szit

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
[[:oktatas:áruterítő:áruismeret|< Áruismeret]]

====== Árurendszerzés ======

  * **Szerző:** Sallai András
  * Copyright (c) Sallai András, 2014
  * [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC Attribution-Share Alike 4.0 International]]
  * Web: https://szit.hu
===== Bevezetés =====

Az árukkal való foglalkozás szükségessé teszi az rendszerezését, az átláthatóság, kezelhetőség érdekében.
A rendszerezés mindig is függőt az aktuális technikai fejlettségtől. A technika fejlődésével a rendszerezés
más szintekre lépet. Kezdetben csak katalogizálták az árukat. A technika vívmányai ma lehetővé teszik
a rendszerezés elősegítését gépekkel.

Az árurendszerezés osztályozása:
  * hagyományos
  * kódok használata

Az árurendszerzés célja lehet:
  * optimális készletmennyiség biztosítása
  * statisztikai adatszolgáltatás
  * áruazonosítás (származás, tulajdonság, egyértelmű besorolás)

Többféle árurendszerezés létezik, de egyetlen olyan elv sincs, amely egyszerre minden célt kielégít.
Ezért egyszerre többféle rendszerezést használunk.


===== Hagyományos árurendszerezés =====
Valamennyi árucsoportnál használható. A köznapi életben is használjuk. A készletgazdálkodást
vagy az adatszolgáltatást azonban nem, vagy csak rosszul szolgálják.



==== Származási hely szerint ====
  * külföldi
  * belföldi


==== Eredet szerint ====
  * növényi
  * állati
  * szintetikus, mesterséges

==== Felhasználási cél szerint ====
  * fogyasztási cikkek
    * tartós
    * nem tartós
  * termelő eszközök
  * kutató eszközök

==== Földrajzi eredet szerint ====
Az adott területen előállított áru.
  * Tokaji Aszú
  * Cognac (Franciaország; Konyak; Borpárlat)
  * Gyulai kolbász
  * Kínai tea
  * Indiai tea

==== Anyagi tulajdonság szerint ====
Fizikai, kémiai jellemzők alapján rendszerezünk.

  * sűrűség
  * szín
  * szag
  * savtartalom
  * tápérték
  * Nedvesség
  * Tömörség - egységnyi térfogatba sűrített anyagmennyiség
  * Porozitás - vízáteresztő képesség mértéke
  * Higroszkópia - vízfelvevő képesség; léteznek higroszkópikus és hidrofob (víztaszító) anyagok
  * Hőtani (termikus)
  * Villamos (elektromos)
    * vezetőképesség
    * dielektromos tulajdonság
    * átütő feszültség
    * térfogati fajlagos ellenállás
    * ellenállás (Q)
  * Fénytani (optikai)
    * visszaverődött szín
    * átlátszóság
    * áttetszőség
    * homályosság
    * fényvisszaverési együttható
    * fényszóródási együttható
  * Forráspont, olvadás, fagyás
  * Viszkozitás


A viszkozitás, más elnevezéssel a belső súrlódás egy gáz vagy folyadék (fluidum) belső ellenállásának mértéke a csúsztató feszültséggel szemben. Így a víz folyékonyabb, kisebb a viszkozitása, míg az étolaj vagy a méz kevésbé folyékony, nagyobb a viszkozitása. Minden valóságos folyadéknak vagy gáznak van viszkozitása (kivéve a szuperfolyékony anyagoknak), az ideális folyadék és ideális gáz  viszkozitása nulla. A köznyelvben általában a nagy viszkozitású anyagokat sűrűnek, a kis viszkozitásúakat pedig hígnak nevezik. A sűrűség mint fizikai fogalom azonban mást jelent.





==== Megmunkálási fok ====
  * nyersanyag
  * félkész termék
  * késztermék
  * ~ melléktermék

==== Áruszállítás, raktározás módja szerint ====

  * darabszám
  * ömlesztett áru
  * tűzveszélyes
  * mérgező
  * környezetre ártalmas
  * nem gyúlékony

===== Árukód =====
Több millió áru nyilvántartását megkönnyíti. 

  * Az áru egyetlen helyre besorolható
  * Raktárban azonnal a helyére kerül
  * Az eladás pillanatszerűen nyomonkövethető

==== Kódolás ====
Valamilyen egyezményes jel szerint írjuk le az információt.

==== Kódrendszerek ====
  * UPC
  * EAN
  * ETK
  * VTSZ
  * ITJ

A kereskedelmi tevékenység során leggyakrabban a vonalkódokkal, az EAN, az ETK számokkal, és a VTSZ-szel találkozunk.


===== UPC =====

Termékek univerzális kódja

Az Amerikai Egyesült Államokban 1970-ben, a kereskedelmi tevékenységek
hatékonyabbá tevése céljából, megalapították a Termék Kódoló Bizottságot, amelynek
fő célkitűzése a az információfeldolgozás automatizálása volt.

