UML

Szerző: Sallai András
Copyright © 2011, Sallai András
Szerkesztve: 2011, 2014, 2020, 2023
Licenc: CC BY-SA 4.0
Web: https://szit.hu

Bevezetés

Az UML az Unified Modeling Language szavakból alkotott betűszó. Magyarul Egységesített Modellező Nyelv.

Egy grafikus modellező nyelv a szoftverrendszerek különböző nézeteinek modellezésére, de alkotóik szerint általános célú.

Grady Booch, James Rumbaugh és Ivar Jacobson munkája, amely 1.0 verzióként, 1997-ben az USA-ban készült.

1.0 - 1997
2.0 - 2004

Az OMG csoport szabványosítja, amelynek tagja a következő cégek:

Hewlett-Packard
IBM
MS

A szoftverfejlesztés során a tervezésben használjuk, a megbízható és áttekinthető tervezet létrehozása érdekében.

A következő nyelvek mellett előszeretettel használják:

Java
C++
Ada
Smalltalk

Mit modellezhetünk vele:

szervezetek
rendszerek
szereplők (egy rendszer, egy szervezet szereplője)
üzleti tevékenység folyamatai
logikai összetevők
szoftverek
adatbázisok

Diagramok

Struktúramodellezés

A rendszer struktúráját ábrázoló diagramok

Osztálydiagram (class diagram)
- Megadja a rendszer osztályait, azok közötti kapcsolatokat és az öröklési hierarchiát
Objektumdiagram (object diagram)
- Megadja a rendszer objektumait, és az azok közötti kapcsolatokat
- Az osztálydiagram egy „pillanatfelvétele”.
Komponensdiagram (component diagram)
- Megadja egy szoftver milyen komponensekből épül fel.
Telepítési diagram (deployment diagram)
- Megadja, hogy milyen szoftver elemeket milyen hardverre telepítünk.

Viselkedés modellezés

A rendszer viselkedését ábrázoló diagramok.

Használati eset diagram (use case diagram)
- Megadja, hogy a felhasználó mire tudja használni a rendszert.
- Megadja, milyen esetekben használható egy szoftver
Szekvenciadiagram (sequence diagram)
- Aktorokat, objektumokat és az azok közötti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat (üzeneteket) ábrázoló diagram.
- A szekvenciadiagramot és az együttműködési diagramot együttesen interakció diagramoknak nevezzük.
- A szekvenciadiagram olyan interakció diagram, mely az idő múlására helyezi a hangsúlyt.
Együttműkösi diagram (collaboration diagram)
- Megadja a rendszer objektumait, az azok közötti kapcsolatokat és üzeneteket.
- Az együttműködési diagram az osztálydiagram egy „pillanatfelvétele”.
- Az együttműködési diagram a szekvenciadiagram egy más formája
  - olyan interakció diagram, mely az objektumok közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.
Állapotdiagram (state diagram):
- Egy adott osztály vagy alrendszer állapotváltozásait írja le.
Aktivitásdiagram (activity diagram)
- Leír egy folyamatot (tevékenységek egymásutánját).
- Az üzleti folyamat diagram egy speciális aktivitá sdiagram, mely leírja a rendszert körülvevő folyamatokat,
- illetve azt a környezetet, amelybe a rendszert el kell helyezni.

Rajzelemek

Osztály diagram

Az UML-ben az osztályokat egy téglalapban ábrázoljuk, amelyet vízszintesen három részre osztunk. Legfelülre írjuk az osztály nevét, középre az adattagokat, alulra pedig a metódusokat.

Egy osztályból létrehozott objektumot is téglalapban ábrázolunk, de az objektum nevét aláhúzzuk,

Osztályok közötti kapcsolatok

Asszociáció

Az asszociáció többféle kapcsolatot is takarhat. Jelölése:

A Kezelo osztály egyik metódusa a Dolgozo osztály típussal tér vissza.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
}
 
class Kezelo {
    public Dolgozo ujDolgozo() {
        Dolgozo janos = new Dolgozo();
        janos.nev = "Nagy János";
        janos.kor = 35;
        return janos;
    }
}

A Kezelo osztály egy metódusának paramétere Dolgozo típusú.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
}
 
class Kezelo {
    public void kiir(Dolgozo dolgozo) {
        System.out.println(dolgozo.nev);
        System.out.println(dolgozo.kor);
    }
}

A Kezelo osztály egyik metódusa, hívja a Dolgozo osztály egyik metódusát.
A Kezelo osztály egyik metódusa (lokálisan) példányosítja a Dolgozo osztályt.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
    public void kiirMinden() {
        System.out.println(this.nev);
        System.out.println(this.kor);
    }
}
 
class Kezelo {
    public void kiir() {
        Dolgozo janos = new Dolgozo();
        janos.nev = "Nagy János";
        janos.kor = 35;
        janos.kiirMinden();
    }
}

Aggregáció

A Dolgozo osztály tartalmaz egy Lakcim adattagot, de a lakcim objektum nem a Dolgozo osztály példányával együtt jön létre.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
    Lakcim lakcim;
    public beallitLakcim(String telepules, String cim) {
        this.lakcim = new Lakcim(telepules, cim);
    }
}
 
 
class Lakcim {
    String telepules;
    String cim;
    public Lakcim(String telepules, String cim) {
        this.telepules = telepules;
        this.cim = cim;
    }
}

Ha a beallitLakcim() metódust a Dolgozo osztály konstruktorában hívnám meg, akkor már erős kötést, vagyis kompozíciót hoznék létre, mivel együtt jönne létre a lakcim objektum és a Dolgozo objektummal.

Kompozíció

A Dolgozo osztály tartalmaz egy Lakcim adattagot, és a lakcim objektum a Dolgozo osztállyal együtt jön létre, és együtt szűnik meg.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
    Lakcim lakcim;
    public Dolgozo(Lakcim lakcim) {
        this.lakcim = lakcim;
    }
}
 
class Lakcim {
    String telepules;
    String cim;
}

Ha Dolgozo osztály konstruktora public Dolgozo(String nev) { this.name = name } lenne, nem szokás aggregációról beszélni, mivel egyszerű adattípus a String.

Öröklés

A Mernok osztály a Dolgozo osztályból származik.

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    int kor;
}
 
class Mernok extends Dolgozo {
    String diploma;
}

Függőség

Prog.java

class Dolgozo {
    String nev;
    public void ir() {
        System.out.println(this.nev);
    }
 
}
 
class Kezelo {
 
    Dolgozo dolgozo;
    public void csinalValamit() {
        dolgozo.ir();
    }
}