Munkahelyi egészség és biztonság

• Szerző: Sallai András
• Copyright © Sallai András, 2013, 2014, 2015
• Licenc: GNU Free Documentation License 1.3
• Web: https://szit.hu

Ez a tananyag a 54 213 05 szoftverfejlesztő szakképesítéshez és a XIII. informatika ágazat szakképzési kerettanterve alapján készült.

Az ipari fejlődéssel egyetemben a dolgozókat fenyegető kockázatok megnőttek. Szerencsére magával vonta a munkáltatók felismerését is, miszerint gazdasági érdekük is a megfelelő biztonsági és egészségi veszélyekkel való foglalkozás.

A veszélyes anyagok, veszélyes gépeken keresztül a kockázatnak különféle formái vannak.

A következmények a családban, a környezeteben, az egészségben jelentkezhetnek.

A dolgozók szempontjából az alábbi következményekkel kell számolnunk:

• munkahely elvesztése
• keresetkiesés
• pályamódosítási kényszer
• betegségek többlet költségei
• a megszerzett szakmát nem folytathatja
• személyes életének megnehezülése

A munkáltatónál jelentkező hátrányok:

• munkaerőkiesés
• kártérítés
• munkaerőpótlás
  • képzés
  • betanítás

A munkahelyi egészség és biztonság tulajdonképpen munkavédelem. Vagy fordítva: A munkavédelemnek két nagy területe van az egyik a munkabiztonság és a munkaegészségügy.

A munkavédelem szót ugyanakkor nem tartják szerencsének, mivel azt szokták mondani nem a munkát kell védeni, hanem a munkást. A munkavédelem szó egy összetett főnév. A jelentéstömörítő összetételek közzé tartozik, vagyis a szó elő és utótagja között bonyolult kapcsolat van. A jelentését tekintve tehát nem a munka – mint előtag – védelmét értjük, hanem az azzal kapcsolat intézkedéseket.

A munkavédelem azon törvénykezési, műszaki, gazdasági, szociális, szervezési, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.

A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megóvása. A cél a balesetek elhárítása és az egészség megóvása.

Egy rossz lámpa lehet baleseti veszélyforrás, de az egészségre is rossz hatással lehet.

Alapvető igény, hogy munkánkat biztonságosan tudjuk végezni. Biztonságba szeretnénk eljutni a munkahelyre és onnan hazajutni. A történelem során ez hosszú ideig ezzel keveset foglalkoztunk.

A biztonságos munka ma már alapvető emberi jog, de a józan gazdaságpolitika része is.

A munkával kapcsolatos egészségi és biztonsági problémák tulajdonképpen egyidősek az emberiséggel.

i.e. 3000 körül Hammurapi, babiloni király egyik törvénye így szól: „Ha az építőmester valakinek házat épít, de munkáját szolidan nem végzi, mire a ház, melyet épített összedől s a háziúr halálát okozza, az illető építőmester ölessék meg.” Ebben korban, ha valaki nem volt alkalmas a munkára (személyi feltételek), kegyetlen büntetést kapott.

Az ókori Görögországban, Spártában a gyerekek Taigetoszra vitele egyfajta szelekció. (Személyi feltételek).

Az ókori Rómában Hadrianus előírja a bányában dolgozó rabszolgák részére a fürdőt és a lábbelit. De a szakképzett munkaerő elvesztése törvények nélkül drága dolog volt. Ciceró például azt olvashatjuk, hogy saját költségén gyógyítatta kedvenc felolvasó-rabszolgájának tüdőbaját.

Hippokratész (ie. 460-377) beszámolt a bányászok ólommérgezéses tüneteiről. Plinius (iu. 23-79) római szenátor azbeszt és cinnabarit (HgS; a higany érce) egészségkárosító hatásait írja le, ugyanakkor leírja, hogy a munkások eltakarták szájukat és orrukat a védekezés érdekében.

Németországban a XVIII. században törvényt alkotnak a dolgozók kártalanításáról.

1473-ban Ulrich Ellenborg német orvos foglalkozik írásaiban a fémgőzök egészségre gyakorolt káros hatásaival.

Paracelsus (1493-1541) a „toxikológia atyja” tanulmányt írta munkavégzés során előforduló megbetegedésekről. Azt mondta, minden anyag mérgező, csupán a bevitel mennyisége dönti el, hogy méregként vagy orvosságként fog hatni.

