• Szerző: Sallai András
• Copyright © Sallai András, 2014
• CC Attribution-Share Alike 4.0 International
• Web: https://szit.hu

Mit jelent a tanúsítás? A tanúsítás sokáig nem volt egységes, és még ma sem teljesen az. A nemzetközi szinten egységesen elfogadott definíció szerint:

„Tanúsítás: olyan eljárás, amellyel egy független fél írásban igazolja, hogy egy termék, egy folyamat, egy szolgáltatás megfelel az előírt követelményeknek.”

Ezzel szemben egyes magyar jogszabályok, ahol olyan előírás szerepel, amely szerint a gyártónak fel kell tüntetnie a termékén annak fő jellemzőit, ezt minőségtanúsításnak nevezik.

A tanúsítás fogalma a termékek körében alakult ki, annak igazolására, hogy a termék biztonságos. A tanúsítás fogalmával kapcsolatban mindaddig nem merült fel probléma, amíg a terméket egy, a gyártóról független szerv egyedileg vizsgálta, és ennek alapján adta ki a tanúsítást.

Minden darab tényleges vizsgálata azonban bizonyos esetekben lehetetlen, például a tömeggyártás vagy roncsolásos vizsgálatok esetében. A konkrét termékvizsgálatok lehetetlensége vezetett el a rendszertanúsításig, amely szerint a termék végellenőrzésén alapuló terméktanúsítás helyett a termék megfelelőségét arra alapozzák, hogy a terméket egy olyan minőségügyi rendszer keretei között állították elő, amelyből nem megfelelő termék gyakorlatilag nem kerülhet ki.

Erre az esetre vonatkozik a megfelelőségi tanúsítvány, amely a definíció szerint: „a tanúsítási rendszer szabályai szerint kibocsátott dokumentum, amely igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen előállított termék, folyamat vagy szolgáltatás megfelel bizonyos szabványnak vagy egyéb normatív dokumentumnak.”

Az áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében az EU a jogszabályok és a szabványok összehangolását tűzte ki célul. A szabványok esetében, mint azt az előző fejezetben láttuk, a direktívák és az európai szabványok segítségével ez sikerült is. Ott azonban, ahol jogszabályok írják elő a legfontosabb követelményeket, a vevők, a felhasználók, az importőrök és a hatóságok joggal követelik annak tanúsítását, hogy a termék valóban megfelel a jogszabály előírásainak. Az EU direktívákban határozta meg a tanúsítás módját.

Az EU-ban alkalmazott terméktanúsítási szempontok:

• a gyártó minőségszabályozási rendszerének, illetve gyártóképességének vizsgálata és a gyártó jóváhagyása
• Független tanúsítási rendszer akkreditált laboratóriumok közreműködésével
• A termékek szabvány szerinti minősítése
• Megkülönböztető tanúsítási rendszer
• a rendszer működésének felügyeleti ellenőrzése

Ezen szempontok kombinációjaként nyolc tanúsítási elemet különböztetnek meg:

• „A”: a termék típusvizsgálatán alapuló minősítés
• „B”: a kereskedelemből származó mintán végzett felülvizsgálati ellenőrzés
• „C”: a forgalmazás előtti mintákon végzett felülvizsgálati ellenőrzés
• „D”: a gyártó alkalmasságának ellenőrzése
• „E”: meghatározott tételből, sorozatból vagy szállítmányból kiválasztott termék vizsgálata
• „F”: a termék minden darabjának vizsgálat
• „G”minden darabos vizsgálat
• „H”minőségügyi rendszer tanúsítása

Az ISO tanúsítási rendszer típusai

A termék megfelelőségét tehát a gyártótól független szerv által készített tanúsítvánnyal lehet bizonyítani, de használható megfelelőségi megjelölés is. Az EU-ban a direktíváknak való megfelelőségre a „CE” megjelölést vezették be. A fentiek a jogszabályokkal szabályozott területekre vonatkoznak, és ez minden esetben megfelelőség tanúsítást jelent. A minőségtanúsítás azonban mást jelent.

A hazánkban érvényes előírás szerint a felhasználót, illetve fogyasztót a termék minőségéről, lényeges tulajdonságairól tájékoztatni kell. Ez a minőségtanúsítási kötelezettségben nyilvánul meg a termelő vállalat esetén, a vásárló számára pedig az áruhoz használati, kezelési, karbantartási útmutatót kell adni, mely egyben tájékoztat is az áru minőségéről. Az ide vonatkozó jogszabály (2/1984.(III. 10.) BkM-IpM együttes rendelet) a következőket tartalmazza:

