Tartalomjegyzék

< Szakmaspecifikus modulok

Munkahelyi egészség és biztonság

Bevezetés

Ez a tananyag a 54 213 05 szoftverfejlesztő szakképesítéshez és a XIII. informatika ágazat szakképzési kerettanterve alapján készült.

Alapismeretek

Miért fontos munkahelyi egészség és biztonság

Az ipari fejlődéssel egyetemben a dolgozókat fenyegető kockázatok megnőttek. Szerencsére magával vonta a munkáltatók felismerését is, miszerint gazdasági érdekük is a megfelelő biztonsági és egészségi veszélyekkel való foglalkozás.

A veszélyes anyagok, veszélyes gépeken keresztül a kockázatnak különféle formái vannak.

A következmények a családban, a környezeteben, az egészségben jelentkezhetnek.

A dolgozók szempontjából az alábbi következményekkel kell számolnunk:

A munkáltatónál jelentkező hátrányok:

A munkavédelem fogalma

A munkahelyi egészség és biztonság tulajdonképpen munkavédelem. Vagy fordítva: A munkavédelemnek két nagy területe van az egyik a munkabiztonság és a munkaegészségügy.

A munkavédelem szót ugyanakkor nem tartják szerencsének, mivel azt szokták mondani nem a munkát kell védeni, hanem a munkást. A munkavédelem szó egy összetett főnév. A jelentéstömörítő összetételek közzé tartozik, vagyis a szó elő és utótagja között bonyolult kapcsolat van. A jelentését tekintve tehát nem a munka – mint előtag – védelmét értjük, hanem az azzal kapcsolat intézkedéseket.

A munkavédelem azon törvénykezési, műszaki, gazdasági, szociális, szervezési, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a dolgozók egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.

A munkaképesség megóvása lényegében a testi épség megóvása. A cél a balesetek elhárítása és az egészség megóvása.

Egy rossz lámpa lehet baleseti veszélyforrás, de az egészségre is rossz hatással lehet.

A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége

Alapvető igény, hogy munkánkat biztonságosan tudjuk végezni. Biztonságba szeretnénk eljutni a munkahelyre és onnan hazajutni. A történelem során ez hosszú ideig ezzel keveset foglalkoztunk.

A biztonságos munka ma már alapvető emberi jog, de a józan gazdaságpolitika része is.

Történeti áttekintés

A munkával kapcsolatos egészségi és biztonsági problémák tulajdonképpen egyidősek az emberiséggel.

i.e. 3000 körül Hammurapi, babiloni király egyik törvénye így szól: „Ha az építőmester valakinek házat épít, de munkáját szolidan nem végzi, mire a ház, melyet épített összedől s a háziúr halálát okozza, az illető építőmester ölessék meg.” Ebben korban, ha valaki nem volt alkalmas a munkára (személyi feltételek), kegyetlen büntetést kapott.

Az ókori Görögországban, Spártában a gyerekek Taigetoszra vitele egyfajta szelekció. (Személyi feltételek).

Az ókori Rómában Hadrianus előírja a bányában dolgozó rabszolgák részére a fürdőt és a lábbelit. De a szakképzett munkaerő elvesztése törvények nélkül drága dolog volt. Ciceró például azt olvashatjuk, hogy saját költségén gyógyítatta kedvenc felolvasó-rabszolgájának tüdőbaját.

Hippokratész (ie. 460-377) beszámolt a bányászok ólommérgezéses tüneteiről. Plinius (iu. 23-79) római szenátor azbeszt és cinnabarit (HgS; a higany érce) egészségkárosító hatásait írja le, ugyanakkor leírja, hogy a munkások eltakarták szájukat és orrukat a védekezés érdekében.

Németországban a XVIII. században törvényt alkotnak a dolgozók kártalanításáról.

1473-ban Ulrich Ellenborg német orvos foglalkozik írásaiban a fémgőzök egészségre gyakorolt káros hatásaival.