Agrocila (i.u. 1494-1555) a svájci Jochimstral városban élő orvos. De Re Metallica című művében a kohászattal és a bányászattal foglalkozik, amelyben hangsúlyozza a szellőztetés fontosságát. Leírja a tüdőproblémás férfiak idő előtti halálozásit, megemlítve egy nőt is, akinek ezen oknál fogva már a hetedik férje volt. Lényeges, hogy azzal is foglalkozik mit tehetünk a védekezésképpen.

Bernardino Ramazzini (i.u. 1633-1714) „Munkások betegségei” (De Morbis Artificium Diatriba) címmel könyvet ír. A munkavégzés közben megbetegedésekről ír, úgymint szilikózis, ólom, higany mérgezés stb.

Sir George Baker (i.u. 1722-1802) rávilágít a „Devonshire-i bélgörcs” okára, amely a magas ólomtartalmú almabor.

Percival Pott (i.u. 1788-1829) A kéményseprők hererákjának okaként a nagy mennyiségű kormot állapítja meg.

Sir Humphry Davy (i.u. 1788-1829) Az első biztonságos bányalámpát kifejlesztette, a bányarobbanások elkerülése érdekében.

1802-ben Angliában kiadják a tanonc-törvényt.

1819-ben a pamutgyárakban megtiltják a 21 éven aluli munkások éjjeli dolgoztatását, a 18 éven aluli munkások csak 12 órát dolgozhattak. Ez a törvény volt az első munkavédelmi jellegű szabályozás.

1832-ben Angliában Gyártörvényt hoznak létre, amely szabályozza a munkaidőt, normákat állít fel a biztonságos munkakörülményekről.

1933-ban Angliában 18 év alatti dolgozók maximum 10 órát dolgozhatnak.

1915-ben Ontarióban (Észak-Amerika) a dolgozók kártalanításáról szóló törvényt alkotnak.

1987 körül dr. Alice Hamilton munkahelyi biztonsággal és egészséggel foglalkozik. A „Veszélyes foglalkozások vizsgálata” című művében a bányák és gyárak szánalmas körülményeiről ír.

1990 Európai Unióban keretirányelveket határoznak meg a munkaegészségügy és munkahelyi biztonságról.

Fogalom: foglalkozás-egészségügyi ellátás, régi nevén: üzemorvos.

1995 A foglalkozás-egészségügyi ellátás eddig állami kötelezettség. Az állam most a munkavállalók kötelezettségévé teszi.

2007 Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség végzi az ellenőrzést; 70/2007 (IV.14.) Korm. rendelet(2) bekezdése.

• egészséges munkahely kialakítása
• munkaeszközök biztonsága
• veszélyes anyagok
• munkaszervezés és munkaidő
• kiemelt csoportok védelme
• munkavédelmi szervezet
• a munkavégzés személyi feltételei

Minden olyan dolog, amely a munkavégzés során a munkát végzőre vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre ártalmas lehet.

A leggyakoribb veszélyforrások kémiai és biológiai jellegűek.

Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.

Olyan környezeti hatás jelenléte, amely meghatározott körülmények között balesetet okozhat.

Az oka valamilyen energiafajta ellenőrizetlen felszabadulása és működése.

A tér azon részét, ahol az ellenőrizetlen energia egészségkárosító hatását ki tudja fejteni, veszélyzónának hívják.

Ha munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsodhat, akkor a létesítmény, a technológia vagy a munkafolyamat veszélyes.

Megfelelő körülmények között a munkavégzőnek sérülést vagy egyéb hirtelen bekövetkező egészségkárosodást okoz.

Megbetegedést vagy munkaképesség csökkenést okozó tényezők.

Azokat az anyagokat, amelyek fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást jelentenek.

Ilyen anyagok lehetnek a következők:

• sugárzó
• maró
• mérgező
• tűzveszélyes
• stb.

A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.

Munkavédelmi szempontból munkáltatónak kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót is.

A társadalmi munka esetében a társadalmi munka szervezője tekinthető munkáltatónak.

A szervezett keretek között munkát végző, tanuló, gyakorló személy.

A szabad vagy zárt tér, amely lehet jármű vagy földalatti létesítmény is, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

Új munkahely létrehozásának folyamata, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése.

Bármilyen célú gép telepítése.

A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben alkalmazott szerszámok, gépek, készülékek, berendezések.

Az egyéni védőeszköz kivétel.

