• Szerző: Sallai András
• Copyright © Sallai András, 2014
• Licenc: CC Attribution-Share Alike 4.0 International
• Web: https://szit.hu

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

A szabványosítás célja a tevékenységek normális lefolyásának segítése, úgy a belföldi, mint a regionális és nemzetközi kapcsolatokban is. A szabványosítás egyik fontos szerepe az ember felmentése a rutinmunka alól, ami csökkenti az egyén gondolkodási kapacitását

A Nemzetközi Szabvány Szervezet (ISO) meghatározása szerint „A szabvány egy konszenzussal megállapított dokumentum, amit egy elismert szervezet jóváhagy, és amely ismételt használatra adatokat, információkat, irányvonalakat szolgáltat”. Leszámítva az élet védelmére, az egészségre és a környezetvédelemre irányuló szabványokat, a szabványoknak nem lehet kötelező jellegük, tulajdonképpen a partnerek között egy szabad beleegyezést képviselnek.

A szabványkibocsátó szervezet lehet nemzeti, regionális és nemzetközi, és lehet helyhatósági intézmény (szerződések, szabályozások), és kereskedelmi partner. A szabványosítási tevékenység az összes érdekelt fél részvételével történik, ugyanis a szabványosító szervezetekben részt vesznek a termelők, szállítókés a kereskedők képviselői is.

A szabvány folytonos vagy ismételt használatra érvényes, ebben különbözik az egyszeri felhasználást szabályozó dokumentumoktól. A szabványosítás célja a termékek és szolgáltatások területén egy optimális színt biztosítása egy adott közösség részére.

• rendeltetésszerű alkalmasság
• kompatibilitás (illeszthetőség)
• csereszabatosság
• választékrendezés
• biztonság (egészségvédelem, munkavédelem)
• környezetvédelem
• termékvédelem (állagmegóvás)
• kölcsönös megértés
• vizsgálatok

• Szabvány kidolgozás
• Szabvány kiadása
• Szabvány alkalmazása

1. a téma meghatározása
2. szabvány javaslat kidolgozása
3. szabványtervezet előkészítése
4. szabványkézirat készítése
5. szabvány jóváhagyása

1. papír alapon, illetve újabban lemezen

1. az előírásokat figyelembe kell venni és érvényesíteni a tevékenységben

A szabványok, gyakorlatilag átfogják az emberi tevékenység minden területét: ipar, építészet, mezőgazdaság, kereskedelem, szállítás, stb.

• Nemzetközi szabványosítás
• Európai vagy regionális szabványosítás
• Nemzeti szabványosítás
• Szakmai szabványosítás
• Vállalati szabványosítás

Céljai:

• a termelési költségek csökkentése
• vállalati nyereség növelése

Alapelvei:

• mérhető gazdasági hasznot hozzon
• titkos legyen

A szabványosítás vállalati szinten feltételezi bizonyos nyersanyagokra, késztermékekre és technológiai folyamatokra vonatkozó szabványok készítését és alkalmazását, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a vállalat különböző részlegei közötti együttműködést.

Azonos szakmához tartozó vállalatok tömörítése a közös feladatok megoldására.

Magyarországon ez a Magyar Szabványügyi Testület, amely kidolgozza a nemzeti szabványokat. Érdeke az európai és nemzetközi szabványosítási munkákban való részvétel is.

A nemzeti szabványosító szervezet lehet a kormány alá rendelve, de lehet civil szervezet is. A legtöbb országban, ahol a kormány a felelős a nemzeti szabványosítási program megvalósításáért, az első változat áll fent. Ebben az esetben a szervezet elégséges pénzügyi autonómiával rendelkezik a tervei végrehajtásához.

Nemzeti szabvány alatt olyan szabványt értenek, amit elfogadott az illető állam szabványosító intézménye. Egy ilyen szabvány alkalmazása lehet önkéntes jellegű, és lehet kötelező jellegű egy kormányhatározat nyomán. Általában a kötelező nemzeti szabványok részaránya alacsony, így Angliában 8%, Franciaországban 3%, Romániában 4%, stb.

Egy régióba tömörülő országok szabványosító tevékenysége. Magyarország 1991 óta az európai régióhoz tartozik.

Szervezetei:

• KEN Európai Szabványügyi Bizottság
• CENELEC: Európai elektrotechnikai bizottság

Egyéb régiók szervezetei

• COPANT: Latin-Amerika
• PASC: Óceánia
• Stb.

Célja a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározása.