„A vásárlókat a termék jellegétől és tulajdonságaitól függően írásban, magyar nyelven és közérthetően tájékoztatni kell a termék használatának, kezelésének módjáról (használati-kezelési útmutató) és minőségi jellemzőiről (minőségtanúsítás). A továbbiakban együtt: vásárlási tájékoztató. A használati-kezelési útmutató a termék rendeltetésszerű használatához, működtetéséhez, kezeléséhez, eltarthatóságához, felhasználhatóságához szükséges feltételeket és ismereteket tartalmaz. Szöveges használati-kezelési útmutató helyett jelek, jelképek is alkalmazhatók. A textilipari termékek kezelési jelképeinek alkalmazását a kijelölt minőségellenőrző intézet engedélyezi. A minőségtanúsítás a termékeknek a vásárló számára lényeges tulajdonságait, főbb minőségi, műszaki és egyéb jellemzőit, tartalmazza. A vásárlási tájékoztatón belföldi termék esetén a gyártót, import termék estén az importálót fel kell tüntetni. Nem hozható forgalomba az a termék, amelyet az előírt, illetve szükséges vásárlási tájékoztatóval nem láttak el.”

A tanúsítás kötelezettsége a gyártót terheli, hiszen ő ismeri legjobban az általa előállított terméket, a megfelelő műszerezettség és a szakembergárda is rendelkezésére áll a tanúsítás létrehozására. A minőségtanúsítás, illetve tájékoztatás a vásárlókat védi a megtévesztés ellen, ez nyújt segítséget a vásárlónak a minőségi hibák felismerésében, reklamációja érvényesítésében. Lényeges, hogy a minőségtanúsítás a vásárló számára valóban hasznos, lényeges információt közérthető formában tartalmazza.

A tanúsítvány tartalma:

A tanúsítványnak az áru minőségi szintjére és kiviteli minőségére utaló értékelést is tartalmaznia kell. Közölni kell ezért, hogy az áru az előírásokat, vagy a szerződés esetleges egyéb kikötéseit milyen mértékben teljesíti. Ha az áru minősége eltér a törvényes minőségtől, az eltérés ténye mellett az eltérés mértékét és mibenlétét is közölni kell a vevővel. Így pl.. nem I. osztályú áru esetén a „leminősítés” konkrét okát is fel kell tüntetni.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen vagy szerződésen alapuló tartóssági, eltarthatósági vagy felhasználhatósági időt és ennek lejáratát a vevővel közölni kell. A tanúsítvány e tartalmi eleme nélkülözhetetlen a minőségért való felelősség jogi alkalmazása, a szavatossági jog érvényesítése érdekében.

Az olyan termékeket, melyek használata, kezelése különös ismereteket igényel, használati, kezelési utasítással kell ellátni. Így például a ruházati termékek esetén a minőségmegőrzés fontos feltétele a helyes kezelés (mosás, szárítás, vasalás, vegytisztítás), vagy villamosipari termékek esetében a helyes üzemeltetés (megfelelő feszültség és áramerősség, stb.), melyeket a vevővel feltétlenül közölni kell. A közlés formája ruházati termékek esetén a nemzetközileg egységesített jelrendszer (textil-kresz), villamosipari termékeknél pedig kötelezően elrendelt műszaki leírás. Import termékek esetén kötelező a magyar nyelvű használati-kezelési utasítás.

Az áru lényeges hasznos tulajdonságainak kell tekinteni - s így kötelezően tanúsítani kell - a termék rendeltetését, kész méretét, anyagösszetételét, és tartósságát. Természetesen a termék jellegétől függ, hogy mely termékjellemzők a minőséget lényegesen meghatározó tulajdonságok, melyeket a vevővel közölni kell. Ruházati termékek és egyes tartós fogyasztási cikkek tanúsításainak kötelező tartalmi elemeit (a tanúsítandó tulajdonságok legkisebb kötelező körét) külön jogszabályok rendelik el.

Hazai termékek esetén a gyártó vállalat nevének feltüntetése, import termékek esetén pedig vagy az importáló külkereskedelmi vállalat vagy a forgalmazó kereskedelmi vállalat megnevezése kötelező. E tartalmi kikötés a tanúsításra kötelezett, és az áru minőségéért felelősséggel tartozó gazdálkodó meghatározását szolgálja.

Azon termékeknél, melyek egészség- vagy környezetvédelmi szempontból káros anyagokat tartalmaznak, a tanúsításban erre feltétlenül ki kell térni.

A tanúsítás formájára vonatkozóan kötelező előírás nincs, tehát az bármilyen formában történhet. Lényeges azonban, hogy minden minőségre utaló megállapítást minőségtanúsításnak kell tekinteni.

A minőségtanúsítás leggyakrabban használt formái:

• minőségi bizonyítvány (műbizonylat)
• műszaki leírás
• minőségi jel
• kísérőjegyzékben közölt adatok
• hatósági tanúsítvány a minőségről

A minőségi bizonyítványban közölni kell:

• a termék lényeges tulajdonságait szabatos műszaki adatokkal, mérhető tulajdonságait mérési eredményekkel,
• a termék azonosításához szükséges adatokat és a termék használatának, kezelésének módját.