Tanulói és hallgatói jogviszonyban, munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, szövetkezeti, esetleg munkaviszony jellegű jogviszonyban, gyakorlati képzés során és egyéb a törvény szerint tételesen felsorolt viszonyban végzett munka, vagy a munkáltató által kezdeményezett vagy jóváhagyott társadalmi munka.

A veszély lehetőségének értékelése.

Az élet minden pillanatában kockázatot vállalunk, életünk velejárója.

A védettség pillanatnyi állapota.

Foglalkozási megbetegedést okozó hatás, amely meghatározott körülmények között jön létre.

A szervezet károsodása, valamilyen foglalkozási ártalom következtében. A betegség lehet fiziológia és pszichológiai egyaránt.

A munkaeszközök és intézkedések szervezése, amelyek a munkavállaló komfortjáról gondoskodnak.

A kényelmetlenségek elvonják a munkavállaló figyelmét.

Optimális higiénés, egészséges munkakörülmények normáival foglalkozik.

A munkahelyek műszaki kialakítására vonatkozó követelményekről a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, a munkavédelmi követelményekről a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet rendelkezik.

Munkahelynek nevezzük munkát végző által használt és bejárt területet. Ebbe beletartoznak a munkavégzés során érintett egyéb helyek is, mint mosdó, pihenő hely, öltöző, étkező stb.

Csak megfelelő szerkezetű és szilárdságú épület használható munkahelynek.

Munkatér az ahol a konkrét munkavégzés folyik.

Többféle szakember tanácsát ki kell kérnünk:

• tűzvédelmi
• munkavédelmi
• környezetvédelmi

Iroda esetén:

• elegendő tér álljon rendelkezésre
• testméreteknek megfelelő bútor
• természetes és egyszerű végtagmozgásra legyen szükség
• minél kevesebbet kelljen testtartáson változtatni
• minél kevesebb felesleges mozgás legyen

Méretek:

• minimális belmagasság: 2,5-2,7
• 1 irodai dolgozóra eső légköbméter min: 10-15
• 1 főre jutó munkaterület egyszemélyes irodánál 9 négyzetméter
• több személyes irodában, minimum 6 négyzetméter
• 1 légterű irodában a minimális egymástól való távolság 3 méter

Dinamikus ülés:

Helytelen testartás:

Jogszerű a foglalkoztatás ha:

• a dolgozónak van írásos munkaszerződése
• be van jelentve
• megfelelő munkaidő nyilvántartás, nincs kettős nyilvántartás
• a nők, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó sajátos szabályokat megsértenek
• a munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató betartja
• a munkaerő kölcsönzés hatóságilag be van jelentve
• a munkabér kifizetés a jogszabályoknak megfelel
• a szakszervezetek jogszerűen szervezhetők
• a munkajogi védelemben részesülök jogszerűen működhetnek

A munkahelyeket egészségügyi osztályokba soroljuk: A, B, C, D.

33/1998(VI.24) rendelet a munkaalkalmasságról

• teljeskörű kikérdezés
• szemészet (látásélesség, színlátás)
• fizikális vizsgálat
• hallás és idegrendszeri vizsgálat
• a foglalkozástól függően lehet rutin laboratóriumi (T. vérkép és vizelet)
• 40 év felett vagy szükség esetén EKG illetve terheléses EKG vizsgálat

A vizsgálatra mellkas-rtg bemutatás szükséges, amely 1 évnél nem régebbi (kerületi tüdőgondozó)

A terhességet a munkavállaló köteles bejelenteni a munkáltatónak. Ha a munkáltató orvosi igazolást kér, akkor be kell azt mutatni.

A közszférában nyugdíjasok csak külön kérelem alapján, indokolt esetben foglalkoztathatók.

Csak a test és fejlettségi állapotuknak megfelelő munkakörben foglalkoztathatók.

Meghatározott munkakörök szakképesítéshez köthetők, és van amelyet a törvény szerint csak szakképesítéssel lehet ellátni.

A munkáltató néha nem valamilyen iskolai végzettség meglétét kéri, hanem valamilyen szakismeret meglétét.

Mit értünk munkaeszköz alatt? A munkavégzés során használt gépek, készülékek és szerszámok együttesen alkotják a munkaeszközök halmazát.

Az Mvt. 87.§ is megfogalmazza:

Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

Az Mvt. szerint tehát csak akkor beszülünk munkaeszközről, ha azt szervezetten használjuk.