Paracelsus (1493-1541) a „toxikológia atyja” tanulmányt írta munkavégzés során előforduló megbetegedésekről. Azt mondta, minden anyag mérgező, csupán a bevitel mennyisége dönti el, hogy méregként vagy orvosságként fog hatni.

Agrocila (i.u. 1494-1555) a svájci Jochimstral városban élő orvos. De Re Metallica című művében a kohászattal és a bányászattal foglalkozik, amelyben hangsúlyozza a szellőztetés fontosságát. Leírja a tüdőproblémás férfiak idő előtti halálozásit, megemlítve egy nőt is, akinek ezen oknál fogva már a hetedik férje volt. Lényeges, hogy azzal is foglalkozik mit tehetünk a védekezésképpen.

Bernardino Ramazzini (i.u. 1633-1714) „Munkások betegségei” (De Morbis Artificium Diatriba) címmel könyvet ír. A munkavégzés közben megbetegedésekről ír, úgymint szilikózis, ólom, higany mérgezés stb.

Sir George Baker (i.u. 1722-1802) rávilágít a „Devonshire-i bélgörcs” okára, amely a magas ólomtartalmú almabor.

Percival Pott (i.u. 1788-1829) A kéményseprők hererákjának okaként a nagy mennyiségű kormot állapítja meg.

Sir Humphry Davy (i.u. 1788-1829) Az első biztonságos bányalámpát kifejlesztette, a bányarobbanások elkerülése érdekében.

1802-ben Angliában kiadják a tanonc-törvényt.

1819-ben a pamutgyárakban megtiltják a 21 éven aluli munkások éjjeli dolgoztatását, a 18 éven aluli munkások csak 12 órát dolgozhattak. Ez a törvény volt az első munkavédelmi jellegű szabályozás.

1832-ben Angliában Gyártörvényt hoznak létre, amely szabályozza a munkaidőt, normákat állít fel a biztonságos munkakörülményekről.

1933-ban Angliában 18 év alatti dolgozók maximum 10 órát dolgozhatnak.

1915-ben Ontarióban (Észak-Amerika) a dolgozók kártalanításáról szóló törvényt alkotnak.

1987 körül dr. Alice Hamilton munkahelyi biztonsággal és egészséggel foglalkozik. A „Veszélyes foglalkozások vizsgálata” című művében a bányák és gyárak szánalmas körülményeiről ír.

1990 Európai Unióban keretirányelveket határoznak meg a munkaegészségügy és munkahelyi biztonságról.

Magyar vonatkozások

Fogalom: foglalkozás-egészségügyi ellátás, régi nevén: üzemorvos.

1995 A foglalkozás-egészségügyi ellátás eddig állami kötelezettség. Az állam most a munkavállalók kötelezettségévé teszi.

2007 Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség végzi az ellenőrzést; 70/2007 (IV.14.) Korm. rendelet(2) bekezdése.

A munkahelyi egészség és biztonság területei

Fogalmak

Veszélyforrás

Minden olyan dolog, amely a munkavégzés során a munkát végzőre vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre ártalmas lehet.

A leggyakoribb veszélyforrások kémiai és biológiai jellegűek.

Baleset

Az emberi szervezetet ért egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz.

Baleseti veszély

Olyan környezeti hatás jelenléte, amely meghatározott körülmények között balesetet okozhat.

Az oka valamilyen energiafajta ellenőrizetlen felszabadulása és működése.

Veszélyzóna

A tér azon részét, ahol az ellenőrizetlen energia egészségkárosító hatását ki tudja fejteni, veszélyzónának hívják.

Veszélyes

Ha munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsodhat, akkor a létesítmény, a technológia vagy a munkafolyamat veszélyes.

Veszélyes környezeti hatás

Megfelelő körülmények között a munkavégzőnek sérülést vagy egyéb hirtelen bekövetkező egészségkárosodást okoz.

Ártalmas környezeti hatás

Megbetegedést vagy munkaképesség csökkenést okozó tényezők.

Veszélyes anyag

Azokat az anyagokat, amelyek fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást jelentenek.

Ilyen anyagok lehetnek a következők:

Munkáltató

A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.

