |
| 20 | Mennyit érsz | 00:03:55 | 4 |
| 21 | Napszemüveg | 00:04:22 | 4 |

==== Második normálforma ====

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:cddb_viszonyok.png?500|}}


Az előadók nincs teljesen függő viszonyban a CD tábla azonosítójával.

Amit tehetünk
  * megkeressük az attribútum melyik egyedhez (táblához) tartozik
  * VAGY újabb egyedet (táblát) hozunk létre



Külön táblába tesszük az előadókat

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_05.png|}}


Berajzoljuk a kapcsolatokat:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_cd_rajz_vonallal_06.png|}}


Az Előadó és a CD tábla között több a többhöz kapcsolat van. 
A több a többhöz kapcsolatokat mindig meg kell szüntetni.
A cél egy a többhöz kapcsolatok létrehozása.

Jelen esetben a táblák átrendezésével megoldhatjuk a kapcsolatok problémáját:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_07.png|}}

Ha nem tudjuk átrendezni a táblát, akkor létrehozhatunk egy kapcsolótáblát:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_08.png|}}


A CD tábla maradéka:

^  CD  ^^^
^  cdAz  ^  cdCím  ^  kiadó  ^
|  1  | Edda Blues | Warner Music |
|  2  | Best Of Edda '80-'90 | Magneoton |
|  3  | Rapture of the Deep | Record Express |
|  4  | Jöhet bármi | Magneoton |


Külön táblába tesszük a kiadókat is. 

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_09.png|}}

Ami maradt a CD táblában:

^  CD  ^^
^  cdAz  ^  cdCím  ^
|  1  | Edda Blues |
|  2  | Best Of Edda '80-'90 |
|  3  | Rapture of the Deep |
|  4  | Jöhet bármi |

==== Harmadik normálforma ====

Tegyük fel, hogy a kiadóról több információt szeretnénk tárolni.

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_09_tobb.png|}}

Az ország és az országkód között tranzitív függőség van.
Ezért külön táblába tesszük.


{{:oktatas:adatbázis-kezelés:cddb_adatmodell.png?500|}}

Az eredmény:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_10.png|}}


==== Egy zeneszám több CD-én ====

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy zeneszám több CD-én is szerepelhet, akkor a 
Zeneszám és a CD tábla között több a többhöz kapcsolattal kell számolnunk.
Erre megoldás lehet egy kapcsolótábla:

{{:oktatas:adatbazis-kezeles:adatmodell_rajz_09_kapcsolotabla.png|}}

===== Fizikai tervezés =====

==== Szabályok bevezetése ====
Elsőként néhány szabályt vezetünk be.

Szabályok:

  - minden egyed egy tábla
  - minden tulajdonság egy mező
  - minden egyedi azonosító elsődleges kulcs
  - minden kapcsolat egy idegen kulcs
  - táblanevekben és mezőnevekben az ékezetek és a szóközök eltűnnek




==== Idegen kulcsok felvétele ====


Az idegenkulcsot mindig a többesoldalon lévő táblába kell beilleszteni.

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:adatmodell_rajz_04_masik.png|}}

==== Eredmény adatmodellben ====

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:cd_adatbazis.png|}}

==== A táblák típusairól általában ====



  * szám
    * egész
    * valós
    * automatikus növelés
  * szöveg
    * variálható hosszúság
    * fix hosszúság
  * dátum
  * logikai
  * NULL


=== A NULL ===

A NULL nem egyenlő a 0 szám értékkel. A 0 mennyiséget jelent, a NULL viszont azt jelenti
nincs adatunk. Nem tudjuk milyen értéke van.






==== A CD adatbázis MySQL-ben ====

MySQL adatbázis-kezelő rendszerben a következő típusokat kell beállítanunk:

A típusok adatmodellben ábrázolva:

{{:oktatas:adatbázis-kezelés:cd_adatbazis_mysql-tipusok.png|}}


A típusok táblázatban:

^  Táblanév  ^  Mezőnév  ^  Típus  ^  Kulcs  ^
|  Eloado    |  eloadoAz  | int | elsődleges kulcs |
|  :::       |  eloadoNev  | varchar(50)  |  |



^  Táblanév  ^  Mezőnév  ^  Típus  ^  Kulcs  ^
| Zeneszam |  zeneszamAz  | int | elsődleges kulcs |
| ::: |  zeneszamCim  | varchar(50)  |  |
| ::: |  zeneszamHossz  | time  |  |
| ::: |  eloadoAz  | int  | idegen kulcs  |


^  Táblanév     ^  Mezőnév  ^  Típus  ^  Kulcs  ^
|  Zeneszam_CD  |  zeneszamAz  | int | idegen kulcs |
|  :::          |  cdAz        | int | idegen kulcs |


^  Táblanév  ^  Mezőnév  ^  Típus  ^  Kulcs  ^
| CD |  cdAz  | int | elsődleges kulcs |
| ::: |  cdCim  | varchar(50)  |  |
| ::: |  kiadoAz  | int  | idegen kulcs  |