Csoportosítás mobilitás alapján:

• kötött
• mobil

Energiaforrás alapján:

• gépi meghajtású
• ember által hajtott

Veszélyesség alapján:

• nem veszélyes
• veszélyes

Forgalomba helyezés alapján:

• új gép
• használt (már forgalmazták)

• műszaki dokumentáció
• EK - megfelelőségi nyilatkozat
• magyar nyelvű használati utasítás

Az Mvt. 18.§ (3) bekezdése az EK-megfelelőséig nyilatkozatról a következőt írja:

„Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK- megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).”

Ha egy termék rendelkezik EK nyilatkozattal, akkor ellátható CE jelzéssel. A CE jelzés azonban nem jelenti a következőket:

• nem biztonsági címke
• nem jelöl minőséget
• nem jelöl eredetet

A CE jelzés a következő két dolgot jelenti:

• az európai előírásoknak megfelel
• megfelelőségi eljáráson átment

A munkaeszközök egy része tehát veszélyes. De ki dönti el, hogy veszélyes-e egy munkaeszköz? Erről a munkáltató, illetve annak megbízottja dönt.

Vannak azonban olyan eszközök is, amelyeket a Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján eleve veszélyesnek minősítenek, illetve vannak olyanok amelyeket mindenképpen felül kell vizsgálni.

Eleve veszélyesnek minősítve, például:

• körfűrész
• gyalugép
• szalagfűrészek
• marógép
• láncfűrész
• sajtoló gépek
• hajlító gépek
• fröccsöntőgép
• formázóprés
• föld alatti mozdony
• föld alatti alátámasztó berendezés
• hulladékgyűjtő teherjármű présmechanizmussal
• járműemelők
• személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek
• daruk
• emelőtargoncák
• rakodógépek
• traktorok

Vannak olyan eszközök is, amelyek hatósági felügyelet alá tartoznak. Ilyenek:

• nyomástartó edények
• gázpalackok
• stb.

A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése esetén, kötelező munkaegészségügyi szakember alkalmazása.

Mikor megfelelő egy munkaeszköz?

• adminisztratív megfelelőség
  • Ek-megfelelőségi nyilatkozat
  • CE-jel
  • magyar nyelvű használati utasítás
• gyakorlati megfelelőség
  • szemrevételezés
  • működési próba
  • műszeres vizsgálat
  • üzemeltetési dokumentummal való összehasonlítás
  • feliratok megléte (magyar)
  • vészleállítók ellenőrzése
  • segédeszközök ellenőrzése (szerszámok, tisztítószerek)
  • érintésvédelmi megfelelőség

• egészségi alkalmasság
  • időszakos
• ismeretek, jártasságok, készségek
• munkavédelmi oktatás
  • előzetes oktatás
  • ismétlődő oktatás

• munkarend
  • pihenőidő
  • kedvező üzemi légkör
• megfelelő számú szakember
  • a kezelő személyek száma általában előírt
• munkavédelmi eljárások biztosítása
  • műszaki mérések
  • hiányosságok elhárítása
  • igények
  • ezek adminisztrálása

A helyszín kiválasztásánál figyelembe kell venni a következőket:

• rezgés
• zaj
• por
• kémiai anyagok hatása
• robbanás veszélyes környezet

Zár munkahelyeket szellőztetni kell. ¹⁾. Ügyelni kell a megfelelő világításra, hőmérsékletre és a szabványokra.

Próba vagy kísérleti üzembe helyezés célja, annak megállapítása, hogy az adott eszköz maradéktalanul képes ellátni a tervezett összes feladatát. A próbaüzem így a következők miatt fontos eljárás:

• biztonság
• minőség
• teljesítmény

Mvt. 21. § (7):

„Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”

Az üzemeltető feladat, eldönteni a próbaüzem szükségességét. A próbaüzem nagyobb kockázatot jelent a hagyományos üzemeltetésnél, ezért külön szabályozni kell a személyi, tárgyi és szervezési feltételeit. A próbaüzemnek mindig egy személyi felelőse van, aki írásban kap megbízást a próbaüzem elvégzésére. A próbaüzem előtt is munkavédelmi oktatásban kell részesíteni az abban résztvevőket.

