[[oktatas:hálózat|< Hálózat]] ====== Internet ====== * **Szerző:** Sallai András * Copyright (c) Sallai András, 2011, 2013, 2014, 2015 * Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 * Web: http://szit.hu ===== Alapok ===== Az Internet egy világméretű hálózat, amely a TCP/IP protokoll családon alapszik. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll) A TCP és az IP is egy konkrét protokoll az Interneten, de nem csak ez a két protokoll van. A TCP és az IP csak a protokoll család névadója. ===== Történet ===== Az Egyesült államok 1958-ban létrehozza a ARPA részleget. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege. Az **ARPA** a **Advanced Research Projects Agency** szavak rövidítése. Az ARPA részleget átnevezik 1972-ben, a **DARPA** nevet kapja. Így rövidítés most már: **Defense Advanced Research Projects Agency**. A Szovjetunió fellövi az első műholdat, a Szputnyik–1-et (oroszul: Спутник), a Kazahsztán területén megtalálható Bajkonuri űrrepülőtérről. Az USA válaszlépésnek szánva létrehozza a ARPANET projektet. Az ARPANetet 1966-ban kezdik építeni, az ARPA keretein belül. Felépítését tekintve csomagkapcsolt hálózat. 1969 ARPANET - NCP protokoll Elsőként 4 egyetemen volt: * UCLA - University of California, Los Angeles * SRI - Stanford Kutatóintézet * UCSB - University of California (Santa Barbara) * UTAH - University of Utah [[http://som.csudh.edu/fac/lpress/history/arpamaps/|Térképek]] 1973 Anglia és Norvégia csatlakozik az ARPANET-hez 1974 Kifejlesztik a TCP protokollt. 1980 Kifejlesztik az UDP protokollt. 1983 ARPANet és MILNet szátválasztása 1983 TCP/IP - az NCP protokollt felváltja a TCP/IP * Kezdetben három protokoll * telnet - telnetworking protocol * ftp - file transfer protocol * smtp - simple mail transfer protocol 1991 GOPHER - hörcsög - kliens szerver alapú hierarchikus információforrás A GOPHER megalkotói: * University of Minnesota * Mark McCahill * Farhad Anklesaria * Paul Lindner * Daniel Torrey * Bob Alberti 1991 Web ===== TCP/IP rétegei ===== A hálózat rétegekre bontásának az értelme, hogy minden egyes rész külön kezelhető, cserélhető. * Alkalmazási réteg * Szállítási réteg * Hálózati réteg * Kapcsolat réteg ==== Az OSI és a TCP/IP összevetése ==== ^ OSI modell ^ TCP/IP ^ | Alkalmazási | Alkalmazási | | Megjelenési | ::: | | Viszonylati | ::: | | Szállítási | Szállítási | | Hálózati | Hálózat | | Adatkapcsolat | Kapcsolat | | Fizikai | | A Fizikai réteg nem része a TCP/IP-nek. ===== Adatküldés ===== ==== Az e-mail a rétegekben ==== A következőkben egy e-mail alapján megnézzük, milyen fejlécek adódnak hozzá egy megírt e-mailünkhöz. === Fejléc === {{:oktatas:hálózat:email_utja_halokartyaig.png|}} A felhasználó előállítja a levelet. Ez az "adat". A levelezőprogram hozzáad egy "e-mial fejlécet" a levélhez. A levelezőprogramtól az operációs rendszer TCP vermében kerül a levél. A TCP veremben először több csomagra darabolódik a levél. A TCP veremben rákerül minden csomagra a TCP fejléc. A TCP veremből az IP verembe kerülnek a csomagok, ahol megkapják az IP fejlécet. Az operációs rendszer ekkor átadja a csomagokat a hálózati kártyának. A hálózati kártya is ráteszi saját "Ethernet fejlécét" a csomagra, ha pedig szükséges a csomagokat még apróbb csomagokra bontja. A következő ábrán látjuk melyik fejlécet, mi állítja elő. === Előállító === {{:oktatas:hálózat:email_fejlecek_eloallitoi.png|}} ===== Alkalmazói protokollok ===== ==== FTP ==== Fájlok átvitele ==== SMTP ==== Levélküldés ==== POP3 ==== Levelek leszedésére használható. ==== IMAP ==== Levelek megtekintésére használható. ==== IRC ==== === Az IRC === Az Internet Relay Chat betűszavaiból alkotott betűszó. Valós idejű csevegést teszt lehetővé az interneten. TCP/IP alapokon működik, szerver-kliens összeállításban. === IRC hálózatok === Több összekapcsolt IRC szerver hálózatot alkot. A csevegni szándékozó felhasználók a hálózat bármely szerveréhez kapcsolódhatnak. Neves IRC hálózatok: * IRCNet * FreeNode * stb. Magyarországon a legnépszerűbb hálózat az IRCNet. === IRC csatorna === Az IRC hálózathoz csatlakozva létrehozhatunk egy csatornát. Egy csatornába más emberek is képesek belépni. A csatornára írt üzenet minden csatornára belépett felhasználó lát. Ha egy csatorna még nem létezik, az első belépő felhasználó belépésével létrejön automatikusan. Aki létrehozza a csatornát operátori jogokkal rendelkezik a csatornán. Vagyis kirúghat vagy tilthat más felhasználókat, esetleg másoknak is operátori jogokat adhat. A csatorna nevét mindig # karakterrel kell kezdeni. Például a piros nevű csatornát így írjuk: #piros === IRC bot === Egy speciális program (robot), amely állandóan bent van egy vagy több csatornán, hogy megtartsa az operátori jogot. === IRC programok === * http://xchat.org (Linuxosoknak ajánlott) * http://www.silverex.org (Windowsosoknak ajánlott) * http://www.uplinklabs.net/~tycho/projects/xchat-aqua/ (OS-X felhasználóknak ajánlott) * http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_Internet_Relay_Chat_clients (még több kliens) ==== Portok ==== === A porotokról általában === Portok, pontosabban szoftveres portok, de használjuk kapu néven is. Egy számítógép többféle szolgáltatást nyújthat. Ha egy csomag érkezik egy kiszolgálóhoz, a kiszolgálónak tudnia kell a csomag milyen szolgáltatáshoz tartozik. A kliens úgy tudatja, hogy milyen szolgáltatást akar igénybe venni, hogy mond egy számot. Ha azt mondja 25 akkor levelet akar küldeni. Ha azt mondja 110, akkor a leveleket szeretné letölteni. Ha a kliens weblapokat szeretne lekérni, akkor 80-at mond. A szolgáltató program visszaküldi a választ. === Egy kapcsolat === Vegyünk egy példát. Egy kliens számítógép leveleket szeretne letölteni. * Nyit egy kaput 1023 port felett. Mert 1-től -- 1023 kliens nem nyithat portot, az a szervereknek van fenntartva. * A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi mi a kliens oldali portszám. Például: 1025 * A kliens TCP vagy UDP fejlécben feljegyzi milyen portot akar megnyitni a célgépen. Ez az alkalmazói protokollból kiderül. * Az IP réteg felírja saját fejlécében, mi a forrás és cél IP cím. * A csomag átmegy ... * A szerveroldalon érkezik a csomag. * A TCP fejlécből kiderül, hogy a POP3 szerverprogramhoz szeretne tovább menni. * A POP3 program feldolgozza majd választ küld. * A szerver visszaküldi a saját válaszát. * Hogy milyen portra kell visszaküldeni a kliensen, az kiderült az érkező csomagból (1025) ^ Szerver ^ | POP3 program figyel 110-es porton | | Webszerver figyel a 80-as porton | | Levelezőszerver figyel a 25-ös porton | ^ Kliens ^ | Levelezőprogram nyit egy kaput, pl.: 1025 | ===== Átviteli protokollok ===== ==== TCP ==== Kapcsolatorientált protokoll, amit a [[https://tools.ietf.org/html/rfc793|rfc793]] ír le. === TCP fejléc === 0 1 2 3 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | forrásport | célport | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | sorszám | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | nyugtázási