A műszaki leírásban közölni kell:

• a terméktípus főbb műszaki jellemzőit,
• a mérhető tulajdonságokat a tűrési határokkal,
• -a termék használatának, kezelésének módját.

A minőségi jellel történő tanúsításnál a

• minőséget vagy a terméken, vagy a csomagoláson kell tanúsítani,
• csak olyan minőségi jel alkalmazható, amelynek jelentése meghatározott, az érdekeltek számára megismerhető,
• a minőségi jelnek alkalmasnak kell lennie a termék lényeges tulajdonságainak tanúsítására.

A minőség tanúsítása kísérőjegyzéken történhet

• szabványra és más műszaki előírásra,
• szerződésre való hivatkozással
• szerződésben kikötött adatokkal.

A kísérőjegyzék megjelenési formája lehet számla, szállítólevél, szállítási jegyzék.

Ez a jelölés nem minőségi jel hanem a gyártó nyilatkozata arról, hogy a terméke az előírt követelményeknek megfelel és hogy a gyártó vagy egy harmadik fél meg is győződött erről.

A jelet általában a terméken kell feltüntetni, de megengedhetik, hogy a csomagoláson vagy a kísérő dokumentáción tüntessék fel. Ha a tanúsításban egy független szerv is részt vesz, annak jelét a CE jel közelében fel kell tüntetni. Ez a jelölés azt mutatja, hogy a termék az EU-ban bárhol forgalmazható.

Az EU rendszerében a direktíváknak való megfelelőség értékelése és igazolása három alappilléren nyugszik: a termék konstrukciójának és gyártásának megfelelőségértékelését bizonyító, előírt tartalmú műszaki dokumentáción, a joghatállyal járó megfelelőségi nyilatkozaton, valamennyi terméken vagy a csomagoláson feltüntetett előírt CE jelölésen. A direktívákban rögzített alapvető követelményeknek való megfelelést a CE-jelölés alkalmazásával kell jelölni.

A CE-jelölés nem minőségjel, feltüntetése a terméken azt jelenti, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó direktíva/direktívák követelményeinek, tehát biztonságos és erről az előírt módon meg is győződtek. A jelölés jogosságát vizsgálat alapján a notifikált(kijelölt) testület ellenőrzi, ha a direktíva ezt előírja.

A CE-jelölés azt mutatja, hogy a termék az EU-ban bárhol forgalmazható. Ha egy tagország ellenőrző szerve úgy találja, hogy egy termék nem felel meg a jelölés alkalmazhatósági kritériumainak, akkor az un. biztonsági záradék szerinti módon járhat el.

A harmonizált európai jogszabályok célja az áruk szabad áramlásának biztosítása is. Ez a követelmény úgy jelenik meg az irányelvekben (direktívákban), hogy „a tagországok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják a termék forgalomba hozatalát, ha az kielégíti a vonatkozó irányelv követelményeit, és viseli a CE jelölést”.

A CE megfelelőségi jelölés alkalmazását kormányrendelet szabályozza annak érdekében, hogy a megfelelőségi jelölés az EU-val egységes értelmezésben kerüljön alkalmazásra, a jogharmonizáció keretében.

A CE-jelölés az EU un. új megközelítésű irányelvei, direktívái szerinti megfelelőségjelölés. Azt jelenti, hogy a termék megfelel a direktívák alapvető védelmi követelményeinek, így vélelmezhetően a biztonsághoz fűződő közérdeknek is. Korábban az EC betűket alkalmazták, ez az Európai Közösség (European Community) rövidítése. Később a francia nyelvű rövidítést fogadták el, Communauté Européenne, CE.

Az új megközelítésű direktívák hatálya alá tartozó termékeken kell feltüntetni. Jelenleg mintegy húsz ilyen direktívát adtak ki, ezek jelentős részét nemzeti jogszabályként már hazánkban is bevezették. Ilyen szabályozás van villamossági termékekre, gázkészülékekre, gépekre, játékokra, stb.

A Ce alapvetően a hatóságok számára szóló jelölés. Ha a terméken feltüntették a CE jelölést, az EU és a hazai vám-, piac- és más felügyeleti hatóságok kötelesek vélelmezni, hogy a direktívák védelmi és más alapvető előírásait a szállító betartotta, ezért a termék az EU (és hazánk) területén, szabadon forgalmazható. Piacellenőrzés során a hatóság kérheti a CE jelölés megalapozottságának bizonyítását, az előírt tartalmú megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt.

