Az árukárosító tényezők elleni áruvédelem
A termelő által előállított áruk nem ott és nem akkor kerülnek felhasználásra, a termelés és a fogyasztás között térbeli és időbeli különbség van. Az elosztás által biztosítható, hogy a megtermelt áruk ott és olyan választékban álljanak rendelkezése, ahol azt a kereslet meg kívánja. Ezen hosszú folyamat során, amíg az áru a termelőtől a fogyasztóig eljut, számos igénybevételnek van kitéve.
Igénybevételnek nevezzük mindazon környezeti hatások összességét, amelyek az árut a szállítás, tárolás és egyéb kezelés során érik. A cél az, hogy ezekkel az igénybevételekkel szemben megvédjük az árut. Lényeges azonban, hogy a tárolás, raktározás, szállítás közben is figyeljünk az áruvédelemre.
Az áru fogyasztókhoz való eljuttatását oldja meg az anyagmozgatás- és szállítás. Az anyagmozgatás az áru rövid szakaszon történő helyváltoztatása. Jelenti az áru gyártó vállalaton és a kereskedelmen belüli elhelyezését, árukezelés közbeni mozgatását. A szállítás az áru hosszabb távon történő helyváltoztatása (telephelyek, gyártó-kereskedő között). Az áru helyváltoztatásával kapcsolatos tevékenység a fuvarozás, amely az árunak szerződésben rögzített feltételek mellett, megfelelő díjszabásért történő helyváltoztatása.
Az anyagmozgatás és a szállítás folyamatát szemléltető ábra:
| Gyártó | ⇒ | Nagykereskedelem | ⇒ | Kiskereskedelem | ⇒ | Felhasználó |
| Gyártás közbeni árumozgatás,raktározás, szállító járműre rakodás | Áruátvétel a nagyker.-ben, Elhelyezés a raktárban, Árukezelés közbeni árumozgatás, Rakodás a szállító járműre | Áruátvétel a kisker.-ben, áru elhelyezés a raktárban, az eladótérben, közben a szüks. árumozgatás | Az áru megvásárlása, elhelyezés a fogyasztónál |
Az ábrából látható, hogy az árut a legkedvezőbb esetben is milyen sokszor mozgatják. Ezért az áru minőségének megőrzése szempontjából különösen fontos az anyagmozgatás- és szállítás folyamatának ismerete. Az árukárok gondos anyagmozgatással, rakodással, szakszerű lelkiismeretes munkával megelőzhetők. Ehhez a munkához nyújtanak segítséget a csomagoláson elhelyezett feliratok és jelzések.
A leggyakrabban alkalmazott, szabványos jeleket mutatja be a következő
Mivel a termelés és a fogyasztás nemcsak térben, hanem időben is elkülönül egymástól, ezért forgalombahozatal előtt az áruk nagy részét hónapokig kell tárolni, raktározni.
A tárolás a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó, sokfajta árut felhalmozó, a fogyasztói igények zökkenőmentes kielégítését elősegítő tevékenység.
A raktározás során nagy értékű, fajtánként elkülönített árut halmoznak fel a célnak megfelelően kialakított és felszerelt helyiségekben. A kiskereskedelem tehát tárolja az árukat. A tárolás feladatai az áru minőségének megóvása, az áru mennyiségének megőrzése, a fogyasztók igényeinek megfelelő választék biztosítása. Az áruk jelentős része változásra hajlamos. Ez a változás lehet kedvező is, amelynek hatására megnövekedhet az áru értéke. Ez a kedvező változás azonban a termelő, vagy a nagykereskedő raktárában már lejátszódott, így a kiskereskedelemben a használati értéket csökkentő változásoktól kell megvédeni a terméket. A káros áruváltozások értékcsökkenést és romlást okozhatnak. Az értékcsökkent áru árleszállítás után még forgalomba hozható, a romlott árut azonban meg kell semmisíteni.