szám | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | adat | |U|A|P|R|S|F| | | elto- | foglalt |R|C|S|S|Y|I| ablak méret | | lás | |G|K|H|T|N|N| | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | ellenőrző összeg | sürgős adatok kezdete mutató | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | beállítások | kitöltés | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | adat | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | Forrásport |||||| Célport ||| | Sorszám ||||||||| | Nyugtázási sorszám ||||||||| | Eltolás \\ TCP fejrész hossza | Foglalt | U | A | P | R | S | F | Ablak | | Ellenőrzőösszeg || sürgősségi adatok kezdetének mutatója ||||||| | Beállítások |||||||| kitöltés | | Adat ||||||||| * ablak * a vevő mennyi adatot képes egyszerre fogadni * ellenőrző összeg * a fejlécet értékeit összeadjuk 16 bitenként * majd vesszük az egyes komplemensét * beállítások * például sikertelen küldés esetén a sikertelen csomagokról információ | N | NS | véletlen vagy rosszindulatú rejtett csomagok elleni védelem | | C | CWR | torlódás jelzése | | E | ECE | torlódásjelzés fogadva | | U | URG | sürgősségi mutató | | A | ACK | nyugtázás | | P | PSH | push művelet | | R | RST | kapcsolat bontása | | S | SYN | kapcsolat teremtés | | F | FIN | kapcsolat vége kérés | === Torlódásjelzés === 2003 óta létezik a [[https://tools.ietf.org/html/rfc3540|rfc3540]], amely a TCP fejlécet torlódásjelzési lehetőséggel ruházza fel. Az első három jelző az NS, CWR és az ECE ezt teszi lehetővé. Ez a három jelző így újnak tekinthető a TCP történetében, amely 1981-ben kezdődött, a [[https://tools.ietf.org/html/rfc793|rfc793-mal]]. === A Push művelet === Amikor a fogadó megkapja a TCP csomagokat azokat alapesetben puffereli. Ha beállítjuk a PSH jelzőt, akkor arra adunk utasítást, hogy ne legyen pufferelés, a fogadó oldalon a TCP réteg rögtön adja át a csomagot az alkalmazás rétegnek. {{:oktatas:hálózat:tcp_kapcsolat_felepitese.png|}} {{:oktatas:hálózat:tcp_kapcsolat_bezarasa.png|}} ==== UDP ==== Kapcsolat nélküli, átviteli protokoll. Rövid gyors üzenetek váltására használják, amikor ez fontosabb a megbízhatóságnál. === UDP fejléc === 0 7 8 15 16 23 24 31 +--------+--------+--------+--------+ | forrásport | célport | +--------+--------+--------+--------+ | hossz | ellenőrzőösszeg | +--------+--------+--------+--------+ | adat | +--------+--------+--------+--------+ | UDP forrásport | UCP célport | | üzenethossz | Ellenőrző összeg | | Adat || ===== Hálózati protokollok ===== ==== IP ==== A gépek egymás megtalálásáért felelős protokoll. Két verziója van a 4-s és a 6-s. Ezeket IPv4 és IPv6-ként írjuk le. A protokollt az [[https://tools.ietf.org/html/rfc791|rfc791]] írja le. === IPv4 cím === Például: 192.168.5.1 195.200.80.5 === IPv4 fejléc === 0 1 2 3 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 1 +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ |verzió | IFH | szolg. típus | teljes hossz | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | azonosító |jelz.| töredékeltolás | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | élettartam | protokoll | fejléc ellenőrző összeg | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | forráscím | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | célcím | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | beállítások | kitöltés | +-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+-+ | változat | IFH | Szolgáltatás típusa | Teljes hossz || | Azonosító ||| Jelzők | Töredékeltolás | | Élettartam || Protokoll | Ellenőrző összeg fejléc || | Forráscím ||||| | Célcím ||||| | Beállítások ||||| Az IP fejléc minden sora 32 bites. Az utolsó beállítások sor opcionális. * Az első sorban az IP változatszámát találjuk. 