[[oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat|< Cisco szerint a hálózat]] ====== A forgalomirányítás alapjai ====== * **Szerző:** Sallai András * Copyright (c) Sallai András, 2018 * Licenc: GNU Free Documentation License 1.3 * Web: http://szit.hu ===== Forgalomirányítók ===== A forgalomirányító angolosan router. Feladata, a hálózatok közötti forgalomirányítás. A forgalomirányítók a routing tábla alapján kiválasztják egy érkezett keretnek a legjobb útvonalat. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:halozat_dokumentalasa.png?600|}} Router választásnál a következő jellemzőket szokás figyelembe venni: * költség (ár) * sebesség * biztonság * skálázhatóság * megbízhatóság * meglévő hálózatba hogyan illeszkedik Cisco IOS-en a következő paranccsal tekinthető meg a routing tábla: R1# show ip route Ha forgalomirányítók belső működését vizsgáljuk, két fontos feladat van: * legjobb útvonal felderítése * csomag továbbítása A Cisco a CEF csomagtovábbító módszert használja. A CEF a Cisco Express Forwarding rövidítése. A forgalomirányítók többféle adatkapcsolati technológiát képesek használni: * Ethernet * PPP * Frame Relay * stb. ==== A forgalom kapcsolása ==== * folyamatkapcsolás * a célcím összevetése a routing táblával * gyors-kapcsolás * gyorsítótárat használ a kapcsoláshoz * CEF (Cisco módszer) * a gyorsítótárhoz szomszédságit táblát épít ==== Internet eléréshez szükséges ==== * IP cím * maszk * alapértelmezett átjáró * forgalomirányítón: * utolsó esély * végső átjáró * Gateway of Last Resort ===== Hálózatok dokumentálása ===== Egy dokumentáció minimálisan a következőket kell tartalmazza: * topológiai diagram * címtáblázat ==== Hálózat ==== {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:halozat_dokumentalasa.png?600|}} ^ Eszközök ^ Interfész ^ IP cím ^ Maszk ^ Átjáró ^ | R1 | g0/0 | 192.168.10.1 | 255.255.255.0 | n/a | | ::: | s0/0/0 | 192.168.80.1 | 255.255.255.252 | n/a | | R2 | g0/0 | 192.168.20.1 | 255.255.255.0 | n/a | | ::: | s0/0/0 | 192.168.80.2 | 255.255.255.252 | n/a | | PC1 | n/a | 192.168.10.11 | 255.255.255.0 | 192.168.10.1 | | PC2 | n/a | 192.168.20.11 | 255.255.255.0 | 192.168.20.1 | Az állományok IP címet kaphatnak statikusan és dinamikusan. Windowson: [*] Internet Protocol Version 4 (TCP/IPv4) ... [*]Internet Protocol Version 6 (TCP/IPv6) Dinamikus címkiosztás Windowson: (*) Obtain an IP address automatically ( ) Use the following IP address IP address: [ . . . ] Subnet mask: [ . . . ] Default gateway: [ . . . ] (*) Obtain DNS server address automatically ( ) Use the following DNS server address Preferred DNS server: [ . . . ] Alternative DNS server: [ . . . ] Dinamikus címkiosztás Windowson IPv6-tal: (*) Obtain an IP address automatically ( ) Use the following IPv6 address IPv6 address: [2001:db8:a:1::1 ] Subnet prefix length: [ ] Default gateway: [fe80::3e83:ab83:a8b3:23d3 ] (*) Obtain DNS server address automatically ( ) Use the following DNS server address Preferred DNS server: [2001:4860:4860::8888 ] Alternative DNS server: [ ] ===== Routerek portjai ===== ^ Port ^ Led ^ szín ^ leírás ^ | g0/0 \\ g0/1 | S(Speed) | 1 villanás + szünet | 10 Mb/s | | ::: | ::: | 2 villanás + szünet | 100 Mb/s | | ::: | ::: | 3 villanás + szünet | 1000 Mb/s | | ::: | L (Link) | zöld | kapcsolat OK | | ::: | ::: | semmi | nincs kapcsolat | | Console | EN | zöld | kapcsolat OK | | ::: | ::: | semmi | nincs kapcsolat | | USB | EN | zöld | kapcsolat OK | | ::: | ::: | semmi | nincs kapcsolat | A zöld LED általában helyes működést jelent, a sárga pedig hibát. Pontos információkat erről mindig az adott eszköz leírása ad. A Cisco eszközöket a konzol porton keresztül érhetjük el beüzemeléskor, kezdetleges konfigurációhoz. A Console port RJ-45 - DB-9 szabványt követi. A konzolra valamilyen terminálprogrammal kapcsolódhatunk: * PuTTY Ha van már IP címe a hálózati eszköznek, akkor SSH vagy HTTP