fn main() { println!("Helló Világ!"); }
Fordítás:
rustc hello.rs
Futtatás:
./hello
A ! azt jelenti, hogy a println nem függvény, hanem makró. A makrók újabb kódokat hoznak létre, fordításkor.
// egy soros megjegyzés /* több soros megjegyzés */
Kiíratás sortörés nélkül:
print!("alma");
A rust nyelven nem íratható ki önmagában egy szám literálist.
println!(35)
Csak így:
println!("{}", 35);
Tájékoztató szöveget is megadhatunk a kiírt értékről:
println!("Szám: {}", 35);
Több literális kiíratása:
println!("{1} és {0}", 25, 47);
Kifejezés kiértékelése:
fn main() { println!("{}", 3*4) }
Új sor kiíratása:
println!();
Hibaüzenet kiírása:
eprintln!("Hiba! ...");
Hibaüzenet sortörés nélkül:
eprint!("Hiba! ...");
Egészek:
Hossz | Előjeles | Előjel nélkül |
---|---|---|
8 bites | i8 | u8 |
16 bites | i16 | u16 |
32 bites | i32 | u32 |
64 bites | i64 | u64 |
128 bites | i128 | u128 |
Egész literális:
decimális | 23_123 |
hexadecimális | 0xfe |
oktális | 0o75 |
bináris | 0b1111_0000 |
bájt (csak u8) | b'A' |
Valós számok:
let szam1 = 3.0; //f64 let szam2: f32 = 3.0 // f32
Logikai típus:
let van = true; let nincs = true;
Karakter:
let c = 'a';
Összetett típusok:
Tuple:
let tup: (f32, u8, i32) = (5.48, 3, 600)
Tömb:
let tomb: [5, 8, 2, 4, 1];
A Rust statikusan tipizált nyelv, ami azt jelenti, hogy fordítási időben ismernie kell a változók típusát, azonban a fordító általában érték és a használat alapján dönti el, milyen típust akarunk használni.
Készítsünk egy „a” nevű változót:
let a = 35;
Az „a” változó értéke alapértelmezetten i32.
Valós szám esetén:
let a = 35.5;
Alapértelmezett f64.
A típus explicit megadása:
let a: i64 = 834983434;
A maximálisan tárolható legnagyobb szám kiíratása:
println!("Max i32: {}", std::i32::MAX);
Logikai típus megadása:
let aktiv: bool = true;
A logika típus kifejezéssel is kaphat értéket:
let nagyobb: bool = a > 30;
Karakterek:
let karakter1 = 'a' let karakter2 = '\u{7a7a}';
A változók tartalmazhatnak primitív és referencia típusokat. A változók alapértelmezetten nem megváltoztathatók (immutable).
fn main() { let kor = 35; println!("{}", kor); }
Mivel alapértelmezetten nem változtatható meg egy változó értéke, ha beírjuk kor = 36, akkor hibát ad a fordító:
fn main() { let kor = 35; //A következő utasítás hibát ad: //kor = 36; println!("{}", kor); }
Megváltoztathatóvá tehetjük a mut kulcsszóval:
fn main() { let mut kor = 35; println!("{}", kor); kor = 36; println!("{}", kor); }
Viszont hibát kapunk, ha az első println!() utasítás hiányzik, mivel fel sem használtuk a kor változó értékét, és máris megváltoztatjuk.