Az árukárosító tényezők elleni védelmet úgy valósíthatjuk meg, ha ismerjük ezeket, az árukat fenyegető veszélyforrásokat, valamint az ellenük való védekezés módszereit, illetve a megelőzést.
A külső tényezők jellegük alapján kémiai, fizikai, mechanikai, biológiai, klimatikus igénybevételként, környezeti hatásként jelentkezhetnek és okozhatnak minőségromlást, károsodást.
Kémiai átalakulások oxidáció, öngyulladás, robbanás, korrózió, bomlás, gázfejlődés, avasodás stb.. A kémiai változások elleni védekezés módjai:
A korrózió éves szinten sok milliárd forint kárt okoz. Lényegében a fémek környezeti hatásra átalakulnak. A környezeti hatás jelenti a levegő nedvességtartalmát, valamint a levegőben lévő korrozív gázoknak a jelenlétét. Többféle védekezési eljárás ismeretes, amelyekben közös, hogy a fémfelületet elzárják a korróziós közegtől. Ez történhet egyszerű esetben a fémfelület bezsírozásával, beolajozásával, vagy lakkozással, festéssel, ónozással és egyéb más eljárásokkal.
A kémiai károsodások közé soroljuk az áru szag elváltozásait is. Ez kétféleképpen következhet be: vagy más áruk szagát veszi át, vagy belső szerkezetének változása okoz szag változást (például romlás). Ezek elsősorban az élelmiszerekre és a kozmetikumokra jelentenek veszélyt.
A magas hőmérséklet, vagy éppen a túl alacsony hőmérséklet, a páratartalom, a napfény okozzák ezek többségét.
A mechanikai igénybevételek is nagyon sokfélék lehetnek. Közös bennük, hogy erő hatására árukárosodás léphet fel. Ez az erő származhat a környezetből (pl. az egymáson elhelyezett áru halmozott nyomása terheli a legalul levő árut). Ezeket a mechanikai igénybevételeket többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
Állandó mechanikai igénybevételek azok, amelyek az adott árumozgás esetén mindig fellépnek, azaz nem kerülhetők ki (például a rázás szállításkor, vagy a nyomás tároláskor).
Az esetleges mechanikai igénybevételeket az jellemzi, hogy nem szükségszerűen jönnek létre a folyamatban, ezek nagymértékben megelőzhetők. Ide tartozik, pl. az ejtés, a buktatás, az ütés és az ütközés. Ezek körültekintő munkával, szakértelemmel megelőzhetők, mint árukárosító tényezők.
A mechanikai igénybevételeket csoportosíthatjuk még az erő időbeli változása szerint is:
A nyomás olyan statikus igénybevétel, amely az áruk egymásra történő halmozásakor jön létre. Csökkentése érdekében belső teherelosztókat célszerű közbeiktatni. A csomagolóeszköz megválasztásakor a várható nyomó-igénybevétellel számolni kell. Meghatározó a halmozati magasság, illetve egy-egy árunak a saját súlya.
A rázás minden egyes szállításnál elkerülhetetlenül fellépő igénybevétel. Fokozott a rázás, hogyha a gyorsulási változások nagyok, illetve ha kedvezőtlenek az útviszonyok. Így tehát körültekintő vezetéssel, illetve az áru megfelelő rögzítésével csökkenteni lehet a rázásból adódó árukárokat.
Az ejtés az egyik leggyakrabban előforduló igénybevétel. Az árukárt meghatározza az a magasság, amelyről az árut leejtjük, illetve az a felület, amelyre az áru megérkezik.
Figyelmes árumozgatással ez az igénybevétel elkerülhető. Nagy súlyú csomagok, áruk juttatására a görgetés, illetve a buktatás a legcélszerűbb megoldás. Az áru átbillentésekor gyorsulás jön létre, amely árukárosító tényező lehet. Így ezt az árumozgatást csak szakszerűen végezhetjük el. Hasonló mechanikus igénybevételek az ütés és az ütközés.
A mechanikai hatások megfelelő csomagolással, párnázó anyagokkal csökkenthetők.