4 bit * Az első sor IFH, az IP Fejlcé Hossz rövidítése. * Az IP fejléc hány darab 32 bites részből áll * Minimum: 160 bit; 20 byte * Maximum: 480 bit; 60 byte * Szolgáltatás típusa * Korábban: normál vagy vezérlő csomagról van-e szó * Ma: Szolgáltatás osztály típusa * Teljes hossz - a csomag teljes mérete - 16 bites * A 16 bitből következik a maximális csomagméret: 65535 * Azonosító * A töredékek azonosítására való. * Jelzők * Három jelző van: * első: mindig nulla; fenntartva további fejlesztésekhez * második: DF; Don’t Fragment; nem lehet tördelni * harmadik: MF; More Fragment; tördelt csomagok esetén, ha következő is töredék * Töredékeltolás * 13 bit hosszú * 8 byte-os egységekben van megadva az eltolás * az első töredék esetén az összes 0 * Élettartam * minden router csökkenti; max: 255 lehet * Protokoll * általában UDP vagy TCP * ebből derül ki melyik veremnek kell felfele a rétegekben továbbítani * Ellenőrző összeg * a fejléc ellenőrző összege === IPv6 cím === A címeket 128 biten tároljuk, amelyet 8 darab hexadecimális számmal jelölünk, és kettősponttal tagolunk. Egy hexadecimális szám 2 bájt, azaz 16 bites. Pl.: feco:::2:4 bead:::2:4 2001:0db8:85a3:08d3:1319:8a2e:0370:7334 Azonosságok IPv6 esetén: 2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab 2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab 2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab 2001:0db8:0:0::1428:57ab 2001:0db8::1428:57ab 2001:db8::1428:57ab Egyedi címtípusok: * FE80::/10 --link lokális cím (link local address) * globális unicast cím (GUA: global unicast address) * FC00::/7 egyedi lokális cím (ULA: unique local address) Minden végberendezésnek (host) rendelkeznie kell link lokális címmel és legalább egy GUA címmel. Speciális címek: * ::/128 – csupa 0-ból áll, nem kiosztható * ::1/128 – localhost cím * ::/96 – IPv4-kompatibilis címekre; használták, már elévült * ::ffff:0:0:0/96 – átfordított (mapped) IPv4-es címekre * 2001:db8::/32 – dokumentációkban és IPv6 leírásokban használt cím * fe80::/64 – analóg az IPv4-es 169.254.x.x autokonfigurációs címmel * ff00::/8 – multicast prefix a multicast címekhez * 2002::/16 - 6to4 címek, a IANA speciális allokációja, ipv4-be ágyazott ipv6 * 3ffe::/16 - 2006-ig a 6bone projekt ingyenes subnetjeinek prefixe, ám június 1.-jével visszaszállt a IANA-ra === IPv6 keret === | változat | osztály | folyamatcímke || |értékes hossz || köv. fejléc | ugrásszám | | forrás cím |||| | cél cím |||| | köv. fejléc | foglalt | folyamatcímke | R | M | | azonosító ||||| === IPv6 teszt === * http://test-ipv6.com/ ==== ICMP ==== Internet Control Message Protocol Internetet üzenetekkel vezérlő protokoll. Diagnosztikára, hibakövetésre használhatjuk. Az ICMP nem kapcsolatorientált protokoll, hasonlóan az UDP protokollhoz. Úgy viselkedik mintha az IP-nél magasabb szintű protokoll lenne, de valójában abba van beépítve. === ICMP fejléc === | típus | kód | ellenőrzőösszeg | | azonosító || sorozatszám | | adat ||| === Néhány ICMP üzenettípus IPv4-es környezetben === A típus az első byte: ^ Típus ^ Leírás ^ | 0 | echo reply - A 8-as típusú csomagra érkező válasz (ping). | | 3 | destination unreachable - Cél elérhetetlen | | 4 | source quench - Amikor a