Milyen hatások érhetnek egy dolgozót a munkakörnyezetében? Az alábbiakban egy rövid általános felsorolást találunk a kérdésre:

• rezgés
• zaj
• veszélyes anyagok
• stressz

A hatásokat csoportosíthatjuk:

• fizikai
• biológiai
• kémiai
• pszichoszociális

A munkavégzés során a szervezet energiát ad le. A leadott energia nagyságától függően a munkavégzést a következő módon csoportosíthatjuk:

• könnyű
• közepes
• nehéz

A fokozatos terhelés mellett hozzá lehet szokni a fizikai terheléshez. A női és férfi terhelhetősége között, azonban mégis eltérés van. A terhelhetőségnek megnevezhető egy felső határa, amelynek az életkor és nemek szablyák meg a nagyságát.

Ha munkavégzés során a használt izomcsoportok váltakoznak, akkor dinamikus munkavégzésről beszélünk. Ha mindig ugyanazokat az izmokat használjuk, akkor statikus munkavégzésről beszélünk. Akár statikusan, akár dinamikusan túlzottan tartós munkavégzés az egészségre káros lehet.

A fizikai munkát a következő módon könnyíthetjük:

• gépek használata
• célszerű elrendezés
• munkaszervezés
• asztalok, padok, segédeszközök megfelelő méretének megválasztása

A fizikai terhelések egyik formája a zajterhelés. Hogy egy hanghatást zajnak nevezünk-e, az a hangosságtól, illetve a hang erősségtől függ. A zajnak lehetnek fiziológiai és pszichológiai hatásai.

A zajok tartománya

Ha a zaj kellemetlen érzetet kelt, akkor zajártalomról beszélünk.

A zaj hatásai:

rövid távon:

• figyelemelvonás
• halláscsökkenés

hosszútávon:

• halláskárosodás
• idegrendszeri elváltozások
• pszichés kifáradás
• ingerültség
• csökkenő teljesítmény

Kellemetlen vibrációs jelenség.

A sugárzások típusai:

• infravörös - szabad szemmel látható
• ibolyántúli - szabad szemmel nem látható
• lézer
• röntgen - sejtkárosító - ólomtartalmú védőeszköz
• rádióaktív - sejtkárosító - ólomtartalmú védőeszköz

A klíma átlagostól bármilyen irányban való eltérése, egészségkárósító hatású.

A klíma alatt a következőket értjük.

• hőmérséklet
• légnedvesség
• levegőtisztaság
• levegő minősége

Baktériumok vagy gombák jutnak a szervezetbe a bőrfelületen, vagy a légzőrendszeren keresztül.

A közös munkahelyi fürdés vagy illemhely használata, vagy egyéb munkahelyen fertőzött felülettel való munka, érintkezés által valósulhat meg.

Mérgező vegyi anyagokkal dolgozhatunk, vagy melléktermék lehet, esetleg segédanyagként használjuk. Esetleg gázként keletkezhet.

Egyéni védőfelszerelés: védőruha, gázálarc, friss levegős készülék.

A munkáltató 2008. január 1-től köteles a pszichoszociális kockázatokat felmérni. Annak módszerére viszont nem tesz megjegyzést.

Pszichoszociális ártalmak:

• egyhangú munka - hosszú időn keresztül ugyanazt végzi
• tartós figyelmet követelő munka - idegrendszert veszi igénybe
• szellemi megterhelés - teljesítménycsökkenés

A fentiek együttese alkotja a stresszt.

• Mvt. - Munkavédelmi törvény - 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről.
• MSZ - Magyar SZabvány
• ISO - Nemzetközi Szabvány - International Standardization Organization.
• ICS - a szabványok nemzetközi osztályozási rendszere.
• CEN - Európai Szabványügyi Bizottság.
• EN - Európai szabvány.
• IEC - Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság
• MSZ EN - Európai Uniós szabvány honosítása.
• MSZ ISO - Nemzetközi szabvány honosítása.
• MSZ IEC - Nemzetközi szabvány honosítása.
• MSZ EN ISO - Olyan nemzetközi szabvány, amit az unió is elfogadott.

A törvényeket az országgyűlés hozza, az alaptörvény alapján. Az alkotmánybíróság ellenőrzi, hogy a törvények megfelelnek-e az alkotmánynak. Az alkotmány csak egy nagyon általános leírása a törvényeknek.

A törvények alapján rendeleteket hozhatnak létre a miniszterek, minisztériumok, önkormányzatok, a kormány vagy az aki erre külön felhatalmazást kapott a törvényben.

A törvények nagyobb ágakra oszthatók, így azok törvénykönyveket alkotnak. Két törvény könyvvel kiemelten szoktunk foglalkozni a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Büntető törvénykönyv (Btk.)

