[[:oktatas:programozás:python|< Python]] ====== Python Objektum Orientált Programozás ====== * **Szerző:** Sallai András * Copyright (c) 2011, Sallai András * Szerkesztve: 2011, 2020, 2022, 2024 * Licenc: [[https://creativecommons.org/licenses/by-sa/4.0/|CC Attribution-Share Alike 4.0 International]] * Web: https://szit.hu ===== Osztály ===== Az osztályban első sorban az összetartozó tulajdonságokat tároljuk. A következő példában tároljuk el egy dolgozó, nevét, a települését, és életkorát. A feladat a következő UML diagrammal ábrázolható. {{:oktatas:programozas:python:janos_dolgozo_objektum.png}} Az UML diagramban az osztályt egy téglalappal ábrázoljuk, amelyet vízszintesen 3 részre osztunk. A legfelső részbe kerül az osztály neve, középen a tulajdonságok, és alul a viselkedések. Jelenleg egyetlen viselkedés sincs. Az osztályban tárol tulajdonságokat adattagoknak is szokás hívni. A Python nyelvben az osztályt a class kulcsszóval vezetjük be. A class után az osztály neve következik, amit egy kettőspont (:) követ. Üres osztályra példa:


class Dolgozo:
    pass

A pass azt jelenti, hogy nem valósítottuk meg az osztály, majd később fogjuk megtenni. A Dolgozo osztályra példa:


class Dolgozo:
    nev = 'Névtelen'
    telepules = 'Ismertelen'
    kor = 0

janos = Dolgozo()

janos.nev = 'Nagy János'
janos.telepules = 'Szolnok'
janos.kor = 35

print('{}\n{}\n{}'.format(
    janos.nev, 
    janos.telepules, 
    janos.kor
    ))

A fenti példában az osztály neve után : (kettőspont) áll. Zárójelek is szerepelhetenk a kettőspont előtt:


class Dolgozo():
    pass

A zárójeleknek a később tárgyalt öröklésnél lesz szerepe, de így öröklés nélkül is kitehetők. ==== Mutató az osztályra ==== Tévesen szokás példányosításnak megadni:


class Dolgozo:
    pass

pali = Dolgozo

Vegyük észre a zárójelek hiányát. Ilyen esetben **nem történik konstruktor hívás, és nem jön létre új példány**! Csak egy újabb **mutató jön létre** a Dolgozo osztályra. Ha most létrehozok a pali számára egy nev adattagot, az létrejön a Dolgozo osztály számára is:


class Dolgozo:
    pass

pali = Dolgozo
pali.nev = 'Nagy Pál'
print(Dolgozo.nev)

A Dolgozo néven keresztül megkapjuk a nev mező tartalmát. Ha a pali egy objektum példány lenne, ez nem történhetne meg. De nézzük meg az "is" ((Az is operátor megmondja, hogy két különböző nevű szimbólum azonos objektumra mutat vagy nem.)) operátorral:


class Dolgozo:
    pass

pali = Dolgozo
print(Dolgozo is pali)

Az eredmény True lesz, vagyis annyit csináltunk, hogy az Dolgozo osztály két néven érhető el. De akkor logikusabb lenne egy ilyen:


class Dolgozo:
    pass

Munkas = Dolgozo

De megnézhetjük az objektumok azonosítóját is, az id() ((A Python nyelvben minden objektumnak van egy azonosítója. Az id() függvény segítségével lekérdezhető ez az azonosító.)) függvénnyel:


class Dolgozo:
    pass

pali = Dolgozo
print(id(Dolgozo))
print(id(pali))

Eredményül ugyanazt kapjuk, a címük megegyezik. Ebből következik, hogy példány így nem hozható létre. Ha statikusan használjuk a Dolgozo osztályt, akkor használhatjuk zárójelek nélkül, az osztály nevét, de akkor nem szoktunk mutatót létrehozni a már meglévő osztályra. A következő példa helyes, statikus tag használatára:


calss Dolgozo:
   pass
# Beállíthatók egy statikus adattagot:
Dolgozo.minimumFizetes = 348

Vegyük észre, hogy nem használtunk zárójelet, a Dolgozo osztály neve után. Ha pedig példányt akarunk létrehozni, akkor azt helyesen így tehetjük meg:


class Dolgozo:
    pass

pali = Dolgozo()