1972-ben a bizottság javasolta az egységes kódrendszer bevezetését, a
Termékek Univerzális Kódja néven. Ez a rendszer egy 12 számból álló kódon alapszik,
az első szám az osztályozás kulcsát (key number) jelenti, a következő 5 szám a
termelőt, rákövetkező 5 szám pedig a terméket azonosítja. Az utolsó szám az
ellenőrzőszám.

|  #  |  #####  |  #####  |  #  |
|  osztályozás kulcsa  |  gyártó  |  termék  |  ellenőrzőszám  |

===== EAN =====

Az Európai országokban is 1970-től felerősödtek a termékek egységes
kódolásáért folyó tevékenységek. Franciaországban a Gencod, míg Németországban a
BAN-L kódolási és osztályozási rendszer hódított teret.

1974-ben 12 Európai termelő és értékesítő ország képviselője úgy döntött, hogy
egy bizottságot hoz létre, a kódozás egyesítése céljából. Elemezték a meglevő
rendszereket (UPC, Gecod, és BAN-L).

Az általuk létrehozott rendszer az Árucikkek Európai Kódja, az EAN. Ez a
rendszer úgy volt megtervezve, hogy legyen összeférhető az UPC-vel és tartalmazza a
Franciaország és Németország által alkalmazott rendszereket is.


Európai Áruazonosító Rendszer

(European Article Number)

  * 1977-ben vezették be Európa 12 országában

  * 1984-ben Magyarországon is bevezetik

Ma 44 állam

==== EAN-13 ====
13 számjegyből áll, de létezik 8 elemű is.


|  ###  |  #####  |  ####  |  #  |
|  Országkód  |  Gyártó vállalat  |  Árucikk  |  Ellenőrző szám  |

Az EAN szabvány központja Brüsszel.
Itt adják ki az országkódokat.

A tagországok EAN irodái adják ki a termékkódot és a cégazonosítót. 

EAN kód -> vonalak

Az EAN kódokat számítógéppel olvasunk. 

==== EAN-8 ====
8 számjegyű, egyszerűsített EAN-kód
|  ###  |  ####  |  #  |
|  Országkód  |  Árucikk  |  Ellenőrző szám  |
A 8-as kód Árucikk része a 13-as a gyártó és az árucikk kódjából képződik.



==== Országazonosító kódok ====

^  Ország  ^  Országazonosító  ^
| Ausztria  |  90-91  |
| Belgium   |  54  |
| Bulgária  |  380  |
| Franciaország  |  30-37  |
| Görögország  |  520  |
| Hollandia  |  87  |
| Horvátország  |  385  |
| Írország  |   539  |
| Izrael  |  729  |
| Japán  |  45 + 49  |
| Kína  |  690  |
| Lengyelország  |  590  |
| Magyarország  |  599  |
| Németország  |  40-43  |
| Norvégia  |  70  |
| Olaszország  |  80-83  |
| Oroszország  |  460-469  |
| Spanyolország  |  84  |
| Svájc  |  76  |
| Svédország  |  73  |
| Szlovákia  |  858  |
| Szlovénia  |  383  |
| Törökország  |  869  |
| USA + Kanada  |  00-09  |
| USA + Kanada belső számozás  |  20-29  |


===== ETK =====

Egységes Termékazonosító Kódrendszer

Az EAN rendszerből levezetett egyszerűsített változat. 9 pozíciója van. 

|  #####  |  ####  |
|  Gyártócég  |  Termék  |


Az ETK kódokat a Kereskedelmi Kamara ETK irodái adják ki. 


===== VTSZ =====
Vámtarifaszám.

  * nemzetközi áruforgalmazásnál használjuk
  * adózásnál is használjuk


1996-ban dolgozátk ki és 1997-től érvényes.

21 áruosztálya van, ezen belül 97 árucsoport.

9 számjegyet használ az azonosításra. 

|  ######  |  ##  |  #  |
|  áru  |  magyar autonóm bontás  |  ellenőrzőszám  |


Az árukat áruosztályokba, azon belül árucsoportokra bontja.

