Tartalomjegyzék

< Áruismeret

Szabványok

Szabványosítás

A szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb.

A szabványosítás célja a tevékenységek normális lefolyásának segítése, úgy a belföldi, mint a regionális és nemzetközi kapcsolatokban is. A szabványosítás egyik fontos szerepe az ember felmentése a rutinmunka alól, ami csökkenti az egyén gondolkodási kapacitását

A Nemzetközi Szabvány Szervezet (ISO) meghatározása szerint „A szabvány egy konszenzussal megállapított dokumentum, amit egy elismert szervezet jóváhagy, és amely ismételt használatra adatokat, információkat, irányvonalakat szolgáltat”. Leszámítva az élet védelmére, az egészségre és a környezetvédelemre irányuló szabványokat, a szabványoknak nem lehet kötelező jellegük, tulajdonképpen a partnerek között egy szabad beleegyezést képviselnek.

A szabványkibocsátó szervezet lehet nemzeti, regionális és nemzetközi, és lehet helyhatósági intézmény (szerződések, szabályozások), és kereskedelmi partner. A szabványosítási tevékenység az összes érdekelt fél részvételével történik, ugyanis a szabványosító szervezetekben részt vesznek a termelők, szállítókés a kereskedők képviselői is.

A szabvány folytonos vagy ismételt használatra érvényes, ebben különbözik az egyszeri felhasználást szabályozó dokumentumoktól. A szabványosítás célja a termékek és szolgáltatások területén egy optimális színt biztosítása egy adott közösség részére.

A szabványosítás céljai

Szabványosítás lépései

A szabványkidolgozás folyamata

  1. a téma meghatározása
  2. szabvány javaslat kidolgozása
  3. szabványtervezet előkészítése
  4. szabványkézirat készítése
  5. szabvány jóváhagyása

Szabványok kiadása

  1. papír alapon, illetve újabban lemezen

Szabványok alkalmazása

  1. az előírásokat figyelembe kell venni és érvényesíteni a tevékenységben

Szabvány típusok

A szabványok, gyakorlatilag átfogják az emberi tevékenység minden területét: ipar, építészet, mezőgazdaság, kereskedelem, szállítás, stb.

A szabványosítás szintjei

Vállalati szabványosítás

Céljai:

Alapelvei:

A szabványosítás vállalati szinten feltételezi bizonyos nyersanyagokra, késztermékekre és technológiai folyamatokra vonatkozó szabványok készítését és alkalmazását, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a vállalat különböző részlegei közötti együttműködést.

Szakmai szabványosítás

Azonos szakmához tartozó vállalatok tömörítése a közös feladatok megoldására.

Nemzeti szabványosítás

Magyarországon ez a Magyar Szabványügyi Testület, amely kidolgozza a nemzeti szabványokat. Érdeke az európai és nemzetközi szabványosítási munkákban való részvétel is.

A nemzeti szabványosító szervezet lehet a kormány alá rendelve, de lehet civil szervezet is. A legtöbb országban, ahol a kormány a felelős a nemzeti szabványosítási program megvalósításáért, az első változat áll fent. Ebben az esetben a szervezet elégséges pénzügyi autonómiával rendelkezik a tervei végrehajtásához.

Nemzeti szabvány alatt olyan szabványt értenek, amit elfogadott az illető állam szabványosító intézménye. Egy ilyen szabvány alkalmazása lehet önkéntes jellegű, és lehet kötelező jellegű egy kormányhatározat nyomán. Általában a kötelező nemzeti szabványok részaránya alacsony, így Angliában 8%, Franciaországban 3%, Romániában 4%, stb.

Európai vagy regionális szabványosítás

Egy régióba tömörülő országok szabványosító tevékenysége. Magyarország 1991 óta az európai régióhoz tartozik.

Szervezetei:

Egyéb régiók szervezetei

Nemzetközi szabványosítás

Célja a világkereskedelem által támasztott követelmények meghatározása.

Két legnagyobb szervezete:

A magyar szabványosítás jellemzői

Elő kell segítenie

  1. a termelés korszerűsítését
  2. a szolgáltatások növelését
  3. hazai termékek nemzetközi elismertségét
  4. az élet, az egészség védelmét
  5. a környezetvédelem elősegítését
  6. a minőség értékelését, tanúsítását

Követendő alapelvek

  1. áttekinthetőség
  2. nyilvánosság
  3. tárgyszerűség
  4. ellentmondás-mentesség
  5. alkalmazkodás a nemzetközi és regionális szabványosításhoz

A szabvány

Fogalma: a szabvány a szabványosítás írásos formája. A szabványtevékenységekre és azok eredményeire vonatkozó közzétett leírás. Tartalmazza:

Szabványok csoportosítása

A szabványok előírásai különböző területekre vonatkoznak:

  1. a termék előállítására (annak módjára és a felhasznált anyagokra)
  2. az áru minőségi követelményeire
  3. a csomagolás módjára, tárolására, a csomagoláson feltüntetett tájékoztató jelekre
  4. a biztonságvédelemre, a környezetvédelemre

A szabványok fajtái

terminológia és rajzszabványok (szakszerű megjelenítésekről) alapszabványok (fizikai mennyiségek szabványai) méretszabványok műszaki követelményeket tartalmazó szabványok (tulajdonságok) vizsgálati módszereket tartalmazó szabványok (azonos minőségi szint)

Szabvány feltüntetése

A szabvány minőségszabályozó funkciója azt jelenti, hogy a szabvány egyértelműen határozza meg a minőséget. Ezt a termékek csomagolásán jelölni is kell, hogy a vásárlónak módja legyen tájékozódni az ár- és a minőség összhangjáról. A szabványos minőséget az uniós termékeken a CE jellel, a szabvány jelével és számával jelölik. A minőség szöveges meghatározással is kifejezhető. Ezek a következők:

Az áruk csomagolásán megjelenített szabványjelek: a gyártónak kötelező tanúsítani, hogy a terméke megfelel a minőségi előírásoknak. Különböző szabványjeleket használhat:

Ha nincs szabványjel, akkor szöveges értékeléssel határozzuk meg a minőséget: szabványos, szabványon kívüli, szabványon felüli, szabványtól eltérő.

Konkrét ISO szabványok

EU csatlakozás: európai színvonalon kellene dolgozni, garantált minőséget kellene adni.

Szokvány

A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás. Az üzleti életben, a nemzetközi kereskedelemben rendkívül fontos szerepe van a szokványoknak, mivel az üzletkötést nagyban megkönnyíti a szokásokra való hivatkozás. Használatukkal nem kell az üzlet minden feltételét írásban rögzíteni, elegendő hivatkozni rájuk. Használatuk nem feltétlen kötelező, de ha valaki elutasítja akkor lehetséges nem vagy csak körülményesen tud ügyletet kötni. Jelentőségüket az egységes nemzetközi jogi szabályozás hiánya magyarázza.