Tartalomjegyzék

< Áruterítés

Közlekedésföldrajz

Európai Unió

Magyarország az Európai Unió tagja 2004-től.

Az alábbiakban az Európai Unió tagállamait látjuk, zárójelben a belépés évét:

  1. Ausztria (1995)
  2. Belgium (1957)
  3. Bulgária (2007)
  4. Ciprus (2004)
  5. Csehország (2004)
  6. Dánia (1973)
  7. Egyesült Királyság (1973)
  8. Észtország (2004)
  9. Finnország (1995)
  10. Franciaország (1957)
  11. Görögország (1981)
  12. Hollandia (1957)
  13. Írország (1973)
  14. Lengyelország (2004)
  15. Lettország (2004)
  16. Litvánia (2004)
  17. Luxemburg (1957)
  18. Magyarország (2004)
  19. Málta (2004)
  20. Németország (1957, 1990-ig csak az NSZK, az NDK nélkül)
  21. Olaszország (1957)
  22. Portugália (1986)
  23. Románia (2007)
  24. Spanyolország (1986)
  25. Svédország (1995)
  26. Szlovákia (2004)
  27. Szlovénia (2004)

Magyarország

Magyarország területbeosztás szintjei

Magyarország több szinten, több részre van osztva.

A következő szintek vannak:

Stratégiai régiók

7 stratégiai régiót alakult ki:

Az egyes régiókhoz a következő megyék vagy városok tartoznak:

Megyék

Magyarország az 1950-es megyerendezés óta 19 megyére oszlik.

Kistérségek

A kistérség földrajzilag összefüggő, elsősorban területfejlesztési és statisztikai célokat szolgáló területi egység Magyarországon.

A kistérségeket a települések megyén belüli csoportosításával alakítják ki.

Példaként Baranya megye kistérségei:

Feladat

Magyarország domborzata

Domborzati kategóriák

Alföldek

Tengerszint feletti magassága nem haladja meg 200 m-t.

Dombságok

Tengerszint feletti magasság 200-500 m közé esik.

Középhegységek

Tengerszint felet 500 m-től 1500 m-ig.

Legalacsonyabb – legmagasabb pontok

Magyarország legalacsonyabb pontja tengerszint felett 78 méter, amit Szegedtől délre, Gyálaréten mértek.

Legmagasabb pontja tengerszint felett 1014 méter a Mátra Kékes nevű csúcsán található.

Tájegységek

Feladatok

Vízrajz

Nagyobb folyók:

A Duna mellékfolyói:

A Tisza mellékfolyói:

Nagyobb tavak:

Magyarország közlekedési hálózata

Közúti közlekedés

Első autópályák (1964):

M0

Budaörs – Budakeszi – Remeteszőlős – Solymár – Pilisborosjenő – Üröm – Budakalász – Szigetmonostor – Budapest IV. kerülete – Dunakeszi – Budapest XV. kerülete – Fót – Csömör – Budapest XVI. kerülete – Kistarcsa – Nagytarcsa – Budapest XVII. kerülete – Ecser – Üllő – Vecsés – Gyál – Budapest XXIII. kerülete – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Budapest XXII. kerülete – Diósd – Törökbálint – Biatorbágy – Budaörs az M2 és M1 közötti déli és keleti szakasz

a TENT hálózat része

M1

M2

M3

4

M5

M6

M7

M8

M30

Folyami közlekedés

Budapest-Csepeli Szabadkikötő

Bajai kikötő

Győr-Gönyű kikötő

TEN-T hálózat

A TEN-T a transzeurópai közlekedési hálózat rövidítése. Magába foglal vasúti, közúti, légi és vízi közlekedést.

A TEN-T része a TEN hálózatnak, ami a transzeurópai hálózatok rövidítése. A TEN hálózatokba beletartoznak a távközlési (eTEN) és energetikai (TEN-E) hálózatok is.

Források