A CE jelölés feltüntetésének feltétele, hogy a termékre vonatkozó valamennyi direktíva (hazai jogszabály) előírásai szerinti megfelelőség-értékelési eljárásokat pozitív eredménnyel elvégezték, erről hatósági ellenőrzés céljára rendelkezésre áll részletes, előírt tartalmú műszaki dokumentáció, a termék megfelel a direktívák alapvető követelményeinek, és elsősorban a hatóságok számára erről a megfelelőségről joghatályos, előírt tartalmú megfelelőségi nyilatkozatot állítottak ki.

A megfelelőségi nyilatkozat helyességéért a gyártó a felelős, vagy meghatalmazott képviselője, vagy importálója, vagy -ha ezek nem ismeretesek- a termék valamennyi forgalmazója.

A CE-jelölés formájára, méretére, jelentésére, feltüntetésének módjára az egyes direktívákban, illetve a vonatkozó hazai jogszabályokban található rendelkezés. A legújabb, általános hazai rendelkezés a 208/1999. (XI1.26.) számú kormányrendelet.

A CE jelölést reklám céljára nem lehet használni, mivel a CE-jelölés nem megkülönböztető minőségi jel, nem a vásárlók tájékoztatására szolgál, feltüntetése kötelező, így reklámozása értelmetlen, a CE-jelölés nem a marketing eszköze.

A CE-jelölés mellett a vásárló számára a szabványoknak való megfelelőséget tanúsító, védjegyoltalom alá helyezett megfelelőségi jelek, mint például a MEEI biztonsági jel, a páneurópai jelek (mint az ENEC-jel, a HAR-jel, a CCA-EMC-jel, a Kulcsjel) továbbra is elhelyezhetők a terméken.

Mivel a gyártó, vagy meghatalmazott képviselője, vagy az importáló, ill. a forgalmazó köteles a megfelelőségértékelést elvégez(tet)ni, dokumentálni, a megfelelőségi nyilatkozatot kiállítani és a CE-jelölést a terméken feltüntetni, így annak alkalmazását nem engedélyezi sem hatóság, sem szervezet, sem vizsgáló laboratórium.

A megkülönböztető minőségi jelek lényege, hogy a terméket egy olyan jellel látja el a gyártó, amely a fogyasztók felé jelzi a termék kiemelkedő minőségét, az azonos rendeltetésű termékek között megkülönbözteti. A jel viselésének jogát a gyártótól független szakértői szervezet ítéli oda, ha a termék megfelel a magas szintű követelményeknek. Ilyenek a különböző védjegyek.

A védjegy olyan lajstromozott árujelző (pl. elnevezés, embléma), amelynek segítségével megkülönböztethetők egymástól, a különböző termékek és szolgáltatások. A lajstromozás révén szerzett védjegyoltalom azt jelenti, hogy a védjegyet meghatározott árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag az használhatja a gazdasági életben, akinek a javára a lajstromozás történt. A fogyasztók számára a védjegynek minőségjelző szerepe is van, ami azt jelenti, hogy a jól bevezetett védjegy a minőség szimbólumává válik. A védjegy így kiváló reklám- és védelmi eszköz. A védjegy része a cég vagyonának, tehát részben vagy egészben átruházható, használatára engedély (licenc) adható. A védjegy használatát a lajstromozástól számított öt éven belül meg kell kezdeni. További részletek a Védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvényben tanulmányozhatók.

A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart, és további 10-10 évre meghosszabbítható.

A Magyarországon bejegyzett védjegy oltalma csak hazánk területére terjed ki. Lehetőség van azonban külföldi bejelentés megtételére is elsősorban szabadalmi ügyvivő közreműködésével. Nemzetközi megállapodás keretében több fontos országra egy bejelentés megtételével is lehet oltalmat igényelni, kedvező feltételekkel.

A megjelölés lehet szó, szóösszetétel, fekete-fehér vagy színes ábra, kép, ezek kombinációja, stb. A védjegyoltalom alá helyezhető áruk 34 osztályba, a szolgáltatások 11 osztályba vannak sorolva, így 45 osztályból lehet kiválasztani a védendő árukat, szolgáltatásokat.

(Állami Minőség- és Eredetjelző Védjegy)

1992-ben létrehoztak egy önálló, a magyar sajátosságoknak megfelelő, hazai és nemzetközi tekintélyt biztosító, az áruk széles körére alkalmazható általános magyar minőség- és eredetjelző védjegyet.

• Segítse elő és ösztönözze a hazai technológiai és termék-innovációt, a gazdaság modernizálását
• Nemzetközileg elfogadott legyen
• Az áru magyar eredetét igazolja
• Átlagon felüli minőséget jelezzen
• Fogyasztók, felhasználók számára garanciát biztosítson
• Javítsa Magyarország imázsát külföldön
• Harmonizált rendszert alkosson az EU hasonló eszközeivel

A védjegy kialakítása során az alábbi vezérelveket érvényesítették

• Állandó, egyenletes termékminőséget garantáljon (Rendszeresen Ellenőrzött)
• A termék legalább egy tulajdonságában kiemelkedő legyen (Kiváló)
• Eredetjelző funkciót lásson el (Magyar Termék)

a védjegy rendszere az EU hasonló rendszereivel, valamint a minőségi előírások tekintetében harmonizált. Ahol a magyar előírások szigorúbbak, ott azt vették figyelembe. A harmonizáció fenntartása a rendszer szüntelen fejlesztését követeli meg.