Munkavédelmi szempontból munkáltatónak kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót is.

A társadalmi munka esetében a társadalmi munka szervezője tekinthető munkáltatónak.

Munkavállaló

A szervezett keretek között munkát végző, tanuló, gyakorló személy.

Munkahely

A szabad vagy zárt tér, amely lehet jármű vagy földalatti létesítmény is, ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak.

Létesítés

Új munkahely létrehozásának folyamata, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése.

Bármilyen célú gép telepítése.

Munkaeszköz

A munkavégzés során vagy azzal összefüggésben alkalmazott szerszámok, gépek, készülékek, berendezések.

Az egyéni védőeszköz kivétel.

Szervezett munkavégzés

Tanulói és hallgatói jogviszonyban, munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati, szövetkezeti, esetleg munkaviszony jellegű jogviszonyban, gyakorlati képzés során és egyéb a törvény szerint tételesen felsorolt viszonyban végzett munka, vagy a munkáltató által kezdeményezett vagy jóváhagyott társadalmi munka.

Kockázat

A veszély lehetőségének értékelése.

Az élet minden pillanatában kockázatot vállalunk, életünk velejárója.

Biztonság

A védettség pillanatnyi állapota.

Foglalkozási ártalom

Foglalkozási megbetegedést okozó hatás, amely meghatározott körülmények között jön létre.

Foglalkozási megbetegedés

A szervezet károsodása, valamilyen foglalkozási ártalom következtében. A betegség lehet fiziológia és pszichológiai egyaránt.

Ergonómia

A munkaeszközök és intézkedések szervezése, amelyek a munkavállaló komfortjáról gondoskodnak.

A kényelmetlenségek elvonják a munkavállaló figyelmét.

Munkaegészségügy

Optimális higiénés, egészséges munkakörülmények normáival foglalkozik.

Munkavédelmi szabályok rendszere

MUNKAVÉDELMI SZABÁLY
Alkotmány Mvt. törvények Szabványok Rendeletek Munkáltató szabályozása

Munkahelyek kialakítása

Jogi háttér

A munkahelyek műszaki kialakítására vonatkozó követelményekről a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet, a munkavédelmi követelményekről a 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet rendelkezik.

Munkahely

Munkahelynek nevezzük munkát végző által használt és bejárt területet. Ebbe beletartoznak a munkavégzés során érintett egyéb helyek is, mint mosdó, pihenő hely, öltöző, étkező stb.

Csak megfelelő szerkezetű és szilárdságú épület használható munkahelynek.

Munkatér

Munkatér az ahol a konkrét munkavégzés folyik.

Munkatér kialakításának szempontjai

Többféle szakember tanácsát ki kell kérnünk:

Iroda esetén:

Méretek:

Dinamikus ülés:

Helytelen testartás:

A munkavégzés személyi feltételei

Jogszerű foglalkoztatás

Jogszerű a foglalkoztatás ha:

Egészségügyi osztályok

A munkahelyeket egészségügyi osztályokba soroljuk: A, B, C, D.

Egészségügyi vizsgálat

33/1998(VI.24) rendelet a munkaalkalmasságról

A vizsgálatra mellkas-rtg bemutatás szükséges, amely 1 évnél nem régebbi (kerületi tüdőgondozó)

Foglalkoztatási tilalmak

Terhesség

A terhességet a munkavállaló köteles bejelenteni a munkáltatónak. Ha a munkáltató orvosi igazolást kér, akkor be kell azt mutatni.

Nyugdíjasok

A közszférában nyugdíjasok csak külön kérelem alapján, indokolt esetben foglalkoztathatók.

Nők és fiatalkorúak

Csak a test és fejlettségi állapotuknak megfelelő munkakörben foglalkoztathatók.

Képesítési feltételek

Meghatározott munkakörök szakképesítéshez köthetők, és van amelyet a törvény szerint csak szakképesítéssel lehet ellátni.

A munkáltató néha nem valamilyen iskolai végzettség meglétét kéri, hanem valamilyen szakismeret meglétét.