routernek nincs elég bufferterülete a kérés feldolgozására | | 5 | redirect message - Ha több ruteren keresztül szeretne egy gép csomagot küldeni és van rövidebb, kap egy redirect üzenet a rövidebb útról | | 6 | alternate host address | | 8 | echo request - Választ kérek a célállomástól | | 11 | időtúllépés | | 12 | paraméterhiba | | 13 | időbélyeg-kérelem | | 14 | időbélyegválasz | | 17 | címmaszk kérelem | | 18 | címmaszk válasz | A következő byte a kód: ^ Kód ^ Leírás ^ | 0 | nem használt | | 1 | csomagok átirányítása másik állomásra | | 2 | adatcsomagok átirányítása másik hálózat felé más szolgáltatástípussal | | 3 | adatcsomagok átirányítása másik hálózat felé más szolgáltatástípussal | ==== IGMP ==== Üzenetküldés számítógépcsoport számára. Többszereplős (multicast) üzenetek. Előnyös lehet multimédiás alkalmazások műsorszórásos tevékenységéhez (streamelés), konferenciabeszélgetések bonyolításához, címjegyzékek szinkronizálásához, hírlevelek kézbesítéséhez. === IGMPv3 fejléc === | típus ||| kód | ellenőrzőösszeg | | Csoportcím ||||| | foglalt | elfolytás | határozottság | kérési tartomány | források száma | | Forráscím 1 ||||| | Forráscím 2 ||||| | Forráscím n ||||| | adat ||||| === IGMPv2 fejléc === | típus | max. időlimit | ellenőrzőösszeg | | Csoportcím ||| ==== ARP ==== Ismerjük az IP címet és szeretnénk kideríteni a hozzátartozó MAC címet. A RARP pont az ellenkezőjét csinálja. Ismerjük a MAC címet és szükségünk van az IP címre. Nem használt protokoll. ===== IP címek ===== ==== Az IP címekről ==== A TCP/IP hálózatokban egy számítógépet IP cím alapján azonosítjuk. Az IP címeknek jelenleg két verziója terjedt el: * IPv4 * IPv6 Az IPv4-es címek 32-bitesek. Az IPv6-os címek 128 bitesek. Az IPv4-es címeket decimális alakban szoktuk megadni, míg az IPv6-os címeket, hexadecimális alakban szokás megadni. ==== IPv4 ==== Egy IPv4-es cím: 195.199.60.145 Binárisan: 11000011.11000111.00111100.10010001 {{:oktatas:hálózat:ip_cimosztalyok.png|}} ^ Az első bájt alapján ^^^ ^ Kezdőbit(ek) ^ Első bájt értéke ^ Osztály ^ | 0 | 0-127 | A | | 10 | 128-191 | B | | 110 | 192-223 | C | Néhány példa: * A fenti táblázat alapján a 2.300.300.300 cím A osztályú. * A 128.300.300.300.300 cím B osztályú * A 192.300.300.300 cím C osztályú Vannak olyan IP címek amelyeket nem használunk az Interneten, csak belső hálózatokon. A privát IP cím tartományok alhálózati maszkkal: ^ eleje ^ vége ^ prefixxel ^ maszk ^ | 10.0.0.0 | 10.255.255.255 | 10/8 | 255.0.0.0 | | 172.16.0.0 | 172.31.255.255 | 172.16/12 | 255.240.0.0 | | 192.168.0.0 | 192.168.255.255 | 192.168/16 | 255.255.0.0 | Például: 192.168.5.1 ^ osztály ^ példa maszkkal ^ | A | 1.1.1.1 \\ 255.0.0.0 | | B | 1.1.1.1 \\ 255.255.0.0 | | C | 1.1.1.1 \\ 255.255.255.0 | link-local címek: Ha dinamikus IP cím van beállítva a gépen, de mégsem kap IP címet, akkor az operációs rendszer biztosít egy link-local nevűt. Ez általában 169.254.0.0 hálózat. ==== IPv6 ==== IPv6 cím: fe80::225:22ff:fef1:4e07/64 Fentebb már láttuk, hogy az IPv6-s címeket összevonhatjuk, ha azok nullát tartalmaznak. a nullákat, vezetőnulákat nem kötelező leírni. Ugyanakkor nem kötelező leírni a kettőspontokat sem. De minimum két kettőspontot meg kell hagyni, hogy lássuk ott valami hiányzik. A következő példában ugyanazt az IP címet hatféleképpen írtuk le: 2001:0db8:0000:0000:0000:0000:1428:57ab 2001:0db8:0000:0000:0000::1428:57ab 2001:0db8:0:0:0:0:1428:57ab 2001:0db8:0:0::1428:57ab 2001:0db8::1428:57ab 2001:db8::1428:57ab ===== Névfeloldás ===== Az IP címek helyett tartományneveket szoktunk megadni a programjainkban. Ezt könnyebb megjegyezni mint egy IP címet. Az IP cím és tartománynév összerendelések DNS szerverekben vannak tárolva. ^ Példa ^^ ^ IP cím ^ Tartománynév ^ | 195.160.100.1 | zold.and | | 198.5.3.1 | sarga.and | Tartománynév általános használata: cégnév.felső_szintű gépnév.cégnév.felső_szintű gépnév.részleg.cégnév.felső_szintű Magyarország és az Európai Unió felső szintű tartományneve: * .hu * .eu Amerikai felső szintű tartománynevek: * .gov * .edu * .com * .org * .net {{:oktatas:hálózat:domain-nev-hierarchia.png|}} ===== Fizikai cím ===== MAC cím, vagy fizikai cím. A MAC a Media Access Control szavak első betűi. Egy hálózati kártya azonosító száma. Egy MAC cím 6 bytes hosszú, és hexadecimálisan szokás megadni. * Az első három a gyártó * Az utolsó három a kártya Példa: bc:5f:f4:7e:38:5d ===== DHCP ===== Dynamic Host Configuration Protocol Egy hálózaton található eszköz IP címe vagy fixen be van állítva az adott eszközön, vagy egy DHCP szervertől kér IP címet. Ezek után azt mondhatjuk, hogy a kliensgépek az IP címet egy DHCP szervertől adott időre bérlik. A DHCP szervereken a összerendelhetők a fizikai címek és az IP címek, így egy hálózati eszköz mindig ugyanazt az IP címet kapja. ^ IP cím kiosztás ^^ | fix | bérelt | | A hoston be van állítva az IP cím. \\ Fix IP cím. | Egy DHCP szervertől kér IP címet. \\ Dinamikus IP cím kiosztásnak is hívják | ^ Bérlet ^^ ^ statikus ^ dinamikus ^ | a soron következő \\ IP cím lesz kiosztva | mindig ugyanaz az IP cím | ===== Átjáró ===== ==== Router ==== Útválasztó. Angolul router. Az Interneten a csomagok az egyes hálózatokból másik hálózatokba az útválasztókon keresztül találnak el. Az útválasztás alapja az IP cím. SOHO A SOHO a Small Office, Home Office szavakból van. Otthoni-Irodai, illetve kisvállalati néven fordítható. Kisebb teljesítményű routerek. ==== Útválasztó protokollok ==== Az útválasztás végrehajtására különböző protokollokat találtak ki. * TCP/IP útválasztás: * EIGRP * OSPF * BGP * RIP * ISIS * Novell útválasztás: * Novell RIP * EIGRP * NLSP ==== Gyártó ==== Néhány nagy router gyártó: * Cisco * NEC * Huawei * Juniper * Avaya * Fujitsu * Foundry Néhány SOHO router gyrátó: * TP-LINK * D-Link, * 3Com * Linksys (a Cisco leányvállalata) * ZyXEL * Netgear * Trendnet Operációs rendszerek * Linux * BSD * Windows (Internet Connection Sharing) ===== ISP ===== Internet elérést szolgáltató cég. Internet Service Provider ===== DNS ===== A DNS az IP cím és tartománynév összerendelések feloldására kitalált rendszer. Hierarchikus felépítésű, osztott adatbázisból áll. Az Interneten névszerverek százezrei, nevek millióit szolgálják ki. Kezeli a redundanciát és jó hibatűrő képességekkel bír, és kiszolgál a fő feladata mellett néhány más információt is. Létrehozásának célja a kényelem volt. A számítógépeket IP címekkel azonosítjuk, azok helyett viszont neveket szeretünk inkább beírni. ==== hosts fájlok ==== 196.159.205.148 nap.zold.and 190.23.50.24 venusz.sarga.and 211.150.235.18 pluto.piros.and 218.24.243.238 neptun.lila.and * Unix alapú rendszerek: /etc/hosts * Win: %SystemRoot%\system32\drivers\etc\hosts * Android: /etc/hosts ==== DNS rendszer ==== Paul Mockapetris az ISI (Information Science Institue) munkatársaként, 1983-ban többed magával megalkotta a DNS rendszert. A DNS szervereknek kettős feladatuk van. Látni és láttatni. Egy tartomány névért egy elsődleges és egy kiesése esetén egy