A klimatikus igénybevételekre jellemző, hogy nem erőhatás jelenti a károsító tényezőt az árura vonatkozóan, hanem a légkör valamilyen állapotának a megváltozása okozhat árukárosodásokat. A következő klimatikus tényezők állandóan hathatnak kedvezőtlenül az árura:
Pl. fény hatására: avasodás, vitaminlebomlás, beszáradás, kiszáradás, befülledés, fakulás, öregedés, hőmérséklet hatására: romlás, törékennyé válás, rideggé válás; a levegő nedvességtartalmának hatására: korrózió, kártevők szaporodása. Az ultraibolya sugárzás lényegében a Nap ibolyántúli sugárzását jelenti. Ez kedvezőtlenül hathat bizonyos árukra, kémiai, oxidációs folyamatokat indíthat el. A fényzáró csomagolással védekezhetünk a napsugárzás kedvezőtlen hatásaival szemben (pl. alufólia alkalmazása).
Biológiai elváltozások:
A biológiai károsodások mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók hatására következnek be.
A védekezés módjai:
A kártevők hatása elsősorban az élelmiszerekre jelent veszélyt, de nem korlátozódik csak ezekre.
A legfontosabb állati kártevők:
A védekezés három lépcsőben történhet:
A mikroorganizmusok okozta romlási folyamatok ellen a higiéniai, a tárolási szabályok szigorú betartásával védekezhetünk. Ezt szolgálják a HACCP rendszerek is.
„Speciális árukárosodást” okoz a dézsmálás, ami jelentheti a teljes csomag ellopását, vagy annak részbeni eltulajdonítását. Ennek megelőzése érdekében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a szállítás közbeni lopások megelőzésére a csomagolást úgy kell lezárni, hogy az illetéktelen felnyitása azonnal észrevehető legyen a bolti lopások megelőzésére többféle lehetőség közül is választhatunk. Ilyenek: az eladótérben elhelyezett tükrök, rejtett TV kamerák, látható kamerák, zárt rendszerű bemutató területek, zárak, rögzítő szerkezetek, őrök, rendészek, bemutató vitrinek, és elektronikus áruvédelmi rendszerek.
A felsorolt lehetőségek közül gyakran többet is alkalmaznak egy-egy üzletben. Az áruvédelmi rendszerek kiválasztásának szempontjai: technikai szempontok (legmegfelelőbb technológia kiválasztása) gazdaságossági szempontok (a beruházás költségei, az üzemeltetés költségei, a beruházás megtérülése) ergonómiai szempontok (vásárlók kényelmes mozgása, személyzet minimális többletmunkája, felhasználóbarát megoldások) esztétikai szempontok (illeszkedjen az üzlet megszokott összképébe).
Milyen nagyságú kárt okozhatnak a lopások?
Miből származhatnak a bolt veszteségei?
Minden kereskedő, üzlettulajdonos tudja, hogy boltjában veszteségekkel is számolnia kell. Ezeknek a veszteségeknek több forrása van, de a legnagyobb veszélyforrást maguk a vásárlók jelentik: sokan közülük nemcsak vásárolnak, hanem lopnak is.
A sikeres kiszolgálás elengedhetetlen rész a elektronikus áruvédelem.
Elektronikus áruvédelmi rendszer.
Idegen nyelven: Elektronische Artikelsicherung
Röviden: EAS-rendszer
Az elektronikus áruvédelmi rendszerek elemei
Az elektronikus áruvédelmi rendszer növeli a kereskedelmi hálózat anyagi biztonságát. Az elektronikát nem csak a vevők minél jobb kiszolgálására, hanem a vagyon védelmére is felhasználják. Alkalmazásának eredménye: -csökken a lopások száma, -nő a profit, - elriasztja a tolvajokat, Szükséges hozzá: árun elhelyezett jelzőcímkék, jelzőeszközök eltávolítása, detektáló rendszer. Jelenleg a rádiófrekvenciás elven működő áruvédelmi rendszerek a leghatékonyabbak. Lehetnek lágy, vagy kemény címkék.