A pali objektum, így egy példánya a Dolgozo osztálynak. ===== Metódusok ===== A metódusok az osztályon belül viselkedést írnak le. Ha egy dolgozót szimulálunk, akkor ilyen viselkedés lehetnek a következők: * dolgozik * utazik * beszél * pihen Metódusokkal írjuk le az adattagokat beállító és lekérdező részeket is. A metódusok olyanok mint a függvények, csak osztályon belül. Az UML ábrán a nev tag beállító és lekérdező metódust látjuk: {{:oktatas:programozas:python:dolgozo_metodus.png|}}


class Dolgozo:
	Nev = "Névtelen"
	def beallitNev(self, atvettNev):
		self.Nev = atvettNev
	def lekerNev(self):
		return self.Nev

Joska = Dolgozo()
Joska.beallitNev("Nagy József")
print Joska.lekerNev()

Az osztály metódusait a def kulcsszó vezeti be. Minden metódus első paramétere egy speciális paraméter, mivel ez mindig automatikusan értéket kap, mindig a létrejött objektumra mutat automatikusan. Elnevezése tetszőleges, de szokásosan **self**. ===== Konstruktor ===== A konstruktor az osztály adattagjainak előkészítésére való. Egy speciális metódus, amely egy objektum létrehozásakor kerül meghívásra. A Python nyelvben a konstruktort egy __init__() nevű metódus jelképezi. Az első paraméter itt is a self.


class Dolgozo:
    def __init__(self):
        self.nev = 'Névtelen'
        self.Kor = 0
        self.nem = 'ismeretlen'

 
janos = Dolgozo()

janos.nev = 'Nagy János'
janos.kor = 35
janos.nem = 'férfi'

print(janos.nev)
print(janos.kor)
print(janos.nem)

A konstruktornak paraméterként átadhatók az adattagok kezdőértékei.


class Dolgozo:
	def __init__ (self, nev, kor, nem):
		self.Nev = nev
		self.Kor = kor
		self.Nem = nem
	def lekerKor(self):
		return self.Kor
 
Joska = Dolgozo("Nagy József", 25, "f")
print Joska.Kor

==== Több alakú konstruktor ====


class Dolgozo:
	def __init__ (self, nev='névtelen', kor=0, nem='semleges'):
		self.nev = nev
		self.kor = kor
		self.nem = nem
 
joska = Dolgozo("Nagy József", 25, "f")
janos = Dolgozo()
lajos = Dolgozo(kor=32)

# egyéb példák:
piri = Dolgozo()
dani = Dolgozo(kor=32, nev="Nagy József)

===== Öröklés ===== Az elkészített osztályokat később felhasználhatjuk újabb osztályok létrehozására. Az eredeti osztály ilyenkor a szülő vagy alaposztály lesz. Az osztály örökli az adattagokat és a metódusokat, kivéve a konstruktort. Az öröklés esetén a szülőosztályt az új osztály neve után adjuk meg. A példánkban az szülőosztály a Dolgozo, amit szeretnénk a Mernok osztályban örökíteni. Ezért így kezdem a Mernok osztály leírását: class Mernok(Dolgozo): Egyszerű példa:


class Dolgozo():
    def beszel(self):
        print('Szia')

class Mernok(Dolgozo):
    def pihen(self):
        print('Alszom...')

pali = Mernok()
pali.beszel()

Összetettebb példa:


class Dolgozo: 
	def __init__(self):
		self.Nev="Névtelen"
	def lekerNev(self):
		return self.Nev
	def beallitNev(self, atvettNev):
		self.Nev = atvettNev
 
class Mernok(Dolgozo):
    def __init__(self):
        self.Diploma = "Ismeretlen"
    def lekerDiploma(self):
        return self.Diploma

# Mérnök példány létrehozása
tibi = Mernok()
# Az új metódus használata:
print(tibi.lekerDiploma())
# Az ősosztály metódusának hívása
tibi.beallitNev("Nagy Tibor")
# Az ősosztály metódusának hívása
print(tibi.lekerNev())

A példában a Mernok osztály örökli a Dolgozo osztály adattagjait és metódusait. ===== A super() metódus ===== A super() metódus lehetővé teszi, hogy a szuper osztály eredeti metódusait meghívjuk. Az ősosztály konstruktorának hívása:


class Dolgozo: 
	def __init__(self):
		self.Nev="Névtelen"
	def lekerNev(self):
		return self.Nev
	def beallitNev(self, atvettNev):
		self.Nev = atvettNev
 
class Mernok(Dolgozo):
    def __init__(self):
        super().__init__()
        self.Diploma = "Ismeretlen"
    def lekerDiploma(self):
        return self.Diploma