==== Áruosztályok ====


  * I. Áruosztály: Élő állatok, állati termékek
  * II. Áruosztály: Növényi termékek
  * III. Áruosztály: Állati és növényi zsír és olaj; ezek bontási terméke; elkészített ételzsír; állati és növényi eredetű viasz
  * IV. Áruosztály: Élelmiszer-készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók
  * V. Áruosztály: Ásványi termékek
  * VI. Áruosztály: A vegyipar vagy vele rokon iparok termékei
  * VII. Áruosztály: Műanyagok és ezekből készült áruk; gumi és ebből készült áruk
  * VIII. Áruosztály: Nyersbőr, kikészített bőr, szőrme és ezekből készült áruk; nyerges- és szíjgyártóáruk; utazási cikkek, kézitáskák és hasonló tartók; bélből készült áruk (a selyemhernyóbélből készült áruk kivételével)
  * IX. Áruosztály: Fa és faipari termékek; faszén; parafa és parafaáruk; szalmából, eszpartófűből és más fonásanyagokból készült áruk; kosárkötő- és fonásáruk
  * X. Áruosztály: Papíripari rostanyag fából vagy más cellulóztartalmú anyagból; visszanyert (hulladék és használt) papír vagy karton; papír, karton és ezekből készült áruk
  * XI. Áruosztály: Textilipari alapanyagok és textiláruk 
  * XII. Áruosztály: Lábbeli; kalap és más fejfedő; esernyő, napernyő, sétabot, botszék, ostor, lovaglókorbács, valamint ezek részei; kikészített toll és ebből készült áru; művirág; emberhajból készült áru
  * XIII. Áruosztály: Kőből, gipszből, cementből, azbesztből, csillámból és hasonló anyagokból készült áruk; kerámiai cikkek; üvegek és üvegáruk
  * XIV. Áruosztály: Természetes vagy tenyésztett gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áruk; ékszerutánzat; érme
  * XV. Áruosztály: Nem nemesfémek és ezekből készült áruk
  * XVI. Áruosztály: Gépek és mechanikus berendezések; villamossági cikkek; ezek alkatrészei; hangfelvevő és –lejátszó készülékek, kép- és hangfelvevő és – lejátszó készülékek televíziókhoz; ezek alkatrészei és tartozékai
  * XVII. Áruosztály: Járművek, légi járművek, vízi járművek és szállítás céljára szolgáló felszerelések
  * XVIII. Áruosztály: Optikai, fényképészeti, mozgófényképészeti, mérő-, ellenőrző, precíziós, orvosi vagy sebészeti műszerek és készülékek; órák és kisórák; hangszerek; mindezek alkatrésze és tartozéka
  * XIX. Áruosztály: Fegyver és lőszer; ezek alkatrésze és tartozéka
  * XX. Áruosztály: Különféle áruk
  * XXI. Áruosztály: Művészeti tárgyak, gyűjteménydarabok és régiségek

===== ITJ =====
Termékjegyzék, amelyet felváltott a Kereskedelmi Vámtarifa.

Az ITJ számokat a központi statisztikai hivatal dolgozta ki. 

===== CN =====

Combined Nomenclature

„Kombinált Árujegyzék”

Az Európai Unió külkereskedelmi és vámáru-jegyzék.

8 számjegyű. 

Tulajdonképpen a világviszonylatban egységesen használt HS
EU célokra kidolgozott, részletezettebb változata. 

Magyarország 1996. január 1-től vette át, a Belföldi Termék Osztályozásba (BTO) beépítve.

===== HS =====

Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer 

Harmonizált Rendszer

olyan egységes árujegyzék (nómenklatúra), amely egyaránt szolgál vámcélokat, de kielégíti a szállítás, a szállítmányozás, az ipar, a kereskedelem termék-besorolási igényeit és alkalmas statisztikai feldolgozásra, összehasonlításra is.


A kereskedelmi árukat 21 áruosztályba és 97 árucsoportba sorolja (ténylegesen csak 96 árucsoport van, mert a 77. árucsoport a „nem létező” áruk csoportja). 

Az Árucsoportokon belül 4 számjegyes bontás van, amelynél az első 2 szám jelöli az árunak az árucsoporton belüli helyét, a 3. és 4. szám a sorszámon belüli kötelező alszám. 

6 számjegyű. 



===== CPA =====

Classification of Products by Activity

Az EU Tevékenységek Szerinti Termékosztályozási Rendszere

kódolásuk és az elemek száma:
  * az első szint 1 alfabetikus kóddal azonosítva
  * a közbenső szint 2 karakteres alfabetikus kóddal azonosítva
  * a második szint 2 számjegyes kód
  * a harmadik szint 3 számjegyes kód
  * a negyedik szint 4 számjegyes kód
  * az ötödik szint 5 számjegyes kód
  * a hatodik szint 6 számjegyes kód





===== PRODCOM =====


az EU Egységes Iparstatisztikai Jegyzéke

(Products of The European Community)

A termelési és külkereskedelmi termékadatok közvetlen kapcsolata érdekében kidolgozásakor építőkockákként vették figyelembe a HS és a CN árucsoportjait. Valamennyi termékcsoportját a 6 számjegyű HS és a 8 számjegyű CN kódokra utaló hivatkozások határozzák meg.
1995. évi változata 4800 ipari termékcsoport (225 ipari szolgáltatás) főbb termelési adatainak közlésére kötelezi az EU tagországokat. Ehhez járul egy közel 900 tételből álló fakultatív lista (az un. „B” tételek jegyzéke).

