A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.
Előző változat mindkét oldalon Előző változat Következő változat | Előző változat Utolsó változat Következő változat mindkét oldalon | ||
oktatas:linux:grafikus_feluelet:terminal [2019/12/15 10:10] admin [Konzol] |
oktatas:linux:grafikus_feluelet:terminal [2019/12/15 11:07] admin [PTS] |
||
---|---|---|---|
Sor 8: | Sor 8: | ||
===== Konzol ===== | ===== Konzol ===== | ||
+ | |||
+ | A számítógéphez közvetlenül kapcsolódó monitor és billentyűzetet hívták | ||
+ | eredetileg konzolnak. A Linuxon ha gép előtt ülve bejelentkezünk, | ||
+ | akkor mondhatjuk, konzolon jelentkeztünk be. | ||
+ | |||
+ | A konzol a régi teletypewriterekből származik, amelyek még egy | ||
+ | billentyűzetet és egy nyomtatót jelentettek. | ||
+ | |||
+ | A teletypewriter szóból azonban megmarad a TTY rövidítés Linuxon is. | ||
+ | |||
+ | Ha Linuxos gép konzoljához ülünk 6 felületen lehet belépni. | ||
+ | Ezekre TTY rövidítéssel hivatkozunk. | ||
+ | |||
Jellemzők: | Jellemzők: | ||
Sor 20: | Sor 33: | ||
* ... | * ... | ||
* Alt+F6 | * Alt+F6 | ||
- | A terminálok száma itt állítható be: | + | A TTY-ok száma itt állítható be: |
* /etc/systemd/logind.conf | * /etc/systemd/logind.conf | ||
* NAutoVTs= | * NAutoVTs= | ||
+ | |||
+ | |||
===== Terminál ===== | ===== Terminál ===== | ||
+ | A régi számítógépeken a konzol volt az a billentyűzet és monitor | ||
+ | ami közvetlenül a számítógépbe volt építve. | ||
+ | Ezen kívül még távoli billentyűzetek és monitorok is | ||
+ | csatlakoztak egy számítógépekhez, ezeket terminálnak hívták. | ||
- | Jellemzők: | + | A Linux is átvette a terminál megnevezést. Ha valaki távolról |
- | * grafikus felületen parancssor | + | egy másik gépről jelentkezik be, akkor annak egy látszólagos |
- | * pszeudoterminálok | + | terminál, másként pszeudoterminál jön létre (Pseudo TeletYpe). |
- | * pts | + | Aki grafikus felületről indít parancssort, annak |
+ | szintén egy pszeudoterminál jön létre. | ||
+ | |||
+ | A Pseudo TeletYpe röviden PTY. Két részből áll: | ||
+ | * Slave - PTS - indítja a shellt (bash) | ||
+ | * Master - PTM - terminál emulátorhoz csatlakozik (xterm). | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Virtuális terminálnak hívjuk a programot, amely biztosítja | ||
+ | a kapcsolatot a pszeudoterminállal. | ||
+ | * xterm | ||
+ | * lxterminal | ||
+ | A ps kimenetében megjelennek a virtuális terminállal | ||
+ | létrehozott PTS-ek is. Kérdezzük le például a pts/3-t, | ||
+ | fastruktúrában megjelenítve: | ||
<code> | <code> | ||
$ ps -t pts/3 --forest | $ ps -t pts/3 --forest | ||
Sor 45: | Sor 78: | ||
* A pty vagy pseudo terminal device | * A pty vagy pseudo terminal device | ||
* olyan terminál, amelyet egy másik eszköz emulál: pl. xterm, ssh | * olyan terminál, amelyet egy másik eszköz emulál: pl. xterm, ssh | ||
- | * A /dev/pts tartalmaz bejegyzésket. | + | * A PTS eszközök a /dev/pts könyvtárban vannak leképezve. |
- | * A /dev/pts könyvtár tartalmát a Linux kernel automatikusan hozza létre. | + | * A /dev/pts tartalmát a Linux kernel automatikusan hozza létre. |
- | * Az SSH kapcsolat egy PTS-t hoz létre. | + | * Az SSH kapcsolat egy PTS-t hoz létre. |
+ | Példa a pts eszközökre: | ||
<code> | <code> | ||
ls /dev/pts | ls /dev/pts |