Többes értékadás:
let (nev, kor) = ("Nagy János", 38); println!("Név: {}", nev); println!("Kor: {}", kor);
Állandók a const kulcsszóval hozhatók létre, és kötelezően nagybetűsek.
const ID: i32 = 001; println!("azonosító: {}", ID);
Szöveg kiírása:
fn main() { println!("{} származik {}", "Szolnokról", "Laci") }
Pozicionális argumentum:
fn main() { println!("{0} {1}ról származik és {0} szereti {2}t", "Laci", "Szolnok", "Mari") }
Elnevezett argumentumok:
fn main() { println!( "{nev} szeret {jatek}t játszani", nev = "Laci", jatek = "Póker" ); }
Írassuk ki a 10 számot bináris, hexadecimális és oktális alakban:
println!("bináris: {:b} Hex: {:x} Oktális: {:o}", 10, 10, 10);
Bármit kiírathatunk, például hibakövetés céljából:
println!("{:?}", ("alma", 35, true));
A kiíratás eredménye:
("alma", 35, true)
Másik példa:
fn main() { let a = true; let b = 35; let c = 35.6; println!("{:?}", (a, b, c)) }
Kimenet:
(true, 35, 35.6)
fn main() { let kor = 35; if kor > 21 { println!("Felnőtt"); } }
fn main() { let kor = 35; if kor > 21 { println!("Felnőtt"); } else { println!("Gyerek") } }
Logikai típus használata:
fn main() { let felnott: bool = true; if felnott { println!("Felnőtt"); } else { println!("Gyerek") } }
Két állítás:
fn main() { let van_diplomaja: bool = true; let van_jogositvanya: bool = true; if van_diplomaja && van_jogositvanya { println!("Felvéve"); } else { println!("Sajnos, nem nyert") } }
Két állítás vagy kapcsolattal:
fn main() { let van_haza = true; let van_kocsija = false; if van_haza || van_kocsija { println!("Nyerő"); } else { println!("Nem nyerő"); } }
Több elágazás:
fn main() { let kor = 25; if kor < 1 { println!("Csecsemő"); } else if kor > 1 && kor <= 6 { println!("Kisgyermek"); } else if kor > 6 && kor <= 12 { println!("Gyermek"); } else if kor > 12 && kor <= 16 { println!("Serdülő"); } else if kor > 16 && kor <= 20 { println!("Ifjú"); } else if kor > 20 && kor <= 30 { println!("Fiatal"); } else { println!("Öregedés..."); } }
fn main() { let fizetes = 2800000; let megfelel = if fizetes > 1000000 { true } else { false }; println!("{}", megfelel); }
fn main() { let mut szamlalo = 0; loop { println!("{}", szamlalo); szamlalo += 1; if szamlalo == 10 { break; } } }
fn main() { let mut szamlalo = 0; while szamlalo < 10 { println!("{}", szamlalo); szamlalo += 1; } }
fn main() { for i in 0..9 { println!("{}", i) } }
A tömb azonos típusú értékeket tartalmazó adatszerkezet.
fn main() { let szamok: [i32; 6] = [ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; println!("{:?}", szamok); println!("Első érték: {}", szamok[0]); }
Egy elem új értékadásához szükség van a „mut” módosítóra.