A munkaeszközök biztonsága

A munkaeszköz

Mit értünk munkaeszköz alatt? A munkavégzés során használt gépek, készülékek és szerszámok együttesen alkotják a munkaeszközök halmazát.

Az Mvt. 87.§ is megfogalmazza:

Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).

Az Mvt. szerint tehát csak akkor beszülünk munkaeszközről, ha azt szervezetten használjuk.

Csoportosítás mobilitás alapján:

Energiaforrás alapján:

Veszélyesség alapján:

Forgalomba helyezés alapján:

Munkaeszközök dokumentációi

Az Mvt. 18.§ (3) bekezdése az EK-megfelelőséig nyilatkozatról a következőt írja:

„Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott EK- megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).”

Ha egy termék rendelkezik EK nyilatkozattal, akkor ellátható CE jelzéssel. A CE jelzés azonban nem jelenti a következőket:

A CE jelzés a következő két dolgot jelenti:

Veszélyes munkaeszközök

A munkaeszközök egy része tehát veszélyes. De ki dönti el, hogy veszélyes-e egy munkaeszköz? Erről a munkáltató, illetve annak megbízottja dönt.

Vannak azonban olyan eszközök is, amelyeket a Mvt. 21. § (2) bekezdése alapján eleve veszélyesnek minősítenek, illetve vannak olyanok amelyeket mindenképpen felül kell vizsgálni.

Eleve veszélyesnek minősítve, például:

Vannak olyan eszközök is, amelyek hatósági felügyelet alá tartoznak. Ilyenek:

A veszélyes munkaeszközök üzembe helyezése esetén, kötelező munkaegészségügyi szakember alkalmazása.

Munkaeszközök megfelelősége

Mikor megfelelő egy munkaeszköz?

A munkaeszközök használatának személyi feltételei

Szervezési feltételek

Megfelelő munkakörnyezet

A helyszín kiválasztásánál figyelembe kell venni a következőket:

Zár munkahelyeket szellőztetni kell. 1). Ügyelni kell a megfelelő világításra, hőmérsékletre és a szabványokra.

Próbaüzem

Próba vagy kísérleti üzembe helyezés célja, annak megállapítása, hogy az adott eszköz maradéktalanul képes ellátni a tervezett összes feladatát. A próbaüzem így a következők miatt fontos eljárás:

Mvt. 21. § (7):

„Ha a veszélyes munkaeszközt, technológiát próba- vagy kísérleti jelleggel üzemeltetik, úgy az üzembe helyezési eljárás során figyelemmel kell lenni a próba- vagy kísérleti üzemeltetés kockázataira is. A veszélyes munkaeszköz, technológia próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetésére kizárólag a (3) bekezdés szerinti próba- vagy kísérleti jelleggel történő üzemeltetéstől független előzetes vizsgálatok lefolytatását követően kerülhet sor. Az ilyen jellegű üzemeltetés a 180 napot nem haladhatja meg.”

Az üzemeltető feladat, eldönteni a próbaüzem szükségességét. A próbaüzem nagyobb kockázatot jelent a hagyományos üzemeltetésnél, ezért külön szabályozni kell a személyi, tárgyi és szervezési feltételeit. A próbaüzemnek mindig egy személyi felelőse van, aki írásban kap megbízást a próbaüzem elvégzésére. A próbaüzem előtt is munkavédelmi oktatásban kell részesíteni az abban résztvevőket.

Munkakörnyezeti hatások

Milyen hatások érhetnek egy dolgozót a munkakörnyezetében? Az alábbiakban egy rövid általános felsorolást találunk a kérdésre:

A hatásokat csoportosíthatjuk:

Fizikai terhelés

A munkavégzés során a szervezet energiát ad le. A leadott energia nagyságától függően a munkavégzést a következő módon csoportosíthatjuk:

A fokozatos terhelés mellett hozzá lehet szokni a fizikai terheléshez. A női és férfi terhelhetősége között, azonban mégis eltérés van. A terhelhetőségnek megnevezhető egy felső határa, amelynek az életkor és nemek szablyák meg a nagyságát.

