Az árukkal való foglalkozás szükségessé teszi az rendszerezését, az átláthatóság, kezelhetőség érdekében. A rendszerezés mindig is függőt az aktuális technikai fejlettségtől. A technika fejlődésével a rendszerezés más szintekre lépet. Kezdetben csak katalogizálták az árukat. A technika vívmányai ma lehetővé teszik a rendszerezés elősegítését gépekkel.
Az árurendszerezés osztályozása:
Az árurendszerzés célja lehet:
Többféle árurendszerezés létezik, de egyetlen olyan elv sincs, amely egyszerre minden célt kielégít. Ezért egyszerre többféle rendszerezést használunk.
Valamennyi árucsoportnál használható. A köznapi életben is használjuk. A készletgazdálkodást vagy az adatszolgáltatást azonban nem, vagy csak rosszul szolgálják.
Az adott területen előállított áru.
Fizikai, kémiai jellemzők alapján rendszerezünk.
A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék (fluidum) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. Így a víz folyékonyabb, kisebb a viszkozitása, míg az étolaj vagy a méz kevésbé folyékony, nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a szuperfolyékony anyagoknak), az ideális folyadék és ideális gáz viszkozitása nulla. A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat sűrűnek, a kis viszkozitásúakat pedig hígnak nevezik. A sűrűség mint fizikai fogalom azonban mást jelent.
Több millió áru nyilvántartását megkönnyíti.
Valamilyen egyezményes jel szerint írjuk le az információt.
A kereskedelmi tevékenység során leggyakrabban a vonalkódokkal, az EAN, az ETK számokkal, és a VTSZ-szel találkozunk.
Termékek univerzális kódja
Az Amerikai Egyesült Államokban 1970-ben, a kereskedelmi tevékenységek hatékonyabbá tevése céljából, megalapították a Termék Kódoló Bizottságot, amelynek fő célkitűzése a az információfeldolgozás automatizálása volt.
1972-ben a bizottság javasolta az egységes kódrendszer bevezetését, a Termékek Univerzális Kódja néven. Ez a rendszer egy 12 számból álló kódon alapszik, az első szám az osztályozás kulcsát (key number) jelenti, a következő 5 szám a termelőt, rákövetkező 5 szám pedig a terméket azonosítja. Az utolsó szám az ellenőrzőszám.
| # | ##### | ##### | # |
| osztályozás kulcsa | gyártó | termék | ellenőrzőszám |
Az Európai országokban is 1970-től felerősödtek a termékek egységes kódolásáért folyó tevékenységek. Franciaországban a Gencod, míg Németországban a BAN-L kódolási és osztályozási rendszer hódított teret.
1974-ben 12 Európai termelő és értékesítő ország képviselője úgy döntött, hogy egy bizottságot hoz létre, a kódozás egyesítése céljából. Elemezték a meglevő rendszereket (UPC, Gecod, és BAN-L).
Az általuk létrehozott rendszer az Árucikkek Európai Kódja, az EAN. Ez a rendszer úgy volt megtervezve, hogy legyen összeférhető az UPC-vel és tartalmazza a Franciaország és Németország által alkalmazott rendszereket is.
Európai Áruazonosító Rendszer
(European Article Number)
Ma 44 állam
13 számjegyből áll, de létezik 8 elemű is.
| ### | ##### | #### | # |
| Országkód | Gyártó vállalat | Árucikk | Ellenőrző szám |
Az EAN szabvány központja Brüsszel. Itt adják ki az országkódokat.
A tagországok EAN irodái adják ki a termékkódot és a cégazonosítót.
EAN kód → vonalak
Az EAN kódokat számítógéppel olvasunk.
8 számjegyű, egyszerűsített EAN-kód
| ### | #### | # |
| Országkód | Árucikk | Ellenőrző szám |
A 8-as kód Árucikk része a 13-as a gyártó és az árucikk kódjából képződik.
| Ország | Országazonosító |
|---|---|
| Ausztria | 90-91 |
| Belgium | 54 |
| Bulgária | 380 |
| Franciaország | 30-37 |
| Görögország | 520 |
| Hollandia | 87 |
| Horvátország | 385 |
| Írország | 539 |
| Izrael | 729 |
| Japán | 45 + 49 |
| Kína | 690 |
| Lengyelország | 590 |
| Magyarország | 599 |
| Németország | 40-43 |
| Norvégia | 70 |
| Olaszország | 80-83 |
| Oroszország | 460-469 |
| Spanyolország | 84 |
| Svájc | 76 |
| Svédország | 73 |
| Szlovákia | 858 |
| Szlovénia | 383 |
| Törökország | 869 |
| USA + Kanada | 00-09 |
| USA + Kanada belső számozás | 20-29 |
Egységes Termékazonosító Kódrendszer
Az EAN rendszerből levezetett egyszerűsített változat. 9 pozíciója van.
| ##### | #### |
| Gyártócég | Termék |
Az ETK kódokat a Kereskedelmi Kamara ETK irodái adják ki.
Vámtarifaszám.
1996-ban dolgozátk ki és 1997-től érvényes.
21 áruosztálya van, ezen belül 97 árucsoport.
