Tartalomjegyzék
Közlekedésföldrajz
- Szerző: Sallai András
- Copyright © Sallai András, 2010, 2021
- Web: https://szit.hu
Európai Unió
Magyarország az Európai Unió tagja 2004-től.
Az alábbiakban az Európai Unió tagállamait látjuk, zárójelben a belépés évét:
- Ausztria (1995)
- Belgium (1957)
- Bulgária (2007)
- Ciprus (2004)
- Csehország (2004)
- Dánia (1973)
- Egyesült Királyság (1973)
- Észtország (2004)
- Finnország (1995)
- Franciaország (1957)
- Görögország (1981)
- Hollandia (1957)
- Írország (1973)
- Lengyelország (2004)
- Lettország (2004)
- Litvánia (2004)
- Luxemburg (1957)
- Magyarország (2004)
- Málta (2004)
- Németország (1957, 1990-ig csak az NSZK, az NDK nélkül)
- Olaszország (1957)
- Portugália (1986)
- Románia (2007)
- Spanyolország (1986)
- Svédország (1995)
- Szlovákia (2004)
- Szlovénia (2004)
Magyarország
Magyarország területbeosztás szintjei
Magyarország több szinten, több részre van osztva.
A következő szintek vannak:
- ország
- régió (7 darab)
- megyék és fővárosok (19+1)
- kistérség (150)
- település (3145)
Stratégiai régiók
7 stratégiai régiót alakult ki:
- Közép-Magyarország
- Közép-Dunántúl
- Nyugat-Dunántúl
- Dél-Dunántúl
- Észak-Magyarország
- Észak-alföld
- Dél-alföld
Az egyes régiókhoz a következő megyék vagy városok tartoznak:
- Közép-Magyarország
- Pest, Budapest főváros
- Közép-Dunántúl
- Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém
- Nyugat-Dunántúl
- Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
- Dél-Dunántúl
- Baranya, Somogy, Tolna
- Észak-Magyarország
- Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
- Észak-alföld
- Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg
- Dél-alföld
- Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
Megyék
Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik.
Kistérségek
A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon.
A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki.
Példaként Baranya megye kistérségei:
- Komlói kistérség
- Mohácsi kistérség
- Pécsi kistérség
- Pécsváradi kistérség
- Sásdi kistérség
- Sellyei kistérség
- Siklósi kistérség
- Szentlőrinci kistérség
- Szigetvári kistérség
Feladat
Magyarország domborzata
Domborzati kategóriák
- alföldek
- dombságok
- középhegységek
Alföldek
Tengerszint feletti magassága nem haladja meg 200 m-t.
Dombságok
Tengerszint feletti magasság 200-500 m közé esik.
Középhegységek
Tengerszint felet 500 m-től 1500 m-ig.
Legalacsonyabb – legmagasabb pontok
Magyarország legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek.
Legmagasabb pontja tengerszint felett 1014 méter a Mátra Kékes nevű csúcsán található.
Tájegységek
- Alföld
- Kisalföld
- Alpokalja
- Dunántúli-dombság
- Dunántúli-középhegység
- Északi-középhegység
Feladatok
Vízrajz
Nagyobb folyók:
- Duna
- Tisza
A Duna mellékfolyói:
- Lajta
- Rábca
- Rába
- Sió-csatorna
- Dráva
- Ipoly
A Tisza mellékfolyói:
- Zagyva
- Sajó
- Hernád
- Bodrog
- Szamos
- Kraszna
- Körösök
- Hármas-Körös
- Sebes-Körös
- Kettős-Körös
- Fehér-Körös
- Fekete-Körös
- Maros
- Zala
Nagyobb tavak:
- Balaton
- Tisza-tó
- Fertő tó
- Velencei-tó
Magyarország közlekedési hálózata
Közúti közlekedés
- Autópálya 1200 km
Első autópályák (1964):
- M1
- M7
M0
Budaörs – Budakeszi – Remeteszőlős – Solymár – Pilisborosjenő – Üröm – Budakalász – Szigetmonostor – Budapest IV. kerülete – Dunakeszi – Budapest XV. kerülete – Fót – Csömör – Budapest XVI. kerülete – Kistarcsa – Nagytarcsa – Budapest XVII. kerülete – Ecser – Üllő – Vecsés – Gyál – Budapest XXIII. kerülete – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Budapest XXII. kerülete – Diósd – Törökbálint – Biatorbágy – Budaörs az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz
a TENT hálózat része
M1
- Budaörs – Tatabány – Győr – Hegyeshalom – Ausztria
- a TEN-T hálózat része
M2
- Budapest (M0) – Vác – Rétság – Hont – Szlovákia
- a TEN-T hálózat része
M3
- Budapest (M0) – Hatvan – Füzesabony – Polgár –
- Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény –
- Beregdaróc – Ukrajna
- a Gödöllő és az országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része
4
- Vecsés térsége és Ecser (M0) – Szolnok –
- Püspökladány – Nagykereki térsége – Románia
- a Szolnok és Nagykereki térsége közötti szakasz a TEN-T hálózat része
M5
- Gyál (M0) – Kecskemét – Kiskunfélegyháza –
- Szeged – Röszke – Szerb Szerbia
- a TEN-T hálózat része
M6
- Budapest (M0) – Dunaújváros – Szekszárd – Bóly –
- Ivándárda térsége – Horvát Horvátország
- a TEN-T hálózat része
M7
- Törökbálint (M0) – Székesfehérvár – Siófok –
- Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Letenye –
- Horvátország
- a TEN-T hálózat része
M8
- Ausztria – Szentgotthárd térsége – Veszprém –
- Enying térsége – Sárbogárd térsége –
- Dunaújváros – Kecskemét térsége – Szolnok –
- Füzesabony térsége (M3)
- a Szentgotthárd és Szolnok közötti szakasz a TEN-T hálózat része
M30
- Mezőcsát térsége (M3) – Miskolc – Encs –
- Tornyosnémeti – Szlovákia Szlovákia
- a TEN-T hálózat része
Folyami közlekedés
- 1638 km nagyhajózásra alkalmas
- 85%-a állandóan
- 15%-a időszakosan
Budapest-Csepeli Szabadkikötő
- 1928 hozták létre a
- 1644-es folyamkilométernél
Bajai kikötő
- 2008-tól vámútvonal
Győr-Gönyű kikötő
- Ömlesztett termények
- Darabáruk
- Big-Bag zsákos rakodás
- Ro/Ro rakodás
- Teljes körű vámügyintézés
TEN-T hálózat
A TEN-T a transzeurópai közlekedési hálózat rövidítése. Magába foglal vasúti, közúti, légi és vízi közlekedést.
A TEN-T része a TEN hálózatnak, ami a transzeurópai hálózatok rövidítése. A TEN hálózatokba beletartoznak a távközlési (eTEN) és energetikai (TEN-E) hálózatok is.
Források
- Kistérség
- Kistérségek listája:
- Megyék
- Magyarország vasútvonalai
- Vasútvonalak