Szigorú, előzetesen közzétett kritériumok hiánytalan teljesítését kell bizonyítaniuk az eredményesen pályáztatott árucikkeknek. A pályáztatás a termelők önkéntes elhatározásán alapul.

Állami garancia áll a védjegyes termékek mögött. Az embléma viselésére feljogosított termék:

• 51%-nál nagyobb mértékben magyar munka eredménye
• legalább egy kiemelkedő tulajdonsággal rendelkezik
• rendszeresen, véletlenszerű minta kiválasztásával ellenőrzik

A védjegy használatára feljogosító oklevelet az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban működő Védjegy Bizottság adja ki. A rendszert a Védjegy Tanács irányítja és felügyeli, elnöke az ipari és kereskedelmi miniszter.

Hazánkban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megalapította a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot melynek feladata a környezetbarát termékek minősítő tanúsító rendszerének működtetése. A cél a gyártók és a kereskedelem orientálása a környezetbarát termékek előállítására, forgalmazására, valamint a fogyasztók tájékoztatása a termékek környezeti tulajdonságairól. A kormányhatározat gyakorlati jelentősége az, hogy a minőségtanúsító rendszer bevezetésével megszüntethetők a környezetbarát megjelölésekkel kapcsolatos eddigi bizonytalanságok.

A minősítés az előre kidolgozott minősítési feltételek szerint minden pályázatra külön-külön készített szakértői vizsgálat alapján történik. A döntést hozó Minősítő Bizottság tagjai az illetékes minisztériumok, környezetvédő társadalmi szervezetek, a tudomány, a gazdaság, a fogyasztóvédelem és az egészségügy képviselői.

A védjegyviselés jogát max. 2 évre lehet megszerezni, de az időtartam lejárta után megismételhető az eljárás.

Kidolgozott követelmények vannak az alábbi termékcsoportokhoz:

• hulladékpapírból és egyéb hulladék anyagból készült papíripari termékek
• hajtógáz nélküli dezodor, hajlakk, borotvahab, légfrissítő
• kőszerű építőanyagok és építőelemek
• hulladék felhasználásával készült szervetlen építőipari kötőanyagok stb.

Pályázni lehet ezeken a termékcsoportokon kívül bármely más-környezetvédelmi szempontból különösen előnyös tulajdonságokkal rendelkező-termékekkel.

Kivételek:

• előkészítetlen bányászati alapanyagok
• étel- és italáruk
• gyógyszerek, gyógyászati termékek
• egyedi ritkaságok

A védjegyhasználati díj a védjegyet viselő termék értékesítéséből származó nettó árbevétel 2 ezreléke.

A környezetbarát termékek elterjedésével automatikusan együtt járnak a következő előnyök:

A Központi Környezetvédelmi Alap pályázati rendszerében előnyt élveznek a környezetbarát termékek előállítását célul kitűző beruházások a piacon a környezetbarát termék könnyen megkülönböztethető a hasonló igényt kielégítő termékektől, a kedvező vásárlói megítélés miatt a védjegy

• forgalomnövelő versenyeszköz
• csökken az önköltség, így a termék ára is csökken
• kevesebb környezeti ártalom keletkezik

A megkülönböztető minőség jel hosszú múltra tekint vissza, lényege hogy a gyártótól független szakértői szervezet ítéli oda a jel viselésének jogát, ha az áru megfelel a vele szemben támasztott magas követelményeknek. A hazai gyakorlatban egyetlen átfogó megkülönböztető minőségi jel használatos a Kiváló Áruk Fóruma (KÁF). 1967-ben hozta létre az Országos Piackutató Intézet azzal a céllal, hogy a kiemelkedően magas minőségű árukat megjelölje, segítve ezzel a fogyasztót döntése meghozatalában. Alapításakor kizárólag a fogyasztási cikkek minősítése volt a cél, ez a kör az óta bővült (termelőeszközök, alkatrészek stb.). A rendszer működését a KÁF titkárság irányítja, szakértői független szakemberek, akik sem kereskedelmi, sem közvetlen gyártói érdekeket nem képviselnek. A KÁF titkárság adhatja ki a KÁF megkülönböztető jel viselésének a jogát kiemelkedő használati értékű és esztétikus, praktikus áruk esetén. A jel elnyerésére a pályázat önkéntes, pályázni szinte minden áruval lehet, melynél a hozzáadott érték 51%-ban magyar. A pályázatból kizárt termékek: gyógyszerek, dohányáruk, egyedi művészeti alkotások.