másodlagos szerver felel. Ha egy szerver felelős egy tartománynévért, azt mondjuk, illetékes. ==== A DNS szerkezete ==== A legfelső szintű tartományneveket idegen szóval top-level domainek nevezzük. Néhány top-level domain: * .hu * .sk * .eu * .com * .edu * .net * .uk * .org * .de * .ua * .info A DNS rendszer hierarchikusan épül fel. Legfelső szinten a gyökér szerverek állnak. A gyökér szerverek tudnak információt szolgáltatni a top-level tartománynevekről. A top-level tartományért felelős DNS szerverek tudnak információval szolgálni az általunk használt fő tartománynevekért. A mi DNS szervereink pedig információt szolgáltatnak az altartománynevekről. {{:oktatas:operációs_rendszerek:linux:debian:szerver:domain-nev-hierarchia.png}} A tartománynevek rendszere egy fa ágaiként ábrázolhatók. A fa összetartozó, egyben kezelt részeit zónának nevezzük. Egy zónához mindig két szerver tartozik. Egy elsődleges és egy másodlagos. * Elsődleges szerver → zóna adminja változtatja * Másodlagos szerver → tükrözzük az elsődlegesről Ha a zóna egyes darabjainak kezelését másra bízzuk, akkor delegálásról beszélünk. Láme delegálásról beszélünk, ha mi beállítjuk saját szerverünkön, hogy más szolgáltat egy részt, de a másik fél saját gépen ezt nem állítja be. Az FQDN (Fully Qualified Domain Name) azt jelenti, hogy a teljes nevet adtuk meg egy tartománynév megadásakor. Ha nem FQDN a tartománynevünk, akkor a teljes tartomány névnek csak egy részéről beszélek. Felső szintű DNS nevek: * http://www.statdns.com/cctlds/ ==== DNS regisztráció ==== A .hu domainekről a következő oldalon tájékozódjunk: * http://www.domain.hu/ ===== Böngészők ===== * Firefox * Chrome * Opera * Epiphany * Midori (http://twotoasts.de/index.php/midori/) * Internet Exploler * links * lynx * w3m ===== APIPA ===== Az APIPA az Automatic Private IP Addressing rövidítése. Automatikus privát IP címadás, Ha egy operációs rendszeren beállítjuk egy interfészre az automatikus IP címzést (a kliens DHCP-től kér IP címet), de nem kap, akkor beállít magának egy IP címet. Ezt nevezzük automatikus privát IP címzésnek, röviden és angolosan APIPA-nak. Az IP címek ilyenkor a következő tartományból kerülnek ki: * 169.254.0.1 - 169.254.255.254 Az IPv4 címtérben, ezt nevezzük link-local címtérnek. ===== Függelék ===== ==== Protokollok ==== Az egyes rétegekhez tartozó protokollok, a teljesség igénye nélkül. * Alkalmazási réteg * DHCP DHCPv6 DNS FTP HTTP IMAP IRC LDAP MGCP NNTP BGP NTP POP RPC RTP RTSP SIP SMTP SNMP SOCKS SSH Telnet TLS/SSL XMPP (stb.) * Szállítási réteg * TCP UDP DCCP SCTP RSVP (stb.) * Hálózati réteg * IP IPv4 IPv6 ICMP ICMPv6 ECN IGMP IPsec OSPF RIP (stb.) * Fizikai réteg * ARP/InARP NDP Tunnels L2TP PPP Ethernet DSL ISDN FDDI (stb.) ==== URL ==== Internetes erőforrások szabványos címe, elérése. Az URL-t a 1738 RFC írja le. Az URL szintaktikája: protokoll://[altartománynév. ...]tartománynév.felsőszintű_tartománynév[:port][[/]könyvtár][/alkönyvtár ...] Néhány protokoll: * ftp * http * https * file Példa: http://szit.hu/ A szintaktikáját néha így írják: protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév Itt a nem altartománynevet, hanem szerver látunk. Az altartománynév néha egy konkrét szerver neve. ==== Wifi ==== A wifivel kapcsolatos fogalmakat a következő ábrán tekinthetjük át. {{:oktatas:hálózat:wifi.png|}} ==== SSL tunnel ==== {{:oktatas:hálózat:ssl-tunnel.png|}} {{:oktatas:hálózat:ssl-tunnel_2.png|}} ===== Irodalom ===== * https://tools.ietf.org/html/rfc1918