A munkahelyi egészséghez és biztonsághoz az alaptörvényen kívül öt törvény kapcsolódik. Ezek rendre:

• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (2012. I. törvény 2012. július 1-től)
• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről
• 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
• 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

A munkavédelemben figyelembe kell venni a nemzeti szabványosságnak való megfelelőséget.

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

A szabványok alkalmazás nem kötelező. De a munkáltató köteles a szabvánnyal egyenértékű megoldást igazolni.

A gépek szabványbesorolása: MSZ EN ISO 12100:2011

• A típusú szabványok
  • minden gépre alkalmazható általános szempontok
• B típusú szabványok
  • gépek nagyobb csoportjához tartozó szabványok
• C típusú szabványok
  • részletes biztonsági követelmények

A szabványok érvényessége egy idő után lejárhat, ezért folyamatosan figyelemmel kell azt kísérni.

• http://www.mszt.hu
  • hivatkozási szám vagy cím szerinti keresés
  • ICS szerinti keresés

Az ICS szerinti legfontosabb területek a 13-as. Ezen belül:

• munkavédelem
• gépek
• egyéni védőeszközök
• környezet, egészség, biztonság

A szabványosításról bővebben itt olvashatsz.

• MSZ 63-1:1985 Munkavédelem. Termelőberendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Általános követelmények
• MSZ 63-4:1985 Munkavédelem. Termelőberedezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Üzembe helyezés
• MSZ 63-5:1985 Munkavédelem. Termelőberendezések munkavédelmi vizsgálatának tartalmi és alaki követelményei. Időszakos biztonsági felülvizsgálat
• MSZ 28001:2008 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR). Követelmények (BS OHSAS 18001:2007)
• MSZ 28002:2009 A munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere (MEBIR). Útmutató az MSZ 28001:2008 bevezetéséhez (BS OHSAS 18001:2007)
• MSZ 14399:1980 Technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások munkavédelmi követelményei

• http://www.ommf.gov.hu
• https://osha.europa.eu/hu

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Vesz%C3%A9lyes_%C3%A1ruk (Árujelzések)
• http://veszelyesanyagok.hu/
• http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000044.EUM (Veszélyes anyagokkal kapcsolatos tv.)
• http://munkaugyilevelek.hu/2000/01-02/munkavallalo-kerestetik/ (Munkavállaló kerestetik…)
• http://www.agr.unideb.hu/ebook/logisztika/termelsi_folyamatokat_kiszolgl_anyagmozgat_rendszer.html (Anyagmozgatás)
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Anyagmozgat%C3%A1s (Anyagmozgatás)
• http://hu.wiki.weblogtrade.eu/Anyagmozgat%C3%A1s (Anyagmozgatás)
• http://www.ommf.gov.hu/letoltes.php?d_id=5678 (Munkabaleseti jegyzőkönyv)
• http://www.munkabiztonsag-munkavedelem.hu/munkabaleseti-jkv.doc (Munkabaleseti jegyzőkönyv)
• http://denkstatt.hu/veszelyes-munkaeszkoz (Veszélyes munkaeszközök)
• http://mmfk.nyf.hu/min/alap/15.htm (Szabványok)

• http://tudasbazis.sulinet.hu/

• Szerényi Attila, Biztonságos munkavégzés feltételei az építőiparban
• Dr. Kósa Csaba, Munkavédelem egészségvédelem
• Dr. Varga László, A munkavédelmi törvény magyarázata
• Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Munkavédelem az Európai Unióban és Magyarországon
• A Munkavédelem irányítása az Európai Unióban és Magyarországon, KJK Kerszöv kiadó
• Építmények tőzvédelmi követelményei, KJK Kerszöv kiadó
• Dr. Váró György, Spiegel István, Galló Sándor: Módszertani kézikönyv a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény által egyes kiemelt és meghatározott feladatokról

• Munkahelyi stressz
• Veszélyes anyagok jelzése (járművön, munkahelyen)
• Biztonsági, figyelmeztető és tiltó jelzések a munkahelyen
• Egyéni védőfelszerelések
• Munkahelyi baleset vagy rendkívüli esemény (helyi, országos, nemzetközi)
• Elsősegélynyújtás

• Az első dián név és cím
• Az utolsó dián források felsorolva, évszámmal
• A képeket feliratok, magyarázatok teszik érthetővé
• Egy dián nincs túlzottan sok szöveg
• Átláthatóság
• Formázás
• Esztétikai élmény