A jel elnyerését szigorú vizsgálatok előzik meg:

• műszaki vizsgálat (szaklaboratóriumi vizsgálat, szakvélemények, gyártó minőségtanúsítása stb.)
• formaminősítő vizsgálat: elismert szakemberekből álló zsűri végzi, a zsűri összetétele függ az áru jellegétől (pl. formatervező, grafikus, iparművész, marketing szakértő stb.)

A negatív döntés szolgálati titok, nyilvánosságra nem hozható. A kedvező döntésről azonban a KÁF titkárság tájékoztatja a közvéleményt. A jel használatának joga 3 évre adható, de indokolt esetben 1 vagy 2 évre is csökkenthető. Az embléma használati joga az érvényességi idő leteltével automatikusan megszűnik. A lejárati idő után az embléma feltüntetése hamis minőségtanúsítást jelent. A jelet viselő terméket a KÁF titkárság megbízása alapján utóellenőrzés céljából mintavételezéssel ellenőrizni kell, ezt szakintézeteken keresztül bonyolítják le. Ha valamilyen hiányosságot észlelnek, felszólítják a vállalatot a hibák kijavítására. A felszólítást követően újabb vizsgálatra kerül sor. Két egymást követő negatív eredménnyel járó utóellenőrzés alapján a felülvizsgáló intézet javaslatot tesz az embléma megvonására. A megvonás tényét nyilvánosságra hozzák. A KÁF jel nem használható élelmiszerekre.

A földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár-marketing Centruma által kiadott védjegy, amely a KÁF-hez hasonlóan nyerhető el, de csak kizárólag élelmiszereken alkalmazható.

A KERMI egy független minőségvizsgáló intézet. A KERMI minőségjel alkalmazása a vállalatok részére önkéntes. A minőségjel feltüntetésének forgalomnövelő hatását már több gyártó is felismerte. A KERMI Kft. Minőségtanúsítása a vevő részére biztosítékot jelent az áru rendszeres, egyenletes minőségére. A terméket gyártó, vagy forgalmazó levél formájában pályázhat a jel elnyerésére. A feltételek szerződésben kerülnek rögzítésre. A minőségjel lényege hogy ugyanazon árucsoporton belül egyszerre több terméknél is alkalmazható. A KERMI minőségjel központi eleme a KERMI embléma, mely védjegy oltalom alatt áll. Az embléma fehér mezőben kék, zöld vagy fekete színű stilizált Q betű, melyben azonos színű KERMI felirat szerepel. A KERMI minőségjellel ellátott termékeket rendszeresen ellenőrzik.

A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. védjegyoltalom alatt álló, jól ismert biztonsági jele azt igazolja, hogy azt a terméket, amelyik e jelet viseli, egy független, nemzetközileg elismert vizsgáló és tanúsító intézmény megvizsgálta és megfelelőnek találta a gyártmányra vonatkozó nemzetközi szabványelőírások szerint.

A márkajelek rendszerint valamely gyártó (forgalmazó) cégre, esetleg valamely cég körülhatárolt termékeinek körére utaló elnevezés, amelyhez rendszerint egy levédett jelkép járul, amely aztán a cég által gyártott (forgalmazott) termékek mindegyikén, különböző nyomtatott és elektronikus médiákban, utcai reklámokban gyakran ismételve (reklámozva) előbb-utóbb közismertté válik. Az adott jelképhez rendszerint egy-egy termékcsoport árui, vagy valamely szolgáltatás tartozik, s a márkajel annak ismertségét, kedveltségét hivatott erősíteni.

A márkajel közvetlenül nem utal minőségre, sőt, alapvetően ezek a márkajelek semmiféle minőség-mércének nem tekinthetők. Ha a jelhasználat mögött áll is bármiféle követelményrendszer, akkor az rendszerint nem ismert, s mindenképpen csak a jeltulajdonos szándékán múlik, hogy alkalmaz-e a jelhasználat terén bármiféle tiltást cége valamely termékével kapcsolatban. Indirekt módon a nagy munkával, jelentős költségekkel, hosszú időn keresztül kialakított márkajelnek persze csak ott van értelme, ha a cég termékei, szolgáltatásai alapvetően nemcsak agyon reklámozottak, hanem valamilyen mértékig kedvező felhasználói fogadtatásban is részesülnek. S ez bizonyára megfelelő minőség nélkül nem elképzelhető. Ilyen értelemben a márkajelek tehát mégis hordoznak közvetett minőség-tartalmat, ugyanakkor továbbra is azt kell mondanunk, hogy egy márkajel (pl. Adidas, Nike, vagy Siesta, stb.) minőségtanúsításnak semmiképp sem fogható fel.