Ha munkavégzés során a használt izomcsoportok váltakoznak, akkor dinamikus munkavégzésről beszélünk. Ha mindig ugyanazokat az izmokat használjuk, akkor statikus munkavégzésről beszélünk. Akár statikusan, akár dinamikusan túlzottan tartós munkavégzés az egészségre káros lehet.

A fizikai munkát a következő módon könnyíthetjük:

Zajártalom

A fizikai terhelések egyik formája a zajterhelés. Hogy egy hanghatást zajnak nevezünk-e, az a hangosságtól, illetve a hang erősségtől függ. A zajnak lehetnek fiziológiai és pszichológiai hatásai.

A zajok tartománya

Zajtartományok
dB Leírás
0-20 nagyon halk
30-40 halk
50-60 mérsékelt
70-80 hangos
90-100 nagyon zajos
110-120 süketítő

Ha a zaj kellemetlen érzetet kelt, akkor zajártalomról beszélünk.

A zaj hatásai:

rövid távon:

hosszútávon:

Terhelés rezgéssel

Kellemetlen vibrációs jelenség.

rezgések fajtái
kéz/kar rezgés egész testre ható

Sugárzások

A sugárzások típusai:

Klíma

A klíma átlagostól bármilyen irányban való eltérése, egészségkárósító hatású.

A klíma alatt a következőket értjük.

Biológiai ártalmak

Baktériumok vagy gombák jutnak a szervezetbe a bőrfelületen, vagy a légzőrendszeren keresztül.

A közös munkahelyi fürdés vagy illemhely használata, vagy egyéb munkahelyen fertőzött felülettel való munka, érintkezés által valósulhat meg.

Kémiai ártalmak

Mérgező vegyi anyagokkal dolgozhatunk, vagy melléktermék lehet, esetleg segédanyagként használjuk. Esetleg gázként keletkezhet.

Egyéni védőfelszerelés: védőruha, gázálarc, friss levegős készülék.

Pszichoszociális ártalmak

A munkáltató 2008. január 1-től köteles a pszichoszociális kockázatokat felmérni. Annak módszerére viszont nem tesz megjegyzést.

Pszichoszociális ártalmak:

A fentiek együttese alkotja a stresszt.

Munkavédelmi jogi ismeretek

Rövidítések

Jogról általában

A törvényeket az országgyűlés hozza, az alaptörvény alapján. Az alkotmánybíróság ellenőrzi, hogy a törvények megfelelnek-e az alkotmánynak. Az alkotmány csak egy nagyon általános leírása a törvényeknek.

A törvények alapján rendeleteket hozhatnak létre a miniszterek, minisztériumok, önkormányzatok, a kormány vagy az aki erre külön felhatalmazást kapott a törvényben.

A törvények nagyobb ágakra oszthatók, így azok törvénykönyveket alkotnak. Két törvény könyvvel kiemelten szoktunk foglalkozni a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Büntető törvénykönyv (Btk.)

A vonatkozó törvények

A munkahelyi egészséghez és biztonsághoz az alaptörvényen kívül öt törvény kapcsolódik. Ezek rendre:

Szabványok

A munkavédelemben figyelembe kell venni a nemzeti szabványosságnak való megfelelőséget.

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

A szabványok alkalmazás nem kötelező. De a munkáltató köteles a szabvánnyal egyenértékű megoldást igazolni.

A gépek szabványbesorolása: MSZ EN ISO 12100:2011

A szabványok érvényessége egy idő után lejárhat, ezért folyamatosan figyelemmel kell azt kísérni.

Az ICS szerinti legfontosabb területek a 13-as. Ezen belül:

A szabványosításról bővebben itt olvashatsz.

Néhány kiemelt jelentőséggel bíró szabvány

Források, segédanyagok

Linkek

Képek forrása

Irodalom

Beadandó

Kidolgozásra ajánlott témakörök

Szempontok

1)
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet - Szociális és Családügyi Minisztérium és Egészségügyi Minisztérium