[[oktatas:linux|< Linux]]

====== RAID ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) 2018, Sallai András
  * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC BY-SA 4.0]]
  * Web: https://szit.hu

===== A RAID =====

A RAID a **Redundant Array Independent Disks** rövidítése, magyarul
**független diszkek redundáns tömbje**. Régebben az Independent
helyett a Inexpensive szót használták, vagyis 
Redundant Array of Inexpensive Disks, magyarul
olcsó diszkek redundáns tömbje. Ma az olcsó helyett a független szó
használatos.

1987-ben a Kaliforniai Egyetemen (University of California, Berkeley) született meg.


A RAID több dologra is jó, ezekből néhány:
  * a sok disk helyett egyetlen nagyot látunk
  * az adatokat egyszerre több lemezre is kiírjuk (redundancia)
  * [[oktatas:Számítástechnika:Paritásbit|hibaellenőrző kódot is tárolunk]]

Megvalósítások:
  * hardveres
  * szoftveres


A hardveres megvalósítás ATA, SCSI vagy SAS csatlakozóba építhető
hardverelemet jelent. A szoftveres megvalósítást itt tárgyaljuk.

A RAID megvalósítások egyik elme a csíkozás. Csíkozáskor egyszerre több
lemezre írom ki az adatokat, így gyorsabb sebesség érhető el.

RAID szintek
  * RAID-0 -- csíkozás, több lemez egyetlen lemezként látszik
  * RAID-1 -- tükrözés, egyszerre több lemezre írunk
  * RAID-2 -- csíkozás és egyes eszközökön hibajavítókód tárolása
  * RAID-3 -- mint RAID-2, de csak egy lemeznyi paritásinformáció tárolása
  * RAID-4 -- mint a RAID-3, csak nagyméretű csíkok
  * RAID-5 -- a paritás körkörösen tárolódik minden lemezen egyenletesen elosztva
  * RAID-6 -- itt oszloponként is számítunk paritást
  * RAID-01 -- a RAID-0 és a RAID-1 keveréke; minimum 4 lemez (RAID-0+1)
  * RAID-10 -- A lemezeket először tükrözzük, utána összefűzzük (RAID-1+0)
  * RAID-50 -- A RAID-5 és a RAID-0 kombinálása

Ezek közül legelterjedtebb a RAID-0, RAID-1, RAID-5 és ezek kombinációi.

===== RAID-0 megvalósítás =====



RAID-0 tömb létrehozása:
  # mdadm --create /dev/md0 --level=0 --raid-devices=2 /dev/sdb /dev/sdc

Ellenőrzés:
  # mdadm --query /dev/md0

Részletes nézet:
  # mdadm --detail /dev/md0

Formázás:
  # mkfs.ext4 /dev/md0

Csatolás:
<code>
# mkdir /srv/raid-0
# mount /dev/md0 /srv/raid-0
# df -h /srv/raid-0
</code>


===== RAID-1 megvalósítás =====

RAID-1 tömb létrehozása:
  # mdadm --create /dev/md1 --level=1 --raid-devices=2 /dev/sdd /dev/sde

Ellenőrzés:
  # mdadm --query /dev/md1

Részletes nézet:
  # mdadm --detail /dev/md1

A md statisztika a memóriában:
  # cat /proc/mdstat

===== Merevlemezek kezelése =====

Ha az egyik merevlemez tönkremegy, például sdd. Hibásnak jelöljük:
  # mdadm /dev/md1 --fail /dev/sdd
  # mdadm --detail /dev/md1

Lemez eltávolítása, ha már hibásnak jelöltük:
  # mdadm /dev/md1 --remove /dev/sdd
  # mdadm --detail /dev/md1

Együttemben:
  # mdadm /dev/md0 --fail /dev/sda --remove /dev/sda


Új lemez hozzáadása:
  # mdadm /dev/md1 --add /dev/sdd
  # mdadm --detail /dev/md1



===== Tartós RAID =====


  # nano /etc/mdadm/mdadm.conf

  ARRAY /dev/md0 metadata=1.2 name=iskolazo:0 UUID=644532af:123445cf:f234ad34:a3436782


Ezt a sort automatikusan le lehet gyártani:

  # mdadm --misc --detail --brief /dev/md0 >> /etc/mdadm/mdadm.conf

Az initramfs frissítése:
  # update-initramfs -u

Utóbbi utasítás nélkül is működik a RAID, de nem /dev/md0 néven jelenik meg az eszköz.
Helyette /dev/md127 lesz.

===== Tartós csatolás =====

Adjuk a következő sort /etc/fstab végéhez:
<code>
/dev/md0     /srv/raid-0   ext4    defaults 0 0
</code>

===== Tömb leállítása =====

  # mdadm --stop /dev/md0
===== Forrás =====
  * https://debian-handbook.info/
  * http://unixlinux.tmit.bme.hu/Software_RAID_Linux_alatt
  * https://raid.wiki.kernel.org/index.php/RAID_setup