Utóbbi gondolat könnyen belátható, hiszen a fentiekhez hasonló márkajellel rendszerint a legkülönbözőbb anyag-összetételű és rendeltetésű lábbeliket is ellátnak, amelyek mind minőség-, mind árszintjüket tekintve jelentősen különbözhetnek egymástól. E márkajelzésekkel tehát nem egy-egy meghatározott, mi több, deklarált és közzétett minőségszintet kívánnak az azt alkalmazó cégek tudatosítani a felhasználókban, hanem egyfajta designe-t, gyártási-eladási kultúrát, szervezettséget, divatkövetést, kapcsolódó szolgáltatásokat.

A dohánygyártmány, a szeszes ital, a kávé és a fűszerpaprika őrlemény kizárólag zárjeggyel ellátva forgalmazható. A terméket a zárjeggyel a termelő köteles ellátni. A zárjegy tanúsítja, hogy a termék a jogszabályoknak megfelelően került forgalomba, valamint minőségi garanciát is jelent, kizárja a hamisítást. A zárjegyet a fogyasztói csomagolásra kell felragasztani úgy, hogy a zárjegyen feltüntetett szöveg és sorszám olvasható legyen. A rendelkezések betartását a vámhivatal ellenőrzi. Ennek keretében a vámhivatal ellenőrei jogosultak az üzletbe és raktárba belépni, az árukészletet, üzleti könyveket és a jövedéki nyilvántartások vezetését ellenőrizni.

A környezet védelme napjainkban egyre fontosabbá válik, ezért egyre növekvő jelentőségű szempont az áru környezetkímélő tulajdonsága, melyről a vásárlót célszerű tájékoztatni. Egy közvélemény-kutatás szerint a fogyasztók nagy része hajlandó a környezetbarát árukért akár felárat is fizetni. A gyártók is egyre inkább felismerik, hogy piaci pozíciójuk megtartásához, illetve fokozásához lényeges szerepe van a környezetbarát vállalati és áru image kialakításának.

A leggyakrabban előforduló árujellemzők, melyek az áru környezetbarát jellegére utalnak:

• veszélyezteti az ózonréteget – nem fokozza az üvegházhatást
• biológiai úton, természetes körülmények között lebomlik
• újrahasznosítható
• másodnyersanyagból készült
• energiatakarékos stb.

Mindezek érdekében született meg az ún. környezetvédelmi címkézési rendszer, amely meghatározott jellel tanúsítja az adott áru környezetre kevésbé ártalmas tulajdonságát. A címkének hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy az adott áru a másik hasonlóhoz viszonyítva kevésbé ártalmas a környezetre. Olyan magas küszöbértékeket határoznak meg, amit kevés áru képes teljesíteni, ami erőteljesen versenyre ösztönöz. Ez a címkézési rendszer egyre fontosabb marketing eszköz, hiszen a fogyasztók bizalmát növeli.

A környezetvédelmi címkézési rendszer alapvető két célja:

• a fogyasztók tájékoztatása a környezetre kevésbé ártalmas áruról
• a gyártók versenyhelyzetének fokozása azzal a céllal, hogy növeljék a kevésbé ártalmas áruk előállításának az arányát.

Az egyes országok területén az államilag támogatott nemzeti kezdeményezések mellett egyéb programok is vannak. Például a jól ismert panda mackó, a Világ Vadvédelmi Alapítványának (WWF) piktogramja.

Felméréseket készítettek az öko-programok hatékonyságának vizsgálatára, amelynek legfontosabb eredményei a következők lettek:

• bizonyítottan vásárlási döntést befolyásoló tényező, de csak meghatározott életszínvonal felett
• jelentős mértékben növeli a fogyasztói öntudatot, az egyéni felelősséget a környezet állapotának védelme érdekében
• módosítja a fogyasztói magatartást
• erőteljesen hat a gyártóra és a kereskedelemre, megváltoztatja a gyártás stratégiáját, létrehozza az ökomarketinget

Legnagyobb múltja a német programnak van, amit a fogyasztók együttműködési készsége is jellemez, hiszen a program a társadalom aktív együttműködése nélkül nem valósulhat meg. A programok lényeges jellemzője hogy önkéntességen alapulnak és tudatosan csak az áruk kis hányadára adják meg a jel viselésének jogát. Ellenkező esetben a jel elveszti megkülönböztető jellegét. Németországban és Japánban a jel viselésének kiadása előtt megvizsgálják, hogy a gyártó cég teljesítette-e a szigorú környezetvédelmi előírásokat.

1992-ben már 22 OECD országban hoztak létre nemzeti környezetvédelmi címkézési programot. A szakértők azonban felhívják a figyelmet a címke alkalmazásának veszélyeire is. A címke megtévesztheti a fogyasztót, lelkiismerete nyugodt, hiszen ő a környezetre kevésbé ártalmas árut vásárolta. A környezet valódi védelmét azonban a fogyasztás csökkenése jelenti. A vásárlót a helyes fogyasztói magatartásra az árun található jelek is figyelmeztetik, ilyen, pl. a RESY védjegy.