===== Vonalkód =====


==== Kemény előnyök ====

  * megbízható
  * pénztárgép gyors
  * pontos pénztári munka
  * a "percre" kész leltár
  * az árváltoztatás egyszerű
  * nagyobb forgási sebesség
  * automatikus utánrendelés
  * zárt áruforgalmi rendszer miatt áru nem léphet ki a rendszerből (lopásokból eredő veszteség kisebb)
  * a speciális vonalkód áruvédelmi eszköz is

==== Puha előnyök ====
  * segít a döntés előkészítésében (napi fogyás szortimentenként, felduzzadt részletek jelzése)
  * marketing akciók gyors értékelése (pl.: árpolitika  kialakítása)
  * nagyobb áruválaszték, állandó készletek (fogyasztói szokásnak megfelelő biztonság, széles kínálat)

==== Hibalehetőségek ====
  * alkalmazott technológia
  * a festék színe és minősége
  * a címke és ragasztóanyagának megválasztása


==== A vonalkód helye ====
A vonalkódot mindig azonos, jól látható helyen kell elhelyezni. Ellenkező esetben lassítja a pénztáros munkáját. 
Az EAN ajánlás szerint mindig a hátoldalon helyezzük el, a csomag alakjától függetlenül.

Az EAN ajánlás megfogalmaz egy elfogadható helyet is, az csomag főoldalának jobb alsó negyede.

A vonalkód jelkép széle a csomagolás egyetlen élétől se legyen távolabb 102mm-nél, és ne legyen közelebb 8mm-nél (élszabály)
Sohase legyen élen áthajtva, ne kerüljön rácsos, redős felületre, hegesztési varratra, a lehajtott hegesztési varrat még részben se takarja.
Néhány példa az EAN vonalkód javasolt és elfogadható elhelyezésére:
Tömlős tasak esetén a csomagolóanyagra nyomtatják a vonalkódot, ami a hátoldalon, annak alsó harmadában legyen, ahol a legsimább az anyag felszíne.
Tekercses csomagolóanyagon a vonalak a tekercs nyomtatási irányával párhuzamosak legyenek.
Palackokon és konzerv üvegeken has-, hát- és körcímkéken helyezik el az információt. Vonalkód elhelyezése a nyakcímkén nem engedélyezett. Hengeres tárgyon a hátsó, jobb alsó negyedbe. 

Azokat a termékeket, amelyeket nehéz lenne címkézni, mint pl. játékok, szerszámok, fogkefék, konyhafelszerelések, kartonlapra rögzítik, javasolt hely a hátsó oldalon, a jobb alsó negyedben, az oldalélekhez közel. Elfogadható hely a fő oldalon a jobb alsó negyedben.




===== EPOS =====
Electronic Point of Sale


A vonalkód rendszer alkalmazása lehetővé teszi az áruházak kereskedelmi munkájának teljes automatizálását. 
Az ezt megvalósító rendszert a nemzetközi gyakorlatban EPOS- rendszernek (EPOS=Electronic Point of Sale) nevezik.


Az EPOS olyan önkiszolgáló áruházi rendszer, amelyben a terméken lévő kódot Auto ID-eszközzel –automatikus áruazonosítási technikával- (fényceruzával, kézi szkennerekkel, lézeres pisztolyokkal) vagy billentyűzéssel juttatják a pénztárgépbe, amely ezután kijelzi az árát, a fizetendő összeget, elkészíti a pénztárblokkot, és meghatározza az eladott áru mennyiségével és értékével csökkentett raktárkészletet.

==== Auto ID ====


Az Auto ID az automatikus azonosítási technika összefoglaló neve.


===== BTO =====


Belföldi Termék Osztályozás

1996. január 1-jén vezették be, a belföldön forgalmazott mezőgazdasági, erdészeti, élelmiszerek és ipari termékek hivatalos statisztikáiban.

A BTO főbb jellemzői:
  * teljes mértékben megfelel az Európai Unió termékosztályozási rendszerének
  * A termelésben, anyaggazdálkodásban, kereskedelemben alkalmazható
  * Az SI-rendszer alapján lehetőséget ad az egységes mértékegység szerinti összehasonlításra

Felépítése:

|  ####  |  ##  |  ####  |
|  Előállító szakágazat európai kódja  |  Tevékenység szerinti egységes EU kód  |  Konkrét termékazonosító kód  |



===== Ellenőrző kérdések =====
  * Miért fontos az áruk rendszerezése?
  * Milyen kódokat alkalmaznak a kereskedelemben?
  * Mik a vonalkód előnyei?
  * Hogyan épül fel az EAN-13 kód?


===== Feladat =====

Válasszon egy árut otthon, amit rendszerbe sorol a tanult eljárások valamelyikével.
szit

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Eszközök az oldalon