fn main() { let mut szamok: [i32; 6] = [ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; szamok[0] = 25; println!("{:?}", szamok); }
Hossz:
println!("{:?}", szamok.len());
A veremben elfoglalt hely:
println!("{:?}", std::mem::size_of_val(&szamok));
fn main() { let szamok: [i32; 6] = [ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; let darab: &[i32] = &szamok[0..3]; println!("{:?}", darab); }
fn main() { let tomb1 = [8, 2, 5]; let tomb2 = tomb1; println!("{:?}", (tomb1, tomb2)); }
fn main() { let dolgozo: (&str, &str, i32) = ("Nagy János", "Miskolc", 3280000); println!("Név: {}\nTelepülés: {}\nFizetés: {}", dolgozo.0, dolgozo.1, dolgozo.2); }
fn main() { let mut szamok: Vec<i32> = vec![ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; //Összes elem kiírása println!("{:?}", szamok); //Egy elemre hivatkozás println!("{}", szamok[0]); //Hozzáadunk egy elemet: szamok.push(37); szamok.push(25); println!("{:?}", szamok); szamok.pop(); println!("{:?}", szamok); }
Vektor bejárása:
fn main() { let szamok: Vec<i32> = vec![ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; for elem in szamok.iter() { println!("{}", elem); } }
Bejárás és értékek változtatása:
fn main() { let mut szamok: Vec<i32> = vec![ 3, 4, 2, 8, 1, 5]; for elem in szamok.iter_mut() { *elem += 4; } println!("{:?}", szamok) }
Hivatkozás átadása:
fn main() { let vektor1 = vec![8, 3, 7]; let vektor2 = &vektor1; println!("{:?}", (&vektor1, vektor2)); }
struct Dolgozo<'a> { //Az 'a egy lifetime nev: &'a str, kor: u8, fizetes: f64, } fn main() { let janos = Dolgozo { nev: "Nagy János", kor: 35, fizetes: 3850000.0, }; println!("Név: {}\nKor: {}\nFizetés: {}", janos.nev, janos.kor, janos.fizetes); }
Mutable:
struct Dolgozo<'a> { //Az 'a egy lifetime nev: &'a str, kor: u8, fizetes: f64, } fn main() { let mut janos = Dolgozo { nev: "Nagy János", kor: 35, fizetes: 3850000.0, }; janos.kor = 36; println!("Név: {}\nKor: {}\nFizetés: {}", janos.nev, janos.kor, janos.fizetes); }
struct Dolgozo<'a>(&'a str, u8, f64); fn main() { let mut janos = Dolgozo("Nagy János", 36, 3850000.0); janos.1 = 37; println!("Név: {}\nKor: {}\nFizetés: {}", janos.0, janos.1, janos.2); }
struct Dolgozo { nev: String, telepules: String } impl Dolgozo { fn new(atvett_nev: &str, atvett_telepules: &str) -> Dolgozo { Dolgozo { nev: atvett_nev.to_string(), telepules: atvett_telepules.to_string() } } } fn main() { let janos = Dolgozo::new("Nagy János", "Szolnok"); println!("Név: {}\nTelepülés: {}", janos.nev, janos.telepules); }
Beállítható név:
struct Dolgozo { nev: String, telepules: String } impl Dolgozo { fn new(atvett_nev: &str, atvett_telepules: &str) -> Dolgozo { Dolgozo { nev: atvett_nev.to_string(), telepules: atvett_telepules.to_string() } } fn set_nev(&mut self, atvett_nev: &str) { self.nev = atvett_nev.to_string(); } } fn main() { let mut janos = Dolgozo::new("Nagy János", "Szolnok"); janos.set_nev("Kiss Béla"); println!("Név: {}\nTelepülés: {}", janos.nev, janos.telepules); }
Átalakítás tuple formára:
struct Dolgozo { nev: String, telepules: String } impl Dolgozo { fn new(atvett_nev: &str, atvett_telepules: &str) -> Dolgozo { Dolgozo { nev: atvett_nev.to_string(), telepules: atvett_telepules.to_string() } } fn set_nev(&mut self, atvett_nev: &str) { self.nev = atvett_nev.to_string(); } fn to_tuple(self) -> (String, String) { (self.nev, self.telepules) } } fn main() { let mut janos = Dolgozo::new("Nagy János", "Szolnok"); janos.set_nev("Kiss Béla"); println!("Név: {}\nTelepülés: {}", janos.nev, janos.telepules); println!("{:?}", janos.to_tuple()); }
enum Mozgas { Fel, Le, Balra, Jobbra } fn avatar_mozgatas(m: Mozgas) { match m { Mozgas::Fel => println!("Mozgás fel"), Mozgas::Le => println!("Mozgás le"), Mozgas::Balra => println!("Mozgás balra"), Mozgas::Jobbra => println!("Mozgás jobbra"), } } fn main() { let avatar1 = Mozgas::Balra; let avatar2 = Mozgas::Jobbra; let avatar3 = Mozgas::Fel; let avatar4 = Mozgas::Le; avatar_mozgatas(avatar1); avatar_mozgatas(avatar2); avatar_mozgatas(avatar3); avatar_mozgatas(avatar4); }
Primitív str egy fix hosszúságú string valahol a memóriában, ami nem változtatható (immutable).