# Mérnök példány létrehozása
tibi = Mernok()
# Az ősosztályban előkészített nev lekérdezése
print(tibi.lekerNev())

Ha nem hívjuk meg az ősosztály konstruktorát, akkor nem működik a lekerNev() metódus. A super() metóduson keresztül, más metódusok hívhatók, a következőben erre látunk egy példát. Vegyünk egy Dolgozo osztályt, amely a munkát úgy szemlélteti, hogy a képernyőre írja az 'ások' szót. A dolgozó osztályból készítünk egy Mernok osztályt. A munka() metódust, most felülírjuk, ezzel mert a mérnök mér. Ezt úgy látjuk, hogy kiírja a program, hogy 'mérek'. Ha mégis szükség lenne arra, hogy a Mernok osztályból meg tudjuk hívni a Dolgozo osztály munka() metódusát, akkor azt a super() metóduson keresztül tudjuk megtenni:


class Dolgozo:
    def munka(self):
        print('ások')

class Mernok(Dolgozo):
    def munka(self):
        print('mérek')
    def asas(self):
        super().munka()

joska = Mernok()
joska.asas()

===== Statikus adattagok ===== Statikus adattag:


class Valami():
    EGY=0
    KETTO=1

print(Valami.EGY)

A statikus tagok elérhető példányon keresztül is:


valami = Valami()
print(valami.EGY)

Más értéket is adhatunk:


valami = Valami()
valami.EGY = 3

Valami.EGY = 4

===== Példány, osztály és statikus metódus ===== Egy osztályban háromféle metódust hozhatunk létre:


class Mycalss:
    def my_method(self):
        return 'példánymetódus hívása', self
    
    @classmethod
    def my_classmethod(cls):
        return 'osztálymetódus hívása', cls
    
    @staticmethod
    def my_staticmethod():
        return 'statikus metódushívás'

==== Példány metódus ==== A példánymetódus, egy általános példánymetódus. A példánymetódusok egy önmagukra mutató paramétert igényelnek, de megadhatók más paraméterek is. A self paraméteren keresztül a példánymetódusok szabadon elérhetik az adattagokat (attribútumok), és más metódusokat, ugyanazon az objektumon. Így könnyen módosítható az objektum állapota. ==== Osztálymetódus ==== Az osztálymetódust a **classmethod dekorátorral** kell megjelölni. A self paraméter helyet az osztálymetódusok egy cls paramétert használnak, amely az osztályra mutat és nem az objektumpéldányra, amikor meghívásra kerül. Mivel az osztálymetódus csak a cls argumentumhoz fér hozzá, ezért **nem módosíthatja** az **objektum állapotát**. Az osztálymetódusok, azonban továbbra is **módosíthatják** az **osztály állapotát**, amely az osztály összes példányára érvényes. ==== Statikusmetódus ==== A statikusmetódusokat a staticmethod dekorátorral kell megjelölni. Az ilyen metódus nem veszi figyelembe sem a self, sem a cls paramétert, de lehet tetszőleges számú más paramétere. A statikusmetódus **nem módosíthatja sem az objektum, sem az osztály állapotát**. ==== Statikus metódus példa ==== Saját matematikai osztály:


class Math:
    @staticmethod
    def abs(x):
        if x >= 0:
            return x
        else:
            return x * -1

    @staticmethod
    def pow(a, b):
        if b == 0:
            return 1
        if b == 1:
            return a
        tmp = 1
        for i in range(b):
            tmp *= a
        return tmp


print(Math.abs(-9))
print(Math.pow(8, 2))

===== Kivételkezelés ===== ==== Finally nélkül ====


def tryReadfile():
    fp = open('adat.txt', 'r', encoding='utf-8')
    lista = fp.read().splitlines()
    fp.close()
    return lista

def readfile():
    try:
        return tryReadfile()
    except:
        print('Hiba! A fájl olvasása sikertelen!')

print(readfile())

==== Finally-val ====


def tryReadfile():
    fp = open('adat.txt', 'r', encoding='utf-8')
    lista = fp.read().splitlines()

    datas = []
    datas.append(lista)
    datas.append(fp)
    return datas

def readfile():
    try:
        datas = tryReadfile()
        lista = datas[0]
        fp = datas[1]
        return lista
    except:
        print('Hiba! A fájl olvasása sikertelen!')
    finally:
        fp.close()

print(readfile())

===== Konstruktor túlterhelése ===== A Python nyelven a konstruktorból csak egyet írhatok, nincs valódi túlterhelés. Ha szeretnénk többféle paraméterrel használni, akkor a paramétereknek kezdő értéket kell adni. Így a paraméterek megadása nem kötelező.