9 számjegyet használ az azonosításra.
| ###### | ## | # |
| áru | magyar autonóm bontás | ellenőrzőszám |
Az árukat áruosztályokba, azon belül árucsoportokra bontja.
Termékjegyzék, amelyet felváltott a Kereskedelmi Vámtarifa.
Az ITJ számokat a központi statisztikai hivatal dolgozta ki.
Combined Nomenclature
„Kombinált Árujegyzék”
Az Európai Unió külkereskedelmi és vámáru-jegyzék.
8 számjegyű.
Tulajdonképpen a világviszonylatban egységesen használt HS EU célokra kidolgozott, részletezettebb változata.
Magyarország 1996. január 1-től vette át, a Belföldi Termék Osztályozásba (BTO) beépítve.
Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer
Harmonizált Rendszer
olyan egységes árujegyzék (nómenklatúra), amely egyaránt szolgál vámcélokat, de kielégíti a szállítás, a szállítmányozás, az ipar, a kereskedelem termék-besorolási igényeit és alkalmas statisztikai feldolgozásra, összehasonlításra is.
A kereskedelmi árukat 21 áruosztályba és 97 árucsoportba sorolja (ténylegesen csak 96 árucsoport van, mert a 77. árucsoport a „nem létező” áruk csoportja).
Az Árucsoportokon belül 4 számjegyes bontás van, amelynél az első 2 szám jelöli az árunak az árucsoporton belüli helyét, a 3. és 4. szám a sorszámon belüli kötelező alszám.
6 számjegyű.
Classification of Products by Activity
Az EU Tevékenységek Szerinti Termékosztályozási Rendszere
kódolásuk és az elemek száma:
az EU Egységes Iparstatisztikai Jegyzéke
(Products of The European Community)
A termelési és külkereskedelmi termékadatok közvetlen kapcsolata érdekében kidolgozásakor építőkockákként vették figyelembe a HS és a CN árucsoportjait. Valamennyi termékcsoportját a 6 számjegyű HS és a 8 számjegyű CN kódokra utaló hivatkozások határozzák meg. 1995. évi változata 4800 ipari termékcsoport (225 ipari szolgáltatás) főbb termelési adatainak közlésére kötelezi az EU tagországokat. Ehhez járul egy közel 900 tételből álló fakultatív lista (az un. „B” tételek jegyzéke).
A vonalkódot mindig azonos, jól látható helyen kell elhelyezni. Ellenkező esetben lassítja a pénztáros munkáját. Az EAN ajánlás szerint mindig a hátoldalon helyezzük el, a csomag alakjától függetlenül.
Az EAN ajánlás megfogalmaz egy elfogadható helyet is, az csomag főoldalának jobb alsó negyede.
A vonalkód jelkép széle a csomagolás egyetlen élétől se legyen távolabb 102mm-nél, és ne legyen közelebb 8mm-nél (élszabály) Sohase legyen élen áthajtva, ne kerüljön rácsos, redős felületre, hegesztési varratra, a lehajtott hegesztési varrat még részben se takarja. Néhány példa az EAN vonalkód javasolt és elfogadható elhelyezésére: Tömlős tasak esetén a csomagolóanyagra nyomtatják a vonalkódot, ami a hátoldalon, annak alsó harmadában legyen, ahol a legsimább az anyag felszíne. Tekercses csomagolóanyagon a vonalak a tekercs nyomtatási irányával párhuzamosak legyenek. Palackokon és konzerv üvegeken has-, hát- és körcímkéken helyezik el az információt. Vonalkód elhelyezése a nyakcímkén nem engedélyezett. Hengeres tárgyon a hátsó, jobb alsó negyedbe.
Azokat a termékeket, amelyeket nehéz lenne címkézni, mint pl. játékok, szerszámok, fogkefék, konyhafelszerelések, kartonlapra rögzítik, javasolt hely a hátsó oldalon, a jobb alsó negyedben, az oldalélekhez közel. Elfogadható hely a fő oldalon a jobb alsó negyedben.
Electronic Point of Sale
A vonalkód rendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását. Az ezt megvalósító rendszert a nemzetközi gyakorlatban EPOS- rendszernek (EPOS=Electronic Point of Sale) nevezik.
Az EPOS olyan önkiszolgáló áruházi rendszer, amelyben a terméken lévő kódot Auto ID-eszközzel –automatikus áruazonosítási technikával- (fényceruzával, kézi szkennerekkel, lézeres pisztolyokkal) vagy billentyűzéssel juttatják a pénztárgépbe, amely ezután kijelzi az árát, a fizetendő összeget, elkészíti a pénztárblokkot, és meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet.
Az Auto ID az automatikus azonosítási technika összefoglaló neve.
Belföldi Termék Osztályozás
1996. január 1-jén vezették be, a belföldön forgalmazott mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszerek és ipari termékek hivatalos statisztikáiban.
A BTO főbb jellemzői:
Felépítése:
| #### | ## | #### |
| Előállító szakágazat európai kódja | Tevékenység szerinti egységes EU kód | Konkrét termékazonosító kód |
Válasszon egy árut otthon, amit rendszerbe sorol a tanult eljárások valamelyikével.