fn main() { let nev = "Nagy János"; println!("{}", nev); }
A String növelhető, halomterületen (heap-ben) tárolt adatstruktúra.
fn main() { let nev = String::from("Nagy János"); println!("{}", nev); }
fn main() { let nev = String::from("Nagy János"); let hossz = nev.len(); println!("{}", hossz); }
A szoveg változó elé tesszük a mut módosítót, majd hozzáfűzünk egy karaktersorozatot, és egy betűt.
fn main() { let mut szoveg = String::from("Nagy János"); szoveg.push_str(" neve"); szoveg.push('t'); println!("{}", szoveg); }
fn main() { let szoveg = String::from("Nagy János"); println!("{}", szoveg.capacity()); }
println!("{}", szoveg.is_empty());
fn main() { let szoveg = String::from("Nagy János"); println!("{}", szoveg.contains("János")); }
Az eredmény egy logikai típus.
fn main() { let szoveg = String::from("Nagy János"); println!("{}", szoveg.replace("Nagy", "Kiss")); }
Darabolás whitespace karakterek mentén:
fn main() { let szoveg = String::from("Nagy János"); for szo in szoveg.split_whitespace() { println!("{}", szo); } }
fn main() { let mut szoveg = String::with_capacity(10); szoveg.push('a'); szoveg.push('b'); println!("{}", szoveg) }
fn main() { let mut szoveg = String::with_capacity(10); szoveg.push('a'); szoveg.push('b'); println!("{}", szoveg); assert_eq!(2, szoveg.len()); assert_eq!(10, szoveg.capacity()); }
Egyszerű függvény:
fn main() { nevjegy(); } fn nevjegy() { println!("-----------------------"); println!(" Nagy János"); println!(" Szolnok"); println!("-----------------------"); }
Egy paraméter:
fn main() { println!("{}", dupla(35)); } fn dupla(szam: i32) -> i32 { return szam * 2; }
Két paraméter:
fn main() { println!("{}", osszead(35, 40)); } fn osszead(szam1: i32, szam2: i32) -> i32 { return szam1 + szam2; }
Szöveges paraméterek:
fn main() { nevjegy("Nagy János", "Szolnok"); } fn nevjegy(nev: &str, telepules: &str) { println!("----------------------"); println!(" {}", nev); println!(" {}", telepules); println!("----------------------"); }
Closure:
fn main() { let osszead = |szam1: i32, szam2: i32| szam1 + szam2; println!("{}", osszead(25, 30)); }
A rust csomaghoz ajánlott a cargo, ami automatikusan feltelepszik.
Használata:
cargo init
Létrejön egy Cargo fájl:
[package] name = "hello" version = "0.1.0" authors = ["Nagy János <janos@zold.land>"] edition "2018" [dependencies]
/target **/*.rs.bk
fn main() { println!("Hello, world"); }
Futtatás:
cargo run
Fordítás:
cargo build
Release:
cargo build --release
Parancssori argumentumok feldolgozása:
use std::env; fn main() { let args: Vec<String> = env::args().collect(); println!("{:?}", args); }
Ha cargo-val futtatjuk:
cargu run valami
Egyik paraméter:
use std::env; fn main() { let args: Vec<String> = env::args().collect(); let parameter = args[1].clone(); println!("Paraméter: {}", parameter); }
Paraméter ellenőrzése:
use std::env; fn main() { let args: Vec<String> = env::args().collect(); let parameter = args[1].clone(); if parameter == "valami" { println!("Igen, valami"); } else if parameter == "mas" { println!("Más"); } else { println!("Ismeretlen paraméter!") } }