class Dolgozo:
    
    def __init__(self, atvettNev='Névtelen', atvettTelepules='ismeretlen'):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules

janos = Dolgozo()
print(janos.nev)

mari = Dolgozo('Pere Mária', 'Szeged')
print(mari.nev)

==== Konstruktor túlterhelése gyártómetódussal ==== A konstruktorok túlterhelésére a paraméterek kezdőértékénél tisztább megoldást kínál a gyártómetódus használata.


class Dolgozo:
    
    def __init__(self, atvettNev: str, atvettTelepules: str):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules
    @classmethod
    def gen(cls):
        return cls(atvettNev='Névtelen', atvettTelepules='ismeretlen')

janos = Dolgozo.gen()
print(janos.nev)


mari = Dolgozo('Pere Mária', 8)
print(mari.nev)

Felhasznált webhely: * https://medium.com/@shamir.stav_83310/overloading-constructors-in-python-17e42b7430b6 (2020) ===== Metódusok túlterhelése ===== Ha szeretnék olyan metódust írni, amit többféle képen is lehet paraméterezni adhatunk a paramétereknek kezdőértéket.


class Dolgozo:
    
    def __init__(self, atvettNev, atvettTelepules):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules
    
    def beallit(self, atvettNev='Névtelen', 
            atvettTelepules='ismeretlen'):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules


mari = Dolgozo('Pere Mária', 'Szeged')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

mari.beallit('Park Mária')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

mari.beallit('Park Mária', 'Szolnok')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

==== A multipledispatch modul ==== Másik megoldás lehet a multipledispatch modul használata. A használathoz a modult telepíteni szükséges: pip3 install multipledispatch


from multipledispatch import dispatch

class Dolgozo:
    
    def __init__(self, atvettNev, atvettTelepules):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules
    
    @dispatch(str)
    def beallit(self, atvettNev):
        self.nev = atvettNev

    @dispatch(str, str)
    def beallit(self, atvettNev, atvettTelepules):
        self.nev = atvettNev
        self.telepules = atvettTelepules

mari = Dolgozo('Pere Mária', 'Szeged')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

mari.beallit('Park Mária')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

mari.beallit('Park Mária', 'Szolnok')
print(mari.nev, ' ', mari.telepules)

===== Interfész ===== A Python nyelv nem támogatja. De van néhány modul, amivel hasonló megvalósítható. * interface * abc ==== interface ====


from interface import Interface, implements

class iPelda(Interface):
    def valami(self):
        pass

class Mas(implements(iPelda))
    def valami(self):
        print('Működik')

===== Láthatóság ===== Alapértelmezetten minden adattag és metódus látható. A következő láthatóságok állíthatók be: * public * protected * private A public vagyis nyilvánosan hozzáférésű változók osztályon belül és osztályon kívül is elérhetők. A protected elérésű változók elérhetők még az ősosztályokban, de azon kívül sehol. A privát elérésű változók csak az osztályon belül érhetők el.


class Valami:
    def __init__(self):
        # public:
        self.egy = 'első'
        # protected:
        self._ketto = 'második'
        # private
        self.__harom = 'harmadik'

Láthatjuk, hogy a védelmet az adattag elé írt alsó-vonalak adják. ===== Gyakori hiba ===== Ez nem példány:


lajos = Dolgozo

Helyesen:


lajos = Dolgozo()

Nézzük meg a következő program kimenetét:


class Dolgozo:
    pass

lajos = Dolgozo
print(lajos is Dolgozo)

Az eredmény True, vagyis a lajos csak egy mutató a Dolgozo osztályra. ===== Típusok ===== A 3.5-ös Python verziótól használható:



class Employee:
  name: str
  city: str
  salary: int

  def __init__(self, name, city, salary):
    self.name = name
    self.city = city
    self.salary = salary

mari = Employee('Mari', 'Pécs', 395)

print(mari.name, "fizetése:", mari.salary, "LTC")



class Employee:
  name: str
  city: str
  salary: int

  def __init__(self, name, city, salary):
    self.name = name
    self.city = city
    self.salary = salary
  
  def __str__(self):
    return f"{self.name} ({self.city} Fizetés: {self.salary} LTC)"

mari = Employee('Mari', 'Pécs', 395)

print(mari)

# Kimenet: Mari (Pécs Fizetés: 395 LTC)

===== Külső linkek ===== * https://www.geeksforgeeks.org/python-method-overloading/ (2020)