^  Táblanév  ^  Mezőnév  ^  Típus  ^  Kulcs  ^
| Kiado |  kiadoAz  | int | elsődleges kulcs |
| ::: |  koadoNev  | varchar(50)  |  |







  
===== Eredmény tartalommal =====

^  CD  ^^^
^  cdAz  ^  cdCim  ^  kiadoAz  ^
|  1  | Edda Blues | 1 |
|  2  | Best Of Edda '80-'90 | 2 |
|  3  | Rapture of the Deep | 3 |
|  4  | Jöhet bármi | 2 |


^  Eloadok  ^^
^  eloadoAz  ^  eloadoNev  ^
|  1  | Edda |
|  2  | Deep Purple |
|  3  | Sex Action |

^  Kiadok  ^^
^  kiadoAz ^ kiadoAz ^
|  1  | Warner Music |
|  2  | Magneoton |
|  3  | Record Express |






^  Zeneszam  ^^^^^
^  zeneszamAz  ^  zeneszamNev  ^  zeneszamHossz  ^  cdAz  ^  eloadAz  ^
| 1 | Minden sarkon álltam már | 00:04:35 | 1 | 1 |
| 2 | Egek felé kiáltottam | 00:03:52 | 1 | 1 |
| 3 | Ahová eljutok | 00:04:02 | 1 | 1 |
| 4 | A fémszívű fiú | 00:03:48 | 1 | 1 |
| 5 | Álom | 00:04:22 | 1 | 1 |
| 6 | Ahogy élsz | 00:03:48 | 1 | 1 |
| 7 | Elhagyom a várost | 00:04:05 | 1 | 1 |
| 8 | A szellemvilág | 00:05:01 | 2 | 1 |
| 9 | Bűszke Sas | 00:04:35 | 2 | 1 |
| 10 | Sirály | 00:04:27 | 2 | 1 |
| 11 | Egy álom elég | 00:04:42 | 2 | 1 |
| 12 | Száguldás | 00:04:25 | 2 | 1 |
| 13 | Megint egy balhé | 00:04:12 | 2 | 1 |
| 14 | Utolsó érintés | 00:03:48 | 2 | 1 |
| 15 | Money Talks | 00:03:52 | 3 | 2 |
| 16 | Girls Like That | 00:03:42 | 3 | 2 |
| 17 | Wrong Man | 00:04:02 | 3 | 2 |
| 18 | Kicsit durva | 00:04:01 | 4 | 3 |
| 19 | A szerelem kell | 00:03:29 | 4 | 3 |
| 20 | Mennyit érsz | 00:03:55 | 4 | 3 |
| 21 | Napszemüveg | 00:04:22 | 4 | 3 |


===== Adatvédelem =====

Az adatok biztonsága két szempontból lehet kérdéses:
  * Mi van, ha tönkre megy az adattároló és elvesznek az adatok?
  * Mi van, ha illetéktelenek férnek az adatokhoz?

A modern adatbázis-kezelők mindkét problémához nyújtanak segítséget.

Az adatok elvesztése miatt az adatok exportálható, importálhatók.
Az illetéktelen hozzáférés miatt az adatokhoz a hozzáférés, több szinten állítható
felhasználókhoz köthető.

 
===== Függelék =====

==== Adatbázismodellező módszerek ====

  * EK
    * EK modell: Egyed-kapcsolat modell
    * ER model: Entity-relationship model
  * Bachman-diagram
  * Grafikus jelölés
  * Szöveges leírás (relációséma)

==== Normálformák ====

  * 1NF
  * 2NF
  * 3NF
  * 4NF
  * 5NF
  * Byce-Codd
  * tartomány-kulcs


===== Irodalom =====
  * George Reese, Randy Jay Yarger, Tim King: A MySQL kezelése és használata (Kossuth, 2003)
  * Michael J. Hernandez: Adatbázis-tervezés
  * http://www.tankonyvtar.hu/hu (2017)
    * Szabó Bálint: Adatbázis fejlesztés és üzemeltetés I.
      * Böngészés -> Könyvek -> Alkalmazott tudományok -> 
      * Számítástechnika. Informatika.Adatbázisok. Térinformatika ->
      * 4. oldal
    * [[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0021_30_adatbazis_fejlesztes_es_uzemeltetes_i/443_grafikus_jells.html|Adatbázis fejlesztés és üzemeltetés]]
  * [[http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_INF9/ch01s02.html|Informatika]] (2017)
  * http://vassanyi.ginf.hu/ab/tervezes/Video.htm (2017)
  * http://www.agr.unideb.hu/ebook/szamitogephasznalat/adatbzis_adatmodellek.html (2017)

===== Forrás =====

  * A normalizálás CD adatbázison keresztül való bemutatásának ötlete a "A MySQL kezelése és használata" című könyvből van.
szit

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Eszközök az oldalon