A fogyasztó által az áru szállításához, illetve végleges felhasználásáig szállítói csomagolást alkalmaznak. 1993. január 1-jétől ezeket a csomagokat is át kell venni a kereskedelemnek, és a nyilvános hulladékelszállítási rendszeren kívül kell értékesíteni, illetve eltávolítani. Így pl. Németországban a használt, az újrafelhasználható csomagolóanyagok eltávolítására több szervezet is alakult. Ezek a szervezetek önálló gazdálkodási, gazdasági rendszerként ezeket megbízás és költségtérítés fejében végzik. Az ökológiailag elfogadható csomagolásokat jellemzi, hogy egy zöld pont (der Grüne Punkt) található rajtuk.

A csomagolási rendszer célja, hogy a már elhasznált fogyasztói csomagolások részére újrahasznosítást biztosítson, ami mentesíti a kereskedőt a visszaváltás kötelezettségei alól. A szervezet a különböző csomagolóeszközöket begyűjti, válogatásukról gondoskodik, majd az újrafelhasználónak, illetve gyártónak a másodlagos nyersanyagot rendelkezésre bocsátja. Minden csomagolásnak, amit e rendszeren belül kívánnak elszállítani, viselnie kell a zöld pont jelet. A leggyakrabban alkalmazott hazai és nemzetközi környezetvédelmi címkézések, jelölések:

A közvetlen minőségvédelmi tevékenység mellett az állam olyan eszközöket is kialakított, amelyek közvetve a piaci hatásokon keresztül ösztönzik a termelőket termékeik minőségi színvonalának javítására és a kereskedelmet is arra, hogy kínálatában a minőségi szempontot érvényesítse, ezek közül a legfontosabb módszerek azok, amelyek a vásárlók tájékoztatása, felvilágosítása útján befolyásolják a vásárlói döntéseket (=minőségvédelem közvetett eszközei).

E fogyasztói tájékoztatások elsősorban a termelőtől és a kereskedelemtől független szervek (minőségvizsgáló és minőségellenőrző intézetek) által elvégzett minőség összehasonlításon alapuló tájékoztatások a helyettesíthető termékek közötti különbségek feltárására és a kiváló minőségű termékek iránti figyelem felkeltésére irányulnak.

Jelentős tájékoztatási formák:

• Összehasonlító árutesztek
• Tájékoztató címkézési rendszer

Áruteszten az azonos rendeltetésű áruk minőségének összehasonlító értékelését értjük. Az áruteszt az azonos típusú áruk közötti konstrukciós minőségek különbségét tárja fel. Szükség van arra, hogy az összevonásba bevont valamennyi áru típusjellemzői között meghatározzák a lényeges minőségjellemzőket, ezeket megvizsgálják és értékeljék.

Árutesztek információtartalma:

• Használati tulajdonságok összehasonlítása, értékelése
• Árukban megmutatkozó különbségek értékelése
• Árukhoz kapcsolódó szolgáltatások összehasonlítása
• Felhasználás lehetőségeinek ismertetése az áru gazdaságos felhasználása érdekében
• Az áru helyes kezelésének, karbantartásának ismertetése az élettartam növelése, a minőség megóvása érdekében
• Fogyasztók tájékoztatása a vásárlás során követendő eljárásról (pl. kipróbálás)
• Szavatossági és jótállási jogok ismertetése
• Reális minőségi követelmények ismertetése

Értékelés (két irányzat): vagy objektív tájékoztatás minősítés nélkül, amely csak eredményt közöl; vagy összehasonlító áruvizsgálat, ahol értékelik, minősítik vagy rangsorolják az árukat)

Lényege az áruk csomagolásán vagy az áruhoz csatolt árucímkén valamely áru minőségének értékelése. Ilyen tájékoztató címke például a KERMI Tanúsító Címke (KTC).

A KTC követelménye, hogy az árunak a tanúsított minőségét tartani kell. A KERMI feladata a rendszeres minőség-ellenőrzés, a tanúsított adatok ellenőrzése. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a jellemzők a tanúsítottnál gyengébbek, akkor az Intézet felhívja a gyártó figyelmét a szükséges minőségjavításra. Ha ez meghatározott időn belül nem történik meg, akkor a KERMI Rt a címke használati jogát visszavonhatja.

A KTC a fogyasztói tájékoztatás legkorszerűbb formája. A KTC viselési jogát megszerzett áruk döntő többsége megőrzi a jogot. Napjainkban csak néhány terméken (pl. mosószereken) találhatunk KTC címkét. Ennek oka az, hogy a címke a termék gyengébb tulajdonságait is jelzi, és ezt a gyártók nem szívesen vállalják.