Két legnagyobb szervezete:

• ISO: Nemzetközi szabványügyi szervezet
  • 9000–s szabványsorozat létrehozója
  • célja:
    • minőség szabályozás
    • minőség biztosítás
• IEC: Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

1. a termelés korszerűsítését
2. a szolgáltatások növelését
3. hazai termékek nemzetközi elismertségét
4. az élet, az egészség védelmét
5. a környezetvédelem elősegítését
6. a minőség értékelését, tanúsítását

1. áttekinthetőség
2. nyilvánosság
3. tárgyszerűség
4. ellentmondás-mentesség
5. alkalmazkodás a nemzetközi és regionális szabványosításhoz

Fogalma: a szabvány a szabványosítás írásos formája. A szabványtevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó közzétett leírás. Tartalmazza:

• fizikai mennyiségeket
• műszaki követelményeket
• vizsgálati módszereket
• forgalom meghatározását

• Kereskedelmi követelmények szabványai:
  • terminológiai és rajszabványok fogalmát, ill. rajzelemeket tartalmaznak, amelyek többször
  • felhasználhatók és egységesen szükséges értelmezni őket
  • alapszabványok: fizikai mennyiségek nevét, jelét tartalmazza
• Használati követelmények szabványa:
  • a méretszabványok csatlakozást és cserélhetőséget biztosít, pl. villanykörte
• Minőségi követelmények szabványa:
  • műszaki követelmények szabványa: tulajdonságokat határoz meg, melyek növelik a piaci versenyképességet
• vizsgálati szabványok:
  • meghatározzák a mintavételt, a mérés pontosságát és a
  • hibaszámításra vonatkozó előírásokat

A szabványok előírásai különböző területekre vonatkoznak:

1. a termék előállítására (annak módjára és a felhasznált anyagokra)
2. az áru minőségi követelményeire
3. a csomagolás módjára, tárolására, a csomagoláson feltüntetett tájékoztató jelekre
4. a biztonságvédelemre, a környezetvédelemre

terminológia és rajzszabványok (szakszerű megjelenítésekről) alapszabványok (fizikai mennyiségek szabványai) méretszabványok műszaki követelményeket tartalmazó szabványok (tulajdonságok) vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok (azonos minőségi szint)

A szabvány minőségszabályozó funkciója azt jelenti, hogy a szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget. Ezt a termékek csomagolásán jelölni is kell, hogy a vásárlónak módja legyen tájékozódni az ár- és a minőség összhangjáról. A szabványos minőséget az uniós termékeken a CE jellel, a szabvány jelével és számával jelölik. A minőség szöveges meghatározással is kifejezhető. Ezek a következők:

• szabványos termék (amely az adott szabványban előírt minden követelménynek megfelel)
• szabványon kívüli termék (amelyre nem létezik szabványelőírás)
• szabványtól eltérő termék (amelyre létezik szabvány, de az adott termék nem felel meg az előírásoknak)
• szabványon felüli termék (amelynek jobbak a tulajdonságai, mint az előírt jellemzők)

Az áruk csomagolásán megjelenített szabványjelek: a gyártónak kötelező tanúsítani, hogy a terméke megfelel a minőségi előírásoknak. Különböző szabványjeleket használhat:

• MSZ: Magyar Szabvány (nemzeti szabványjelünk)
• MSZ EN: európai szabvány alapján készül
• MSZ ISO: nemzetközi szabvány alapján készül
• CE, ISO: ha teljesen átvesszük a nemzetközi szabványokat

Ha nincs szabványjel, akkor szöveges értékeléssel határozzuk meg a minőséget: szabványos, szabványon kívüli, szabványon felüli, szabványtól eltérő.

EU csatlakozás: európai színvonalon kellene dolgozni, garantált minőséget kellene adni.

• ISO 9000 szabványcsalád alapvető minőségi meghatározásokat, leírásokat tartalmaz:
• ISO 9001 – fejlesztés, tervezés, gyártás minőségi rendszere
• ISO 9002 – gyártás és vevőszolgálat
• ISO 9003 – végellenőrzés és utóvizsgálat
• ISO 9004 – a teljes minőségi rendszer kifejlesztésének irányelvei
• ISO 14.000 környezetközpontú irányítási rendszer, a következő hatásokat eredményezheti:
  1. csökken a szennyezőanyag kibocsátás
  2. veszélyes hulladékok külön gyűjtése, megsemmisítése
  3. anyag és energiafelhasználás csökkentése
  4. hulladék újrafelhasználása, hasznosítása

A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás. Az üzleti életben, a nemzetközi kereskedelemben rendkívül fontos szerepe van a szokványoknak, mivel az üzletkötést nagyban megkönnyíti a szokásokra való hivatkozás. Használatukkal nem kell az üzlet minden feltételét írásban rögzíteni, elegendő hivatkozni rájuk. Használatuk nem feltétlen kötelező, de ha valaki elutasítja akkor lehetséges nem vagy csak körülményesen tud ügyletet kötni. Jelentőségüket az egységes nemzetközi jogi szabályozás hiánya magyarázza.