protokollon keresztül érhető el. Újabb Cisco hálózati eszközökön Konzol helyett közvetlen USB kapcsolat is elérhető, ehhez azonban Windowsra meghajtó program szükséges. Egyszerre nem használható a Console aljzattal. ===== Soros-port ===== Soros kapcsolat esetén a kábelnek két vége van: * DCE -- órajel itt állítható * DTE -- órajel itt nem állítható R1(config)# interface serial 0/0/0 R1(config-if)# description R2 kapcsolat R1(config-if)# ip adress 3.1.1.4 225.255.255.252 R1(config-if)# clock rate 128000 R1(config-if)# no shutdown R1(config-if)# exit R2(config-if)# clock rate 128000 %Error: This command applies only to DCE interface ===== Interfészek és az IPv6 ===== Szintaxis: ipv6 address ipv6-cím/előtag-hossz [link-local | eui-64] no shutdown Egy globális cím beállítása: R1(config)# interface gigabitethernet 0/0 R1(config-if)# ipv6 address 2001:db8:a:1::1/64 R1(config-if)# no shutdown R1(config-if)# exit ==== Link-local cím ==== Az ipv6 enable parancs automatikusan létrehoz egy link-local címet is: R1(config-if)# ipv6 enable R1(config-if)#ipv6 enable R1(config-if)#do show ipv6 interface brief GigabitEthernet0/0 [administratively down/down] FE80::2E0:F7FF:FE36:9301 GigabitEthernet0/1 [administratively down/down] GigabitEthernet0/2 [administratively down/down] Vlan1 [administratively down/down] R1(config-if)# ==== Routing ==== R1(config)# ipv6 unicast-routing A router elkezdi hirdetni IPv6 hálózatokat, ICMPv6 üzenetekkel. ===== Loopback ===== Beállítás: R1(config)# interface loopback 0 R1(config-if)# ip address 10.0.0.1 255.255.255.0 R1(config-if)# exit ===== Csomagok a routereken ===== A routereken keresztül haladó csomagok csak a harmadik rétegig jutnak el. Egy forgalomirányító nem csak 1,2 és 3 rétegben dolgozik, amíg a döntéseit a 3. rétegben hozza. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:keretek_haladasa_routereken.png?400|}} ===== Soros interfész ===== A következő példában a PC1 üzenet szeretne küldeni PC2 számára. R2 és R3 forgalomirányító között soros kapcsolat van. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:soros_kabel_mac_cim_hianya.png|}} A csomag megérkezik R1 forgalomirányítóra. R1 látja, hogy a a csomag nem neki szól, ezért megnézi az irányítótáblát és kimenő interfészt keres a célhoz. A csomagot újrakeretezi a következő ugrás (R2 g0/0 interfésze) MAC címével, amelyet célcímként állít be, majd kiküldi a csomagot a g0/1 interfészen. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:soros_kabel_mac_cim_hianya_02.png|}} A csomag megérkezik R2 forgalomirányítóra. R2 látja, hogy a a csomag nem neki szól. Az irányítótáblájában megkeresi a célhálózatot. Újrakeretezi a csomagot, de nem tesz bele MAC címet, mert soros interfészen fogja továbbküldeni, ahol nem szükséges MAC cím, mivel csak egyetlen címzett lehet. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:soros_kabel.png?600|}} A soros kapcsolat esetén nem szükséges MAC cím, mivel a csomagnak csak egy célja lehet. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:soros_kabel_mac_cim_hianya_03.png|}} A csomag megérkezik R3 forgalomirányítóra. R3 látja, hogy a csomag nem neki szól, ezért az irányítótáblájában keres egy bejegyzést a célhálózathoz. Látja, hogy a célhálózathoz közvetlenül kapcsolódik, újrakeretezi PC2 MAC címével a csomagot, majd kiküldi g0/0 interfészen. ===== Útvonalak ===== ==== Útvonalak az irányítótáblában ==== * közvetlenül csatlakozó hálózatok * távoli hálózatok * nem található hálózatok ==== Legjobb útvonal ==== A legjobb útvonalat a forgalomirányító protokoll választja. A következő szempontok lehetségesek: * távolság * mérték A legjobb útvonal ahol legkisebb a távolság vagy a mérték. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:legjobb_utvonal.png?400|}} ==== Mérték ==== A hálózat egy vagy több tulajdonsága. Dinamikus forgalomirányító protokollok mértékei: * RIP -- Routing Information Protocol * ugrásszám * OSPF -- Open Shortest Path First * sávszélesség * EIGRP - Enhanced Interior Gateway Routing Protocol * sávszélesség, késleltetés, terhelés, megbízhatóság Mi van, ha azonos a költség? Ilyenkor egyszer az egyiken, másszor a másikon mennek a keretek. ==== Több protokoll egyszerre ==== Ha több protokoll egyszerre be van állítva, akkor egy táblázat alapján választ a router: ^ Adminisztratív távolság ^^ ^ routing forrás ^ mérték ^ | közvetlen kapcsolódó | 0 | | statikus | 1 | | EIGRP összegző | 5 | | külső BGP | 20 | | belső EIGRP | 90 | | IGRP | 100 | | OSPF | 110 | | IS-IS | 115 | | RIP | 120 | | külső | 170 | | belső BGP | 200 | Ezek a távolságok az ún. adminisztratív távolságok. ===== Közvetlen útvonalak ===== Egy új forgalomirányítót ha bekapcsolunk a forgalomirányító táblája üres lesz. Ellenőrizhetjük: R1# show ip route | begin Gateway R1# show ipv6 route R1# show ip route Codes: L – local, C – connected, S – static, R – RIP, M – mobile, B – BGP D – EIGRP, EX – EIGRP external, 0 – OSPF, IA – OSPF inter area E1 – OSPF NSSA external type 1, N2 – OSPF NSSA external type 2 E1 – OSPF external type 1, E2 – OSPF external type 2, E – EGP i – IS-IS, L1 – IS-IS level-1, L2 – IS-IS level-2 ia - IS-IS inter area * - candidate default, U – per-user static route, o – ODR P – periodic downloaded static route Gateway of last resort is not set R1# Akkor, mikor jelenik meg egy interfész a forgalomirányító táblájában? Három feltétele van: * IPv4 vagy IPv6-os cím be van állítva * aktiváljuk az interfészt: no shutdown * egy másik eszköztől kap vivőjelet * a másik eszközön elég, ha kiadjuk a no shutdown parancsot Ha jól konfigurálunk egy új interfészt két bejegyzés jön létre: C 192.168.10.0/24 is directly connected, GigabitEthernet0/0 L 192.168.10.1/32 is directly connected, GigabitEthernet0/0 ===== Statikus útvonal ===== * nem frissül automatikusan * kézzel kell változtatni * biztonságosabb * az erőforrások hatékonyabban vannak kihasználva * nem kell processzoridő a számoláshoz * nem foglal sávszélességet információátadáshoz Mikor használjuk? * meghatározott hálózat felé * alapértelmezett útvonalként Beállítás szintaktikája: ip route hálózat_cím maszk {következő_ugrás_IP-címe | kimenő interfész} A forgalomirányító táblában S jelzi. Alapértelmezett statikus útvonal. Hasonlít az állomások alapértelmezett átjárójához. Egy forgalomirányító akkor irányítja ilyen bejegyzés alapján, ha a nincs más bejegyzés a célhálózat felé. Szintaxis: ip route 0.0.0.0 0.0.0.0 {kimenő interfész | következő ugrás IP-címe} ==== IPv4 példa ==== {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:vegso_atjaro_pelda_01.png|}} R1 forgalomirányítón: R1(config)# ip route 0.0.0.0 0.0.0.0 Serial0/0/0 R1(config)# exit R1# show ip route | begin Gateway … S* 0.0.0.0/0 is directly connected, Serial0/0/0 Az R2 forgalomirányítón: R2(config)# ip route 192.168.10.0 255.255.255.0 S0/0/0 R2(config)# ip route 192.168.21.0 255.255.255.0 192.168.80.1 R2(config)# exit R2# show ip route | begin Gateway … S 192.168.10.0/24 is directly connected, Serial0/0/0 S 192.168.21.0/24 [1/0] via 192.168.80.1 ==== IPv6 példa ==== IPv6 beállítás R1-en: R1(config)# ipv6 route ::/0 s0/0/0 R1(config)# exit R1# show ipv6 route … S ::/0 [1/0] via Serial0/0/0, directly connected R2(config)# ipv6 route 2001:db8:a:1::/64 2001:db8:3::1 R2(config)# ipv6 route 2001:db8:a:2::/64 s0/0/0 R2(config)# exit R2# show ipv6 route … S 2001:db8:a:1::/64 [1/0] S 2001:db8:a:2::/64 [1/0] ... ===== Dinamikus forgalomirányítás ===== * információt osztanak meg egymással a forgalomirányítók * felderítik a hálózatokat * karbantartják a hálózatot Ha a forgalomirányítók befejezik az információcserét, akkor konvergált állapotba kerülnek. {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:ket_router_beszelget.png?600|}} ===== Függelék ===== {{:oktatas:hálózat:cisco_szerint_a_hálózat:utvonal_felepitese.png?600|}}